Legális adóelkerülés, avagy hogyan tedd adózatlan, eltitkolt jövedelmedet legálissá?

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 24.)

Országgyűlés elfogadta a Stabilitási Megtakarítási Számláról (SMSZ) szóló jogszabályt. Hogy miért is érdekes ez az új jogszabály: anonim pénzelhelyezést biztosít hitelintézetnél, az így megszerzett jövedelmet adózottnak kell tekinteni, bármennyi összeg elhelyezhető ezen számlán felső határ nélkül, 6. évtől nem kell adót és semmilyen további fizetési kötelezettséget teljesíteni, az így megszerzett jövedelemről igazolást állít ki a pénzintézet, mely a pénz legális eredetét igazolja, nem örökölhető, a befizető jelöli ki a kedvezményezettet. SMSZ-t bármely hitelintézetnél nyitni lehet, kizárólag magánszemélyek, minimum 5 millió forint befizetése mellett. A számla két részből áll: egy stabilitás megtakarítási pénzszámlából és egy stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából. Befizetést egyetlen alkalommal, a számla megnyitásakor lehet teljesíteni, de a magánszemély által nyitható SMSZ-ek száma nincsen korlátozva, továbbá a befizetés összegének sincs maximuma. A pénzszámlán a magánszemély által befi-zetett összeg, illetve az értékpapírszámla hozama szerepel. Az értékpapírszámlán pedig a pénzszámla terhére vásárolt, a Magyar Állam vagy az EGT más tagállama által kibocsátott, forintban denominált állampapír szerepelhet. Az SMSZ után a magánszemélyt kamat nem illeti meg. Az adó alapja a befizetés és a kifizetés között eltelt évek alapján az alábbiak szerint alakul: o 1-3 év között 200% o 3-4 év között 100% o 4-5 év között 50% o az 5. év elteltével adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Ez ezt jelenti tehát, hogy a befizetés után 5 évvel (6. év) a magányszemély adómentesen juthat jövedelemhez. A jövedelem megszerzésének időpontjához fűződő vélelem miatt pedig a befizetett összeg bármilyen, akár adózatlan jövedelem is lehet. Fontos szabály, hogy korábban már adózott jövedelem esetében nincsen mód a megfizetett adó visszaigénylésére az SMSZ-re történő befizetés okán. További előnye az SMSZ-nek, hogy adósemlegesen örökölhető: a számlatulajdonos jelölhet meg egy vagy több kedvezményezetett. Ebben az esetben az SMSZ nem képezi a hagyaték részét és az örököst kell a befizetés tekintetében is számlatulajdonosnak tekinteni. A számlavezető hitelintézet a magánszemély részére a befizetéskor, illetve kifizetéskor meghatározott adattartalmú igazolást állít ki. Vélhetően ez szolgál majd arra, hogy a magánszemély a jövedelem eredetét igazolja egy esetleges vagyonosodási vagy egyéb vizsgálat során. Elhűlve vettük mi is tudomásul ezen jogszabály elfogadását, ám sok kérdés megfogalmazódott bennünk, pl. mi lesz a pénzmosás elleni törvénnyel, mi volt a cél ezen jogszabályhely elfogadásával, miközben már a 1,5M Ft feletti készpénzmozgást is jelentenünk kell a NAV felé. Akit érint, annak egy percig sem kell gondolkodnia, mert ezen számla kiválóan megfelel adózatlan jövedelem törvényessé tételére!

 

Olvasson tovább

Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz

(Utolsó frissítés: 2013. 07. 01.)

