1. Ha az EU-ban, Liechtensteinben, Norvégiában Izlandon, vagy Svájcban vállalsz munkát:
A magyar állampolgár köteles a fenti országokban létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni a lakóhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél. A bejelentés a következő nyomtatvány kitöltésével történik: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy.”
A bejelentési kötelezettség teljesítése azt eredményezi, hogy amíg a magyar állampolgár EGT területén lévő valamelyik országban vagy Svájcban dolgozik, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelen lesz. A TAJ szám ideiglenes érvénytelenítése azzal jár, hogy a TAJ számával nem tud Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, éppen ezért nem is kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ami idén havi 7110 forint), még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmarad. Természetesen akkor sem kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a magyar állampolgár a külföldi munkavégzés kapcsán a magyar lakcímét „megszünteti”.
Igen ám, de mi van akkor, ha szabálytalanul is, de a távozó nem érvényteleníti TAJ kártyáját? Akkor bizony továbbra is fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és szabálytalanul bár, de ezért itthon jár egészségügyi ellátás. Ezt sokan kihasználják pl. Angliában dolgozók, hiszen ezen országokban drágább és nehézkesebb az orvosi ellátást igénybe venni, mint itthon.
2 . Ha olyan országba megy dolgozni, amellyel Magyarország szociális biztonsági-, vagy szociálpolitikai egyezményt kötött:
Az 1997. évi LXXXIII. törvény előírja, hogy a TAJ számmal rendelkező személy, aki Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, köteles a külföldön létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. Azaz ez esetben is a fentiek szerint kell eljárni, és be kell jelenteni a külföldi munkavégzést „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy.” elnevezésű nyomtatványon.
Magyarországnak az alábbi országokkal áll fenn szociális biztonsági-, vagy szociálpolitikai egyezménye, azaz az alábbi országokban/államokban folytatott keresőtevékenységet kell bejelenteni a lakóhely szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél:
♦ az amerikai kontinensen: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Québec
♦ Ázsiában: India, Mongólia, Dél-Korea, Japán
♦ Ausztrália
♦ Európában: Európai Gazdasági Térség országai, Svájc, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna, Szerbia, Koszovó, Macedónia, továbbá
♦ Oroszország és Törökország.
Mind az EGT országokban, mind Svájcban, mind az egyezményes országokban folytatott keresőtevékenységre igaz, hogy a magyar állampolgárnak azt is be kell jelentenie idehaza, ha a külföldi keresőtevékenysége megszűnik. Az 1997. évi LXXXIII. törvény ezt a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül kell bejelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél. Ez esetben a biztosítás megszűnésének tényleges időpontját kell bejelenteni, és csatolni kell a külföldi biztosító által a biztosítási időszakról kiadott formanyomtatványt vagy egyéb igazolást.
A fenti bejelentéseket azért is meg kell tenni, mert az 1997. évi LXXXIII. törvény azt is szabályozza, hogy azt a természetes személyt, aki a bejelentési kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, az egészségbiztosító 10 ezertől 100 ezer forintig terjedő összegű mulasztási bírság megfizetésére kötelezheti.
3. Ha a magyar állampolgár nem a fenti országokban, hanem ezen kívüli, harmadik országban vállal munkát:
Ha a magyar állampolgár úgynevezett harmadik országban vagy államban például: Dél-Afrikában, Brazíliában, Kínában dolgozik, akkor a fenti bejelentést nem kell megtennie. Ez esetben attól függ, hogy kell-e Magyarországon a külföldi munkavégzés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, hogy rendelkezni fog-e magyar lakcímmel vagy sem.
Ha a magyar lakcím megszüntetésre kerül, akkor nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Abban az esetben azonban, ha a külföldi keresőtevékenység ideje alatt is él a magyar lakcím, akkor a magyar állampolgár köteles lesz fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely azt eredményezi, hogy függetlenül attól, hogy a keresőtevékenység szerinti országban jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra, Magyarországon fennmarad a teljeskörű egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága. Azaz az egészségbiztosítás keretében Magyarországon igénybe veheti a háziorvosi ellátást, a fogászati ellátást, a járóbeteg szakellátást, az otthoni szakápolást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, a szülészeti ellátást, az orvosi rehabilitációt, a betegszállítást. Továbbá TB. támogatottan kaphat gyógyszert, gyógyászati-segédeszközt és gyógyfürdő ellátást is.
