1.Adóhatóság szerint az első eset, amikor a számla a vállalkozás nevére szól, a társaság ki is fizette, de a kiadás nem a tevékenység érdekében merült fel. A hibát még a számla könyvelése előtt észleljük. Idézet a NAV tájékoztatójából:
"Ha már a kiadás felmerülésének pillanatában megállapítható, hogy a vállalkozás pénzeszközeinek felhasználásával történt olyan számla kiegyenlítése, amely a magánszemély személyes szükségleteinek kielégítésére irányul, akkor ezen esemény nem a vállalkozás eszközeinek, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét változtatja meg, és mivel nem szabályszerűen kiállított a bizonylat (tartalmilag nem hiteles, nem a számlán feltüntetett szereplő felek között valósult meg az ügylet), nem lehet a könyvekben kimutatni, függetlenül attól, hogy az onlineszámla-rendszerben megjelenik-e az adott számla vagy sem. Az a körülmény ugyanis, hogy az adott számláról adatszolgáltatás történik, nem változtat azon a tényen, hogy a kiállított bizonylat tartalmilag nem hiteles, azaz a vevőként történő feltüntetés automatikusan nem teszi lehetővé/kötelezővé a számla könyvekben történő elszámolását. Egy bizonylat számviteli elszámolására csak akkor van lehetőség, ha az adott kiadás a vállalkozás gazdasági tevékenységének érdekében merül fel, vagyis az eszközök vagy az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét változtatja meg".
A NAV mindezek után arra hívta fel a figyelmet, hogy a számlaadat-szolgáltatás alapján készül majd el az e-Áfa tervezet, amely tartalmazni fogja a bejövő számlák között a nem jogszerűen kiállított (nem hiteles/"fiktív") tételeket is, és ha a végleges bevallásban teljesen eltérő adatok szerepelnek majd, az "kockázati tényező" lehet az ellenőrzésre történő kiválasztás során.
"Amennyiben tehát feltárásra kerül ezen számlák köre, mindenképpen javasolt a partner értesítése, és az érintett számlák korrekciója a jogkövető magatartás biztosítása érdekében" – írja az adóhatóság.
A tájékoztatóból hiányzik, hogy az adott számla ellenértékeként kifizetett összeget értelemszerűen meg kell téríttetni a kiadás okozójával. Fontos üzenete a NAV válaszának, miszerint az online adatszolgáltatásban megjelenő, és a bevallásokban szereplő adatok közötti eltéréseket figyelni fogja az adóhatóság, és kockázatot jelent az ellenőrzések során.
Ha az adott számlát nem szerepelteti a vállalkozás a könyvelésében, s a partner a korrekciót – sztornózás – valamikor el is végzi, a kettő időben eltérhet.
2.A második eset azonos az előzővel, annyi eltéréssel, hogy a számlát már "véletlenül" lekönyvelte a vállalkozás, amikor felfedezte a hibát.
Idézet a NAV válaszából:
"Ha "véletlenül" kerül elszámolásra költségként/ráfordításként a könyvekben az adott számla, az Ön által vázolt eljárás megoldás lehet az adózás előtti eredmény helyes megállapításához, azonban ebben az esetben is szükségszerű a partner értesítése és a számlakorrekció, mely esemény megvalósulásának következtében az adózás előtti eredmény korrekciójára már nincs is szükség".
Erre megoldás lehet: (i) ha a számlát a cég első felindulásában már lekönyvelte és kifizette, majd később észlelte, hogy az nem a gazdasági tevékenységét szolgálja, úgy mind a könyvekben, mind az adatszolgáltatásban az eredeti számla benne marad, azzal, hogy (ii) a kiállítót a téves vevőadatok miatt sztornírozásra kérjük, és (iii) megtéríttetjük annak bruttó ellenértékét az okozóval, levonva például a munkabéréből. Ezáltal az online adatszolgáltatás a két oldalon sem időben, sem értékben nem fog eltérni. Kérdés, hogy mennyire valósítható meg ez a gyakorlatban, a partnerek mennyire lesznek együttműködők.
3.Harmadik eset, amikor az adóhatóság tervezetéből értesül csak a vállalkozás arról, hogy dolgozója, családtagja számlát kért a cég nevére "hátha jó lesz valamire alapon", de annak ellenértékét szerencsére nem számolta el/nem fizettette ki a céggel. Az első esetre adott válaszát a NAV megismételte: ellenőrzési kockázatot jelent, ha az adatszolgáltatásban eltérést tapasztalható az adóhatóság tervezetében foglaltakhoz képest. Ilyenkor legtöbbször lehetetlen, hogy a partnereket korrekcióra szólítsa fel a vállalkozás, miután nem is rendelkezik a számlával. Ezért célszerű kőkeményen megtiltani azt a gyakorlatot, amikor valaki csak úgy számlát kér a cég nevére, hátha jó lesz valamire.
Adóhatóság tájékoztatása felvet kérdéseket szakmai berkekben is. A cég neve, adószáma elérhető minden adatbázisból, mi van ha egy kirúgott dolgozó, bosszúból összevásárolgat a cég nevére szóló számlán irreveláns, a cég gazdasági tevékenységéhez nem kapcsolódó dolgokat? Nyilván erről sem az ügyvezetés, sem más nem tudott, így nem fogja szerepeltetni bevallásaiban, adatszolgáltatásában ezen számlákat a cég. Nem lenne korrekt adóhatóságtól ezt számon kérni. Nem véletlenül szerepelt a 90-es években a Pénzügyminisztérium tájékoztatásában, hogy a cég ügyvezetésének és tulajdonosainak döntése, hogy milyen számlát szerepeltetnek a könyveikben, milyen számlát könyvelnek le.
Viszont a komplikációk elkerülése miatt, törekedjünk arra, és családtagjainknak, dolgozóinknak is véssük az agyába, hogy ne kérjenek számlát a cég nevére felhatalmazásuk és tudtunk nélkül!