Horvátország 2013. július 01-től az Európai Közösség része lett, így Horvátország felé is megvalósul az áruk és személyek szabad mozgása, ezért -         megszűnik a vámvizsgálat a határon, de mivel a schengeni térségnek még nem tagja, így a határ és személyellenőrzés megmarad, minden esetben elég a személyi igazolvány használata az útlevél helyett, -         Horvátországból be és kivitt árukra az EU belső határán érvényes mennyiségben hozhatóak be és ki jövedéki termékek, azaz ez személyenként 800 szál cigarettát, 110 liter sört, 20 liter köztes alkoholterméket, 10 liter alkoholterméket, 90 liter bor, 10 liter kannában szállítható üzemanyag lehet, nem jövedéki terméket viszont értékhatárra tekintet nélkül lehet behozni, kivinni, -         nem kell bejelenteni a határon ezentúl a 10.000 euró feletti készpénzmennyiséget, azok szabadon átvihetőek, -         házi kedvencek állatútlevéllel szállíthatóak, -         a Kuna, mint fizetőeszköz megmarad, Horvátország még hazánkhoz hasonlóan nem csatlakozott az eurózónához,   -         sürgősségi egészségügyi ellátásra jogosult minden magyar állampolgár, azaz a két ország között már eddig is meglévő egyezmény alapján, külön kötött utasbiztosítás alapján, európai egészségbiztosítási kártyával, de valahogyan minden magyar állampolgárt azonos feltételekkel látnak el esetleges betegség, sérülés esetén, -         horvát és magyar állampolgárok is szabadon vállalhatnak munkát mindkét állam területén, -         bizonyo

Mit hoz az új polgári törvénykönyv?

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 24.)

Új KFT szabályok Talán az egyik legfontosabb változás, hogy az új szabályok jelentősen növelik a befizetendő törzstőke összegét. A jelenlegi szabály alapján a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500.000 Ft-nál. A jövőre hatályba lépő új Ptk szerint a törzstőkének legalább a 3.000.000 Ft-ot, azaz a jelenlegi értéknek a hatszorosát kell elérnie.   A már meglévő 500.000 Ft törzstőkéjű KFT-nek ki kell egészíteni 3.000.000 Ft-ra törzstőkéjét, melyekre a következő lehetőségek adottak: -         különbözet befizetése pénztárba vag ybankba, -         törzstőke emelése a társaság vagyonából, -         emelés nem pénzbeli hozzájárulásból (pl. tárgyi eszköz bevitele). Cégalapításkor lehetőség lesz a törzstőke halasztott befizetésére is a tagok teherviselő képességének függvényében, viszont ameddig nincs rendezve ezen tartozás, addig a cég elért eredményét elsődlegesen a törzstőke rendezésére kell fordítani. A rendezésig nem lehet osztalékot fizetni, valamint a tagok saját vagyonukkal felelnek a tartozásért. A jogalkotók ezen szabállyal akarták megnehezíteni a parttalan cégalapítást és a hitelezők védelmét, de ez nyilván nem éri el a célját, hiszen azt semmi nem tiltja, hogy a KFT pénztárába fizessék be tulajdonosok a törzstőkét, az-az csak papíron legyen pénzmozgás, valamint a banksz

Új törvények

(Utolsó frissítés: 2013. 07. 04.)

A Parlament a nyári szabadságolások előtt a következő törvényeket fogadta el: -         Munka Törvénykönyvének változása: a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól, -         munkavállaló akkor kaphat 50%-os bérpótlékot, ha a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, munkaidőkereten, vagy elszámolási időszakon felül dolgozik. Megállapodás alapján bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat munkavállaló; -         Vészhelyzetben és katasztrófaveszélyben segítőknek az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha azt bejelentik adóhatóságnak; -         Ezentúl adó és egészségügyi hozzájárulás mentes a pénzintézet által zálogjoggal biztosított lakáskölcsön elengedése; -         Csökken a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó szintje a fuvarozó vállalkozások számára, ha elektronikus útdíjat fizetett. Az adót a megfizetett elektronikus útdíj 7,5%-val lehet csökkenteni; -         2013. július 01-től a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások új alkalmazottjaik után nem kell, hogy megfizessék két évig a 100.000 Ft bruttó munkabér után a 27%-os szociális hozzájárulást. A harmadik évben a munkabér után csak 12,5%-ot kell fizetni, majd az adókedvezmény a 4. évtől megszűnik. Feltétele, hogy munkáltató ne csökkentse statisztikai létszámát legalább a kedvezményes időszakban. Nem minősül csökkentésnek, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett mun

Itt az újabb adócsomag

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 21.)

