Üzleti ajándék juttatására akár reprezentációra okot adó esemény, rendezvény keretében, akár azon kívül is mód van. A kifizetőt terhelő szja mértéke 15%, az adó alapja az említett juttatások értékének 118%-a. Az szja-törvény 70. paragrafusának hatálya alá tartozó – egyes meghatározott – juttatások adóalapja után 19,5% ehót is kell fizetnie a kifizetőnek.

Emellett az Szja törvény, bizonyos feltételek mellett, lehetőséget biztosít csekély értékű ajándék, juttatás biztosítására is

Üzleti ajándék:

Az szja-törvény alapján üzleti ajándéknak minősül, alkalomtól és értékhatártól függetlenül, a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Ellentétben azzal, hogy a reprezentációs eseményen a rendező kifizető alkalmazottai is részesülhetnek a reprezentációban, üzleti ajándékot nem kaphatnak, mert a szabály lényegi eleme, hogy az üzleti, hivatali stb. kapcsolatok keretében történik a juttatás.

Üzleti ajándék címén nem adható a kifizetőt terhelő adó mellett: értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

Ha az ajándékozó mégis például aranyozott nyakláncot szeretne ajándékozni a partnerének, akkor az után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint, a cégnél ráadásul társasági adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni az ékszer értékét. Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – az szja-törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is –, akkor tekinthető kifizetőt terhelő adó szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az szja-törvény 70. paragrafusában foglalt rendelkezéseknek.

Üzleti ajándéknak minősülhet (értékhatártól függetlenül) a cég által a cég üzletfele számára átadott ajándékkosár, könyv stb.

Csekély értékű ajándékok juttatása:

Ha az üzleti ajándék juttatására vonatkozó feltételek nem állnak fenn, akkor a feltételek megléte esetén mód van csekély értékű ajándék juttatására. Ilyen juttatásra évi három alkalommal kerülhet sor 2018-ban. 2019. évtől ez a lehetőség évi egy alkalomra fog csökkenni.

A csekély értékű ajándékra vonatkozó szabályokat 2018. évben csak akkor lehet alkalmazni, ha az egy alkalommal nyújtott ajándék értéke nem több a minimálbér 10 százalékánál, azaz ebben az évben 13.800 forintnál. Ha például 15 ezer forintos vásárlási utalványt kapnak a munkavállalók, akkor az vagy – a jutalomhoz hasonlóan – a munkavállalók bérjövedelmeként, vagy, ha a törvényi feltételek fennállnak, az szja-törvény 70. paragrafus (1a) bekezdése szerint adóköteles.

Az ajándék (juttatás) lehet termék, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz is. Utóbbi két juttatási forma akkor felel meg a törvényi feltételeknek, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel.

Csekély értékű ajándékot adhat: a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának; a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, a nyugdíjas tag, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának; a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának; a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak. Csekély értékű ajándék adható olyan magánszemélynek is, aki az ajándékot juttató kifizetővel nem áll jogviszonyban, feltéve, hogy az adóévben más címen nem kapott jövedelmet az említett kifizetőtől. A közeli hozzátartozóknak adott juttatás esetén nem feltétel a közös háztartás. Így például a céges mikulásünnepségen az elvált házastársak gyermekei a külön háztartásban élő szülő munkáltatójától is kaphatnak csekély értékű ajándékot. Miután az szja-törvény nem határozza meg a közeli hozzátartozó fogalmát, a Ptk. szerinti meghatározás az irányadó. E szerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Az élettárs nem tekintendő közeli hozzátartozónak, a bejegyzett élettárs azonban annak minősül.

Fontos szabály, hogy a csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie, melyből ki kell derülnie, hogy kinek a részére, milyen összegben, hány alkalommal történt a juttatás.