Ismét egy új adónem: REKLÁMADÓ

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 24.)

2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait.

Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá. Jelen állás szerint ráadásul, a cégnek un. „nullás” bevallást is be kell majd nyújtania.

  És hogy miért lehet kellemetlen meglepetés a kis cégeknek is a reklámadó? Mert a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha a cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Például, ha a Facebook-on havi 2,5M Ft felett hírdetünk és a Facebook-tól nem kapunk olyan tartalmú okmányt (márpedig biztos nem kapunk), hogy megfizeti a reklámadót, akkor bizony nekünk kell megfizetnünk az újabb terhet! A törvény minden tájékoztatási, marketing vagy értékesítési tevékenységet saját célú reklámnak tekint, melynek költségei után a cégeknek adót kell fizetniük. A saját célú reklám tárgya lehet a cég terméke, áruja, szolgáltatása, tevékenysége, neve vagy egyéb megjelenése. Ide tartozhatnak például a szóróanyagok, a saját website, szabadtéri reklámhordozón, épületeken vagy járműveken elhelyezett logók és egyéb marketing eszközök, a számlalevelekben vagy e-mailen elküldött DM anyagok, a rendezvények, a padlómatricák és még sorolhatnánk. Ráadásul egy ellenőrzéskor, mint minden más adónemnél, Adóhatóság vizsgálhatja majd a mentesség jogosságát. Vagyis minden vállalkozásnak érdemes pontos nyilvántartást vezetnie arról, hogy mit vett figyelembe reklámadó-kötelezettsége megállapításakor.

 

Olvasson tovább

SZÉP kártyán fel nem használt összeg

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 31.)

A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP kártya) fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második év május 31. napját követően lejártnak minősülnek. Az így fel nem használt összeget, vissza kell utalni a munkáltató számára. Ezen, a munkáltatónak visszautalt összeg a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendő az egykori juttatónál. A visszautalt összeg erejéig nincs mód a megfizetett személyi jövedelemadó illetve a megfizetett egészségügyi hozzájárulás valamilyen formában történő visszaigénylésére, illetve kompenzációjára, önrevízióval való helyesbítésére, még akkor sem, ha a munkáltató korábban a kedvezményesen juttatott értékhatárt meghaladóan juttatott SZÉP kártya összeget felhasználójának!   Tehát nemhogy nem lehet a visszakapott összeg után visszakapni a már egyszer kifizetett közterheket, hanem még bevételként, adózni is kell utána!

Számlázó program bejelentése

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 11.)

2014. július 01-vel hatályba lépett az NGM rendelete, miszerint Adóhatóságnak be kell jelenteni a számlázó program adatait! Az alábbi adatokat kell bejelenteni: -         számlázó program neve, -         számlázó program azonosítója, -         fejlesztő neve, -         fejlesztő adószáma, -         értékesítőjének neve, -         értékesítőjének adószáma, -         rendelkezésre bocsátójának neve, -         rendelkezésre bocsátójának adószáma, -         beszerzés, használata megkezdésének időpontja, -         saját fejlesztés esetén a rendeltetésszerű használatbavételének időpontja, -         ha van, akkor a használatból való kivonás időpontja. Határideje: Aki már használ számlázó programot, annak 2014. november 15-ig kell ezen adatokat bejelenteni Adóhatóság felé. Ha valaki 2014. október 01. után szerez be számlázó programot, akkor azt 30 napon belül kell lejelenteni. Arra is figyelni kell, hogy külön adatszolgáltatás vonatkozik a számlázó programokra és külön az online számlázó rendszerekre. Online számlázó rendszer esetén a következő adatokat kell bejelenteni: -         szolgáltatás nyújtó neve, -         szolgáltatást nyújtó adószáma, -         igénybevétel időpontja

2014. augusztus 31. a pénztárgépcsere utolsó határideje

(Utolsó frissítés: 2014. 08. 05.)

A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak - közölte a nemzetgazdasági minisztérium. Azt írják közleményükben, hogy jelenleg több mint 148 ezer online pénztárgép áll összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, ám a hivatal úgy tapasztalta, hogy sok vállalkozó trükközik, és szándékosan hátráltatja a pénztárgép beszerzését, hogy minél később kelljen olyan gépbe ütnie az eladásait, ami össze van kötve az adóhatósággal. Az adóhatóság eddig is bírságolt emiatt, de állításuk szerint a jóhiszeműen késlekedő kereskedőkkel méltányosak voltak. A gazdasági tárca szerint a pénztárgépek ott állnak a boltok polcain, tehát a kereskedők idényeit azonnal ki tudják elégíteni. A kormány a véghatáridőt előzőleg többször is meghosszabbította, de most, a trükközéseket látva, a jogkövető vállalkozások és a költségvetési bevételek növelése érdekében döntött a véghatáridő kitűzése mellett. Az a vállalkozás, amelyik szeptember elsejétől nem online pénztárgépet használ, komoly szankcióra számíthat - írja a minisztérium, az átállást elmulasztó céget egy millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja a NAV, és az üzlethelységet is lezárhatja 12 nyitvatartási napra.

Elektronikus pénztárgép meghibásodása

(Utolsó frissítés: 2014. 06. 16.)

Rengeteg megkeresést kaptunk, hogy nem mennek az új elektronikus pénztárgépek, hibát hibára halmoznak, leállnak, majd újraindulnak, vagy új sorszámozást kap a nyugta, stb… Pénztárgépekről szóló 4/2013. NGM rendelet szerint, adózó mentesül a gépi nyugta kibocsátása alól az alábbi esetekben: -         pénztárgép meghibásodása esetén, annak megjavításáig, cseregép üzembehelyezéséig, de maximum 15 napig; -         áramszünet esetén az áramszünet idejére, -         pénztárgép bevonása esetén a bevonás idejére, -         pénztárgép eltulajdonítása, pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az észleléstől számított 15 napig; A pénztárgép működésképtelenségének idejére kézi nyugtát mindenképpen ki kell bocsátani, az alól felmentés nincsen! A megfelelő működés helyreállta után, a kézi nyugtán rögzített bevételt egy összegben a pénztárgépben haladéktalanul rögzíteni kell, a gépi nyugtán külön feljegyzéssel a bizonylat megőrzése mellett!

Végzett diákok biztosítása

(Utolsó frissítés: 2014. 10. 10.)

Annak a diáknak, aki a nyáron befejezte tanulmányait és még nem tudott elhelyezkedni, az adóhivatalnál egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ha egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra. A nappali tagozaton tanuló diákok a diákigazolványuk érvényességi idejét követő 45 napig jogosultak egészségügyi ellátásra.

A nyáron végzős tanulók diákigazolványa október 31-ig érvényes, így december 16-tól előfordulhat, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük.

Egészségügyi szolgáltatási járulékként havonta 6810 forintot kell fizetni. Amennyiben a kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes időtartamára, a napi összeggel kell számolni, ez jelenleg 227 forint. A járulékfizetést a volt diák helyett, beleegyezésével más is teljesítheti, így például a jövedelemmel nem rendelkező fiatal után a családtag.

A járulékfizetési kötelezettség bejelentéséhez a 14T1011-es adatlapot kell kitölteni, amely beszerezhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatain vagy letölthető oldalról. A nyomtatványt postán vagy személyesen, illetve Ügyfélkapun keresztül elektronikusan lehet eljuttatni a NAV-hoz.