A Parlament a nyári szabadságolások előtt a következő törvényeket fogadta el: -         Munka Törvénykönyvének változása: a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól, -         munkavállaló akkor kaphat 50%-os bérpótlékot, ha a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, munkaidőkereten, vagy elszámolási időszakon felül dolgozik. Megállapodás alapján bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat munkavállaló; -         Vészhelyzetben és katasztrófaveszélyben segítőknek az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha azt bejelentik adóhatóságnak; -         Ezentúl adó és egészségügyi hozzájárulás mentes a pénzintézet által zálogjoggal biztosított lakáskölcsön elengedése; -         Csökken a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó szintje a fuvarozó vállalkozások számára, ha elektronikus útdíjat fizetett. Az adót a megfizetett elektronikus útdíj 7,5%-val lehet csökkenteni; -         2013. július 01-től a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások új alkalmazottjaik után nem kell, hogy megfizessék két évig a 100.000 Ft bruttó munkabér után a 27%-os szociális hozzájárulást. A harmadik évben a munkabér után csak 12,5%-ot kell fizetni, majd az adókedvezmény a 4. évtől megszűnik. Feltétele, hogy munkáltató ne csökkentse statisztikai létszámát legalább a kedvezményes időszakban. Nem minősül csökkentésnek, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett mun

Országgyűlés elfogadta a Stabilitási Megtakarítási Számláról (SMSZ) szóló jogszabályt. Hogy miért is érdekes ez az új jogszabály: anonim pénzelhelyezést biztosít hitelintézetnél, az így megszerzett jövedelmet adózottnak kell tekinteni, bármennyi összeg elhelyezhető ezen számlán felső határ nélkül, 6. évtől nem kell adót és semmilyen további fizetési kötelezettséget teljesíteni, az így megszerzett jövedelemről igazolást állít ki a pénzintézet, mely a pénz legális eredetét igazolja, nem örökölhető, a befizető jelöli ki a kedvezményezettet. SMSZ-t bármely hitelintézetnél nyitni lehet, kizárólag magánszemélyek, minimum 5 millió forint befizetése mellett. A számla két részből áll: egy stabilitás megtakarítási pénzszámlából és egy stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából. Befizetést egyetlen alkalommal, a számla megnyitásakor lehet teljesíteni, de a magánszemély által nyitható SMSZ-ek száma nincsen korlátozva, továbbá a befizetés összegének sincs maximuma. A pénzszámlán a magánszemély által befi-zetett összeg, illetve az értékpapírszámla hozama szerepel. Az értékpapírszámlán pedig a pénzszámla terhére vásárolt, a Magyar Állam vagy az EGT más tagállama által kibocsátott, forintban denominált állampapír szerepelhet. Az SMSZ után a magánszemélyt kamat nem illeti meg.

Azon kereskedők, akik jogosultak voltak dohánytermék értékesítésre de koncessziót nem nyertek, legfeljebb 2013. július 16. 24:00 óráig értékesíthetnek dohányterméket. 2013. július 01-től dohányterméket már nem szerezhetnek be és ezen időponttól csak a már meglévő készletüket árulhatják ki. Koncessziójogot nem szerzett dohányterméket árusító kiskereskedő, 2013. július 16-át követően, 30 napon belül kérheti a nagykereskedőtől, hogy a megmaradt dohánytermékeit vásárolja vissza a beszerzési áron. A nagykereskedő ennek a kérésnek köteles eleget tenni, a megmaradt dohányárut köteles visszavásárolni, melyről természetesen megfelelő bizonylatot kell kiállítania. Július 16-tól a forgalomképtelen dohányterméket javasolt leltárba venni, azt elkülönített helyen, pl. raktárban tartani, de semmiképpen sem a bolt eladó terében tárolni. A leltárjegyzék és a nagykereskedő felé történő bejelentésről valamiféle iratot célszerű a boltban tartani, hiszen egy ellenőrzéskor ezen iratok megléte igazolja, hogy a dohányterméket már nem árulja a kiskereskedő, a szükséges lépéseket megtette a forgalomból való kivonására. Aki 2013. július 16-át követően folytat engedély nélkül dohánytermék árusítását, jogszabály szerint 5M Ft-tól 500M Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. Adóhatóság július 16-tól kiemelten ellenőrzi a dohánykereskedelemmel kapcsolatos árusítást!

Új KFT szabályok Talán az egyik legfontosabb változás, hogy az új szabályok jelentősen növelik a befizetendő törzstőke összegét. A jelenlegi szabály alapján a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500.000 Ft-nál. A jövőre hatályba lépő új Ptk szerint a törzstőkének legalább a 3.000.000 Ft-ot, azaz a jelenlegi értéknek a hatszorosát kell elérnie.   A már meglévő 500.000 Ft törzstőkéjű KFT-nek ki kell egészíteni 3.000.000 Ft-ra törzstőkéjét, melyekre a következő lehetőségek adottak: -         különbözet befizetése pénztárba vag ybankba, -         törzstőke emelése a társaság vagyonából, -         emelés nem pénzbeli hozzájárulásból (pl. tárgyi eszköz bevitele). Cégalapításkor lehetőség lesz a törzstőke halasztott befizetésére is a tagok teherviselő képességének függvényében, viszont ameddig nincs rendezve ezen tartozás, addig a cég elért eredményét elsődlegesen a törzstőke rendezésére kell fordítani. A rendezésig nem lehet osztalékot fizetni, valamint a tagok saját vagyonukkal felelnek a tartozásért. A jogalkotók ezen szabállyal akarták megnehezíteni a parttalan cégalapítást és a hitelezők védelmét, de ez nyilván nem éri el a célját, hiszen azt semmi nem tiltja, hogy a KFT pénztárába fizessék be tulajdonosok a törzstőkét, az-az csak papíron legyen pénzmozgás, valamint a banksz

2013. július 01-től valamennyi szerződésből erdő pénztartozásra az alábbi szabályok vonatkoznak: -         fizetési határidő a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíteni kell, kivétel nélkül mindenkinek (állam, multik, magánszemély, stb…), -         a fizetési késedelem a 31. napon beáll, -         60 napnál hosszabb fizetési határidő kikötése tisztességtelen, ennek kikötése a szerződés ezen pontját érvénytelenné teszi, -         kamat és késedelmi kamat felszámításánál a naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó, -         kamaton a jegybanki alapkamatot kell érteni, magánszemélyek egymás közötti viszonyában a jegybanki alapkamat 24% ponttal növelt mértékét meghaladó kamat semmis, -         késedelmi kamat felszámítása és annak megfizetése kötelező, melynek minimuma az alapkamat 8% ponttal növelt összege. Magánszemélyek között pedig a jegybanki alapkamat 24% ponttal növelt mérte a maximuma, -         új költség megfizetése is kötelező a fizetési késedelembe esőnél, ez az un. behajtási költségátalány, mely 40 euro összegű. Ennek ellenértéke forintban a mindenkori MNB hivatalos deviza-középárfolyam szerinti összeg. Ezen 40 euro átalányösszeg megfizetését kizáró szerződés semmis.