- az ATM-készpénzfelvételnél 0,6 százalékra duplázódik a tranzakciós adó, és eltörlik az illeték 6000 forintos felső plafonját; - egyéb tranzakcióknál 0,3 százalékra nő a ráta 0,2 százalékról; - a telefonadó 2 forintról 3 forintra nő percenként, a felső limit a vállalkozóknak 5000 forint lesz  az eddigi 2500 forint helyett, a magánszemélyeknek 700 forint - 6 százalék egészségügyi járulékot kell fizetni a kamatjövedelmek után, tehát a kamatadó gyakorlatilag 16-ról 22 százalékra nő; - nő a bányajáradék, aminek nagy részét a Mol fizeti   Mit jelent ez a zsebünknek? A tranzakciós illeték megduplázása pl. ATM készpénzfelvételnél, csekk befizetésénél az adóteher megduplázásával jár, azaz 10.000 Ft-onként az eddigi 30 Ft-ról 60-Ft-ra nő. Az adó tranzakciónként 6.000 Ft-os felső határát készpénzfelvételnél eltörlik, elektronikus utalásoknál viszont megmarad. Spórolni leginkább úgy tudunk, ha a fizetési forgalom minél nagyobb részét bonyolítjuk utaláson keresztül, minél több a kártyás fizetés aránya kifizetéseinknél. Ezen közterhek nagyobb részét a bankok nem hárítják tovább részünkre, valamint alacsonyabb az adókulcsa is.   Eddig 16%-os teher terhelte a kamatjövedelmeket és a befektetések árfolyamnyereségét. Mostantól 6%-os egészségügyi hozzájárulás is vonatkozik rá, azaz 22%-os lesz ezen közteher. A 6%-os egészségügyi hozzájárulás a befektetett megtakarításokat is érinti, így pl. az eddig 6. évben kivehető nem adózó TBSZ számlákat is. Tulajdon

Mi a teendő a koncesszió alá nem eső dohánytermékkel?

(Utolsó frissítés: 2013. 07. 08.)

Azon kereskedők, akik jogosultak voltak dohánytermék értékesítésre de koncessziót nem nyertek, legfeljebb 2013. július 16. 24:00 óráig értékesíthetnek dohányterméket. 2013. július 01-től dohányterméket már nem szerezhetnek be és ezen időponttól csak a már meglévő készletüket árulhatják ki. Koncessziójogot nem szerzett dohányterméket árusító kiskereskedő, 2013. július 16-át követően, 30 napon belül kérheti a nagykereskedőtől, hogy a megmaradt dohánytermékeit vásárolja vissza a beszerzési áron. A nagykereskedő ennek a kérésnek köteles eleget tenni, a megmaradt dohányárut köteles visszavásárolni, melyről természetesen megfelelő bizonylatot kell kiállítania. Július 16-tól a forgalomképtelen dohányterméket javasolt leltárba venni, azt elkülönített helyen, pl. raktárban tartani, de semmiképpen sem a bolt eladó terében tárolni. A leltárjegyzék és a nagykereskedő felé történő bejelentésről valamiféle iratot célszerű a boltban tartani, hiszen egy ellenőrzéskor ezen iratok megléte igazolja, hogy a dohányterméket már nem árulja a kiskereskedő, a szükséges lépéseket megtette a forgalomból való kivonására. Aki 2013. július 16-át követően folytat engedély nélkül dohánytermék árusítását, jogszabály szerint 5M Ft-tól 500M Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. Adóhatóság július 16-tól kiemelten ellenőrzi a dohánykereskedelemmel kapcsolatos árusítást!