Június 30. helyett, augusztus 31-ig kell bekötni és üzembe helyezni a pénztárgépeket. Az online összeköttetésre alkalmas kiskasszák beszerzésére vonatkozó időpont kitolása azonban nem változtat a beszerzési támogatások benyújtására vonatkozó december 15-i határidőn!  

Elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, amely ma elérhető legkedvezőbb forrást jelenti a vállalkozók számára. A hiteleket 2013. június 4. és augusztus 30. között folyósíthatják a bankok. A beruházási hiteleknél az utolsó részletet legkésőbb 2014. február 28-ig meg kell kapniuk a hitelkérelmezőknek.. Szerződéskötésre legkésőbb augusztus 29-ig van mód és a szerződéses összeg 30%-át kell folyósítani ezen időpontig. A maximális kamat 2,5% 10 év futamidővel, beleértve a garancia díját is. Ezen kamat felett a pénzintézetek felszámolhatnak harmadik félnek  fizetendő díjat is, jellemzően ilyenek a közjegyzői díjak, értékbecslés díja, stb… A Hitelprogram a vállalkozók számára két részből áll.

1. pilléréből finanszírozhatunk beruházást –tárgyi eszköz beszerzése, eszközök korszerűsítése, kapacitásbővítés- valamint forgóeszközhitelre -készletvásárlás, árubeszerzés, vevői követelés finanszírozása- is fordíthatjuk. Ezen túlmenően a forrás EU-s pályázatok önrészére és előfinanszírozására is fordítható.
2. pillére kizárólag a kisvállalkozások fennálló devizahiteleinek és pénzügyi lízingjének forinthitellé váltására fordítható.

- az ATM-készpénzfelvételnél 0,6 százalékra duplázódik a tranzakciós adó, és eltörlik az illeték 6000 forintos felső plafonját; - egyéb tranzakcióknál 0,3 százalékra nő a ráta 0,2 százalékról; - a telefonadó 2 forintról 3 forintra nő percenként, a felső limit a vállalkozóknak 5000 forint lesz  az eddigi 2500 forint helyett, a magánszemélyeknek 700 forint - 6 százalék egészségügyi járulékot kell fizetni a kamatjövedelmek után, tehát a kamatadó gyakorlatilag 16-ról 22 százalékra nő; - nő a bányajáradék, aminek nagy részét a Mol fizeti   Mit jelent ez a zsebünknek? A tranzakciós illeték megduplázása pl. ATM készpénzfelvételnél, csekk befizetésénél az adóteher megduplázásával jár, azaz 10.000 Ft-onként az eddigi 30 Ft-ról 60-Ft-ra nő. Az adó tranzakciónként 6.000 Ft-os felső határát készpénzfelvételnél eltörlik, elektronikus utalásoknál viszont megmarad. Spórolni leginkább úgy tudunk, ha a fizetési forgalom minél nagyobb részét bonyolítjuk utaláson keresztül, minél több a kártyás fizetés aránya kifizetéseinknél. Ezen közterhek nagyobb részét a bankok nem hárítják tovább részünkre, valamint alacsonyabb az adókulcsa is.   Eddig 16%-os teher terhelte a kamatjövedelmeket és a befektetések árfolyamnyereségét. Mostantól 6%-os egészségügyi hozzájárulás is vonatkozik rá, azaz 22%-os lesz ezen közteher. A 6%-os egészségügyi hozzájárulás a befektetett megtakarításokat is érinti, így pl. az eddig 6. évben kivehető nem adózó TBSZ számlákat is. Tulajdon

Legfontosabb szabály, hogy a diákok foglalkoztatására ugyan azon adózási, társadalombiztosítási, egyéb törvények, pl. munka törvénykönyve által szabályozott törvények vonatkoznak, mint a „rendes” munkavállalókra. Téves az a széles körben elterjedt „tuti”, hogy pl. nem kell bejelenteni, nyilvántartani a diákmunkát, az után nem kell adózni, kevesebbet lehet nekik fizetni a minimálbérnél, 20 órákat dolgozhatnak, stb… A diákmunkának is, mint más munkavállalási formának, alapvetően háromféle lehetősége lehet:

1. munkaviszony,
2. egyéb jogviszony (pl. megbízási vagy vállalkozási, nem összetévesztve a vállalkozóival, pl. egyéni vállalkozás)
3. egyszerűsített foglalkoztatás.

Új KFT szabályok Talán az egyik legfontosabb változás, hogy az új szabályok jelentősen növelik a befizetendő törzstőke összegét. A jelenlegi szabály alapján a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500.000 Ft-nál. A jövőre hatályba lépő új Ptk szerint a törzstőkének legalább a 3.000.000 Ft-ot, azaz a jelenlegi értéknek a hatszorosát kell elérnie.   A már meglévő 500.000 Ft törzstőkéjű KFT-nek ki kell egészíteni 3.000.000 Ft-ra törzstőkéjét, melyekre a következő lehetőségek adottak: -         különbözet befizetése pénztárba vag ybankba, -         törzstőke emelése a társaság vagyonából, -         emelés nem pénzbeli hozzájárulásból (pl. tárgyi eszköz bevitele). Cégalapításkor lehetőség lesz a törzstőke halasztott befizetésére is a tagok teherviselő képességének függvényében, viszont ameddig nincs rendezve ezen tartozás, addig a cég elért eredményét elsődlegesen a törzstőke rendezésére kell fordítani. A rendezésig nem lehet osztalékot fizetni, valamint a tagok saját vagyonukkal felelnek a tartozásért. A jogalkotók ezen szabállyal akarták megnehezíteni a parttalan cégalapítást és a hitelezők védelmét, de ez nyilván nem éri el a célját, hiszen azt semmi nem tiltja, hogy a KFT pénztárába fizessék be tulajdonosok a törzstőkét, az-az csak papíron legyen pénzmozgás, valamint a banksz