- az ATM-készpénzfelvételnél 0,6 százalékra duplázódik a tranzakciós adó, és eltörlik az illeték 6000 forintos felső plafonját; - egyéb tranzakcióknál 0,3 százalékra nő a ráta 0,2 százalékról; - a telefonadó 2 forintról 3 forintra nő percenként, a felső limit a vállalkozóknak 5000 forint lesz  az eddigi 2500 forint helyett, a magánszemélyeknek 700 forint - 6 százalék egészségügyi járulékot kell fizetni a kamatjövedelmek után, tehát a kamatadó gyakorlatilag 16-ról 22 százalékra nő; - nő a bányajáradék, aminek nagy részét a Mol fizeti   Mit jelent ez a zsebünknek? A tranzakciós illeték megduplázása pl. ATM készpénzfelvételnél, csekk befizetésénél az adóteher megduplázásával jár, azaz 10.000 Ft-onként az eddigi 30 Ft-ról 60-Ft-ra nő. Az adó tranzakciónként 6.000 Ft-os felső határát készpénzfelvételnél eltörlik, elektronikus utalásoknál viszont megmarad. Spórolni leginkább úgy tudunk, ha a fizetési forgalom minél nagyobb részét bonyolítjuk utaláson keresztül, minél több a kártyás fizetés aránya kifizetéseinknél. Ezen közterhek nagyobb részét a bankok nem hárítják tovább részünkre, valamint alacsonyabb az adókulcsa is.   Eddig 16%-os teher terhelte a kamatjövedelmeket és a befektetések árfolyamnyereségét. Mostantól 6%-os egészségügyi hozzájárulás is vonatkozik rá, azaz 22%-os lesz ezen közteher. A 6%-os egészségügyi hozzájárulás a befektetett megtakarításokat is érinti, így pl. az eddig 6. évben kivehető nem adózó TBSZ számlákat is. Tulajdon

NAV honlapján az alábbi tájékoztatás jelent meg:

Legfeljebb öt pénztárgép beszerzéséhez, illetve cseréjéhez pénztárgépenként 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek 2013. december 15-ig az üzemeltetők.

Új KFT szabályok Talán az egyik legfontosabb változás, hogy az új szabályok jelentősen növelik a befizetendő törzstőke összegét. A jelenlegi szabály alapján a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500.000 Ft-nál. A jövőre hatályba lépő új Ptk szerint a törzstőkének legalább a 3.000.000 Ft-ot, azaz a jelenlegi értéknek a hatszorosát kell elérnie.   A már meglévő 500.000 Ft törzstőkéjű KFT-nek ki kell egészíteni 3.000.000 Ft-ra törzstőkéjét, melyekre a következő lehetőségek adottak: -         különbözet befizetése pénztárba vag ybankba, -         törzstőke emelése a társaság vagyonából, -         emelés nem pénzbeli hozzájárulásból (pl. tárgyi eszköz bevitele). Cégalapításkor lehetőség lesz a törzstőke halasztott befizetésére is a tagok teherviselő képességének függvényében, viszont ameddig nincs rendezve ezen tartozás, addig a cég elért eredményét elsődlegesen a törzstőke rendezésére kell fordítani. A rendezésig nem lehet osztalékot fizetni, valamint a tagok saját vagyonukkal felelnek a tartozásért. A jogalkotók ezen szabállyal akarták megnehezíteni a parttalan cégalapítást és a hitelezők védelmét, de ez nyilván nem éri el a célját, hiszen azt semmi nem tiltja, hogy a KFT pénztárába fizessék be tulajdonosok a törzstőkét, az-az csak papíron legyen pénzmozgás, valamint a banksz

Elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, amely ma elérhető legkedvezőbb forrást jelenti a vállalkozók számára. A hiteleket 2013. június 4. és augusztus 30. között folyósíthatják a bankok. A beruházási hiteleknél az utolsó részletet legkésőbb 2014. február 28-ig meg kell kapniuk a hitelkérelmezőknek.. Szerződéskötésre legkésőbb augusztus 29-ig van mód és a szerződéses összeg 30%-át kell folyósítani ezen időpontig. A maximális kamat 2,5% 10 év futamidővel, beleértve a garancia díját is. Ezen kamat felett a pénzintézetek felszámolhatnak harmadik félnek  fizetendő díjat is, jellemzően ilyenek a közjegyzői díjak, értékbecslés díja, stb… A Hitelprogram a vállalkozók számára két részből áll.

1. pilléréből finanszírozhatunk beruházást –tárgyi eszköz beszerzése, eszközök korszerűsítése, kapacitásbővítés- valamint forgóeszközhitelre -készletvásárlás, árubeszerzés, vevői követelés finanszírozása- is fordíthatjuk. Ezen túlmenően a forrás EU-s pályázatok önrészére és előfinanszírozására is fordítható.
2. pillére kizárólag a kisvállalkozások fennálló devizahiteleinek és pénzügyi lízingjének forinthitellé váltására fordítható.

Országgyűlés elfogadta a Stabilitási Megtakarítási Számláról (SMSZ) szóló jogszabályt. Hogy miért is érdekes ez az új jogszabály: anonim pénzelhelyezést biztosít hitelintézetnél, az így megszerzett jövedelmet adózottnak kell tekinteni, bármennyi összeg elhelyezhető ezen számlán felső határ nélkül, 6. évtől nem kell adót és semmilyen további fizetési kötelezettséget teljesíteni, az így megszerzett jövedelemről igazolást állít ki a pénzintézet, mely a pénz legális eredetét igazolja, nem örökölhető, a befizető jelöli ki a kedvezményezettet. SMSZ-t bármely hitelintézetnél nyitni lehet, kizárólag magánszemélyek, minimum 5 millió forint befizetése mellett. A számla két részből áll: egy stabilitás megtakarítási pénzszámlából és egy stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából. Befizetést egyetlen alkalommal, a számla megnyitásakor lehet teljesíteni, de a magánszemély által nyitható SMSZ-ek száma nincsen korlátozva, továbbá a befizetés összegének sincs maximuma. A pénzszámlán a magánszemély által befi-zetett összeg, illetve az értékpapírszámla hozama szerepel. Az értékpapírszámlán pedig a pénzszámla terhére vásárolt, a Magyar Állam vagy az EGT más tagállama által kibocsátott, forintban denominált állampapír szerepelhet. Az SMSZ után a magánszemélyt kamat nem illeti meg.