Április 01-től az alábbiak alapján változott az ekáer rendszer kisvállalkozások számára: - belföld-belföld viszonylatban, amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, az ekáerben a feladó helyett a címzett jelenti be a szállítmányt; - az ekáer számot érvényteleníteni lehet, viszont most már annak indokát is meg kell adni.

Az üzletek nyitva tartását szabályozó törvény –meghatározott kivételekkel- a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki. A törvényt nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:

1. a gyógyszertárak nyitva tartására; 2. repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására; 3. vasúti és autóbusz-pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására; 4. a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre; 5. egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre; 6. piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre; 7. vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre; 8. benzinkútak nyitva tartására; 9. a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre; 10. a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre; 11. a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre; 12. a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre; 13. a vendéglátásra; 14. a világörökségi területen található üzletekre, valamint 15. a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.

Gyakran megesik, hogy a szállítmány már ott toporog a küszöbön, az ekáer felülete viszont áll, mi ilyenkor a teendő: Üzemzavar és karbantartás esetén az üzemszünet kezdetére, jellegére, helyére és végére vonatkozóan adóhatóság tájékoztatást tesz közzé az ekaer.nav.gov.hu, valamint a nav.gov.hu nyitóoldalain. Ilyenkor a rendszerek ismételt rendelkezésre állásakor az adózónak valamennyi korábban nem rögzített bejelentését legkésőbb az akadály megszűnését követő munkanapon rögzítenie kell az EKÁER elektronikus felületén. A karbantartás, valamint az üzemzavar miatt felmerülő informatikai leállás kezdő és megszűnési időpontja közötti időtartam alatt sem közúti, sem rendeltetési helyen végzett ellenőrzés során nem kerülhet sor az üzemszüneti eljárás következtében nem teljesíthető kötelezettség vonatkozásában szankció alkalmazására. Az üzemszünet kezdő és megszűnési időpontja közzétételre kerül, így az utólagos ellenőrzések során ezen adatok rendelkezésre állnak, ennek megfelelően az üzemszünet elhárulása utáni pótlólagos bejelentések esetében mulasztási bírság kiszabására nem kerül sor. Fontos azonban, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 19. § (3) bekezdése alapján a bejelentésre kötelezett az akadály elhárulását követő munkanapon köteles az elmaradt bejelentéseket pótolni. Mulasztási bírság kiszabása során az adóhatóság figyelembe veszi, ha az adózó úgy járt el, ahogy az tőle elvárható, így pl. ha a p

Már most hozzá kellett nyúlni az ekáer rendeletéhez, valószínűleg még lesznek benne változások, ahogy az élethez hozzá igazítják a rendeletet. A legfontosabb változások:

• - nem kockázatos termékek esetében nem kell ekáer szám a fuvarhoz, amennyiben az áru tömege a 2.500 kg-ot nem haladja meg és az áru ellenértéke az 5M Ft-ot nem haladja meg (a két feltételnek együttesen kell fennállnia);
• - kockázatos élelmiszerek esetén 500 kg tömeg – 1M Ft áruérték páros felett keletkezik bejelentési kötelezettség;
• - belföldön, nem közvetlen végfelhasználó részére történő első áfa köteles értékesítés esetén a címzett, azaz a vevő is kérhet ekáer számot, amennyiben az árut a címzett fuvarozza-fuvaroztatja el;
• - az áru megérkezését csak az eredeti bejelentésre kötelezett jelentheti;
• - belföldi láncügyletek esetén, amennyiben a terméket, egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el, akkor az ekáer számot arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák;
• - új mentességi szabályok lépnek életbe, pl. egyes Közösségen belüli hulladékszállítás keretében szállított hulladéktermékek, a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termékek, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiac szerinti anyagok, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményké