Fókuszban a webhelyeken értékesítők; az élelmiszeriparral összefüggő árukat, terményeket forgalmazó és beszerző, valamint élelmiszeripari termékek előállítását végző adózók; az építőipari-, építőanyag-kereskedelmi tevékenységet végzők; gépjármű- és gépjármű alkatrész kereskedelmi, valamint gépjárműjavítási tevékenységet folytatók; ingatlanközvetítők; számítástechnikai-termékek kereskedői; turizmusban, vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban tevékenykedők; futártevékenységet végzők (ételkiszállítók is); személyszállítók (taxi, telekocsi) szezonális termékeket árusítók; távol-keleti termékeket árusító textilkereskedők lesznek.
A NAV az online adatszolgáltatásokból beérkező adatok elemzésével (elsősorban az online számla és pénztárgép) igyekezni fog feltárni az egyes számlázási láncolatokat, megpróbálja megakadályozni az általános forgalmi adó megspórolását.
Kiemelt feladatként tűzi ki az adóhatóság a nemzetközi információcsere keretében érkező adatok hasznosítását, az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban álló, onnan nyereséget szerző adózók kockázatelemzésen alapuló ellenőrzését. Szintén kiemelt feladatként határozza meg a NAV a gyors hatósági reakciót a nagy munkaerő-igényű foglalkoztatással összefüggő csalárd magatartások feltárása érdekében, így különösen a vagyonvédelmi tevékenységet folytatók, a munkaerőkölcsönzéssel, illetve a takarítással foglalkozók körében. A nemzetközi információcsere alapján beérkező adatok elemzésével az idei évben nagyobb hangsúlyt kapnak a határon átnyúló ügyletek, és azok ellenőrzése.
Az e-kereskedelmi forgalom jelentős növekedésével, amelyet a járványhelyzet még tovább erősített, egyaránt növekedett az alulértékelés, valamint a közösségi és belföldi forgalomban az áfa-kikerülés. E trendek a csalárd adózói köröket és újszerű magatartásokra sarkallta, amelyhez a NAV is igyekszik alkalmazkodni.
Azonnali fellépést tűz ki célul az adóhatóság azon ügyletek esetében, melyeknél az áru itthon lefolytatott import vámkezeléssel nyeri el az uniós státuszt. Az időben történő hatósági fellépés lehetőséget ad a kockázatok korai felismerésére. Az ellenőrzés egyrészt az importőr vállalkozás, másrészt (indokolt esetben) az ügyletben részt vevő vámjogi képviselő oldalán folytatandó majd le.
A megyei adó- és vámigazgatóságok, kockázatelemzés alapján a kockázat-súly és az adózói kör jogkövetési hajlandósága szerint támogató eljárásokat folytatnak majd le.
A NAV folyamatosan monitorozza majd az alapvető eltéréseket, amely keretében az új vállalkozásokat folyamatosan elemzi, ellenőrzi; feladata lesz többek között a személyi változással érintett vállalkozások folyamatos elemzése, és ellenőrzésre kijelölése; az Online Számla rendszer adatai alapján történő kockázatelemzés, és kiválasztás szerinti ellenőrzés; az Online pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése; az áfabevallást be nem nyújtó, vagy nullás adókötelezettséget valló, de kontroll alapján tevékenységet folytató, áfakontroll-eltéréssel rendelkező, illetve az „alvó státuszból feléledő” társaságok ellenőrzése; az SZJA visszaigénylést, visszatérítést tartalmazó bevallások utalás előtti ellenőrzése; a jövedékiadó-köteles tevékenységek ellenőrzése; a NETA-hoz kapcsolódó vizsgálatok; az áruk-, termékek és szolgáltatások helyszíni ellenőrzése, és ezek alapján indított ellenőrzések.
