Elektronikus pénztárgép meghibásodása

(Utolsó frissítés: 2014. 06. 16.)

Rengeteg megkeresést kaptunk, hogy nem mennek az új elektronikus pénztárgépek, hibát hibára halmoznak, leállnak, majd újraindulnak, vagy új sorszámozást kap a nyugta, stb… Pénztárgépekről szóló 4/2013. NGM rendelet szerint, adózó mentesül a gépi nyugta kibocsátása alól az alábbi esetekben: -         pénztárgép meghibásodása esetén, annak megjavításáig, cseregép üzembehelyezéséig, de maximum 15 napig; -         áramszünet esetén az áramszünet idejére, -         pénztárgép bevonása esetén a bevonás idejére, -         pénztárgép eltulajdonítása, pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az észleléstől számított 15 napig; A pénztárgép működésképtelenségének idejére kézi nyugtát mindenképpen ki kell bocsátani, az alól felmentés nincsen! A megfelelő működés helyreállta után, a kézi nyugtán rögzített bevételt egy összegben a pénztárgépben haladéktalanul rögzíteni kell, a gépi nyugtán külön feljegyzéssel a bizonylat megőrzése mellett! Az elektronikus pénztárgépre adózó ráhatással nem bír és nem is bírhat, így az újraindulást, újrasorszámozást, üzemszünetet, stb... nem tudja befolyásolni, így célszerű arról feljegyzést készíteni és ellenőrzéskor azt a revizorok számára átadni! Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nyugta helyett csakis számlát lehet kibocsátani a következő esetekben: -         adóalany részére történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, -         előleg, -         távolsági értékesítés, -         termék közösségen belüli értékesítése, -         sorozatjelleggel történő építési telek, beépítés alatt álló illetve beépített ingatlan étékesítése, -         nem jogi személy (pl. magánszemély) részére 900e Ft-ot elérő ügylet teljesülésénél, -         kizárólag belföldi adóalany által belföldön kívül teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás.

 

Olvasson tovább

Számlázó program bejelentése

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 11.)

2014. július 01-vel hatályba lépett az NGM rendelete, miszerint Adóhatóságnak be kell jelenteni a számlázó program adatait! Az alábbi adatokat kell bejelenteni: -         számlázó program neve, -         számlázó program azonosítója, -         fejlesztő neve, -         fejlesztő adószáma, -         értékesítőjének neve, -         értékesítőjének adószáma, -         rendelkezésre bocsátójának neve, -         rendelkezésre bocsátójának adószáma, -         beszerzés, használata megkezdésének időpontja, -         saját fejlesztés esetén a rendeltetésszerű használatbavételének időpontja, -         ha van, akkor a használatból való kivonás időpontja. Határideje: Aki már használ számlázó programot, annak 2014. november 15-ig kell ezen adatokat bejelenteni Adóhatóság felé. Ha valaki 2014. október 01. után szerez be számlázó programot, akkor azt 30 napon belül kell lejelenteni. Arra is figyelni kell, hogy külön adatszolgáltatás vonatkozik a számlázó programokra és külön az online számlázó rendszerekre. Online számlázó rendszer esetén a következő adatokat kell bejelenteni: -         szolgáltatás nyújtó neve, -         szolgáltatást nyújtó adószáma, -         igénybevétel időpontja

Munkahelymegőrző támogatás

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 23.)

Vállalkozások folyamatosan beadhatják, székhelyük, telephelyük szerinti illetékes Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (Munkaügyi Központ) vissza nem térítendő támogatásukat. Támogatásra jogosult: -nem áll csőd, felszámolási, végelszámolás alatt, -rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik, -munkahelymegőrző támogatáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási kötelezettsége több mint 6 hónapja megszűnt, -munkahelyteremtő támogatással kapcsolatban továbbfoglalkoztatási kötelezettsége nincs, -támogatási kérelem beadása előtti hónap átlagos statisztikai állományi létszámát megtartja, legalább a támogatási időszak plusz ugyanannyi ideig, -de minimis támogatásának mértéke nem lépi és lépte át az EK rendeletben foglalt határt, -nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, - utolsó éves beszámoló szerint saját tőkéje nem kisebb, mint a jegyzett tőke fele, -támogatott munkavállalók minimum 6 hónapja alkalmazásban állnak, -nem lehet adótartozása, rendelkezni kell NAV igazolással vagy köztartozásmentes adatbázisban szerepelnie kell, -támogatásban csak a bruttó 400e Ft alatti munkavállalók részesülhetnek, -támogatásban nem részesülhetnek export tevékenységgel, mg, szénipari, halászat, közúti szállítmányozással foglalkozó cégek, -aktív állományra igényelhető csak támogatás, pl. nyugdíjasra nem, -cég tulajdonosaira, mun

Ismét egy új adónem: REKLÁMADÓ

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 24.)

2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait.

Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá. Jelen állás szerint ráadásul, a cégnek un. „nullás” bevallást is be kell majd nyújtania.

  És hogy miért lehet kellemetlen meglepetés a kis cégeknek is a reklámadó? Mert a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha a cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Például, ha a Facebook-on havi 2,5M Ft felett hírdetünk és a Facebook-tól nem kapunk olyan tartalmú okmányt (márpedig biztos nem kapunk), hogy megfizeti a reklámadót, akkor b

NAV razzia indult az online kasszák ellenőrzésére

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 16.)

A NAV megkezdte célzottan ellenőrizni az online kasszák megrendelését, üzembe helyezését, szabályos működését. Elsősorban a következő vállalkozások számíthatnak az ellenőrök látogatására: -         a beérkezett adatok alapján kétséges, hogy valós forgalomnak megfelelő-e az adatszolgáltatás, -         gyanúsan kevés a forgalom, -         korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet, -         online pénztárgépük megérkezett, de még nem vették át, nem helyzeték üzembe, -         úgy nyilatkoztak hogy minden tételükről számlát állítanak ki, ezért nem rendeltek online pénztárgépet, Itt hívjuk fel mindenki figyelmét, hogy azon vállalkozások, melyek megszegik az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályokat, pl. bevétel eltitkolásával, 1M Ft-ig terjedő bírságra és üzletbezárásra számíthatnak!

SZÉP kártyán fel nem használt összeg

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 31.)

A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP kártya) fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második év május 31. napját követően lejártnak minősülnek. Az így fel nem használt összeget, vissza kell utalni a munkáltató számára. Ezen, a munkáltatónak visszautalt összeg a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendő az egykori juttatónál. A visszautalt összeg erejéig nincs mód a megfizetett személyi jövedelemadó illetve a megfizetett egészségügyi hozzájárulás valamilyen formában történő visszaigénylésére, illetve kompenzációjára, önrevízióval való helyesbítésére, még akkor sem, ha a munkáltató korábban a kedvezményesen juttatott értékhatárt meghaladóan juttatott SZÉP kártya összeget felhasználójának!   Tehát nemhogy nem lehet a visszakapott összeg után visszakapni a már egyszer kifizetett közterheket, hanem még bevételként, adózni is kell utána!