A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP kártya) fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második év május 31. napját követően lejártnak minősülnek. Az így fel nem használt összeget, vissza kell utalni a munkáltató számára. Ezen, a munkáltatónak visszautalt összeg a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendő az egykori juttatónál. A visszautalt összeg erejéig nincs mód a megfizetett személyi jövedelemadó illetve a megfizetett egészségügyi hozzájárulás valamilyen formában történő visszaigénylésére, illetve kompenzációjára, önrevízióval való helyesbítésére, még akkor sem, ha a munkáltató korábban a kedvezményesen juttatott értékhatárt meghaladóan juttatott SZÉP kártya összeget felhasználójának!   Tehát nemhogy nem lehet a visszakapott összeg után visszakapni a már egyszer kifizetett közterheket, hanem még bevételként, adózni is kell utána!

SZJA - Első házasok kedvezménye: az a házaspár érvényesítheti az adókedvezményt, amely esetében legalább az egyik fél első házasságát köti. Mértéke együttesen havi 5.000 Ft, legfeljebb 24 hónapon keresztül; - Az egyéni vállalkozók és tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelők jövő évtől már nem korlátlanul, hanem csak 5 év távlatában számolhatják el még nem érvényesített elhatárolt veszteségüket; - Kiterjeszti az adócsomag a munkáltató által adómenetesen adható lakáscélú támogatást a mozgáskorlátozott személyek életviteli nehézségeit csökkentő akadálymentesítésre is; - Nyugdíjbiztosítások adókedvezményével való visszaélések miatt pontosít a törvény. Adójogilag kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell. A biztosítás kedvezményezettje csak a biztosított lehet, nyugellátásra való jogosultságon csak a saját jogú nyugellátást lehet érteni, a haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át. - 2016-tól lép életbe, de már most érdemes rá felkészülni, hogy családi kedvezményt csak a gyerekek adóazonosító számának birtokában lehet érvényesíteni, így lassan a gyermekeknek is adójelet kell kérni; - A társasági adó szabályokkal összhangban a jövedelemminimum elszámolásakor a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével

2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait.

Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá. Jelen állás szerint ráadásul, a cégnek un. „nullás” bevallást is be kell majd nyújtania.

Társasági Adó: -         Már nem csak azon társaságok fognak kapcsolt vállalkozásnak minősülni, amelyek – leegyszerűsítve – azonos tulajdonosi körbe tartoznak, hanem azok is, amelyek csak az ügyvezetésükben egyeznek meg; -         Új adóalap-csökkentő kedvezmény lép életbe. Ha cég felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtana ingyenes juttatást, feltéve, ha a támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt; -         K+F kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előzetes minősítése alapján lesznek elérhetőek 2015-től kezdve, -         A nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok 2014. március 15-ét követően módosultak, amely szerint lehetséges, hogy a kétéves várakozási időt megelőzően a nonprofit társaság közhasznú jogállást kérhessen, illetve azt bejegyezzék. Viszont, ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti éve alapján nem teljesítette a Civil törvényben leírt feltételeket, vagy a közhasznú jogállás elnyerésétől számított két éven belül megszűnne, akkor az eltelt két évre visszamenőleg is adófizetési és egyéb kötelezettsége keletkezne; -         Lehetőség lesz  a társasági adó más szervezetekhez való közvetlen átcsoportosítására. A cég a kedvezményezett szervezet nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhetne az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százaléká