A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak - közölte a nemzetgazdasági minisztérium. Azt írják közleményükben, hogy jelenleg több mint 148 ezer online pénztárgép áll összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, ám a hivatal úgy tapasztalta, hogy sok vállalkozó trükközik, és szándékosan hátráltatja a pénztárgép beszerzését, hogy minél később kelljen olyan gépbe ütnie az eladásait, ami össze van kötve az adóhatósággal. Az adóhatóság eddig is bírságolt emiatt, de állításuk szerint a jóhiszeműen késlekedő kereskedőkkel méltányosak voltak. A gazdasági tárca szerint a pénztárgépek ott állnak a boltok polcain, tehát a kereskedők idényeit azonnal ki tudják elégíteni. A kormány a véghatáridőt előzőleg többször is meghosszabbította, de most, a trükközéseket látva, a jogkövető vállalkozások és a költségvetési bevételek növelése érdekében döntött a véghatáridő kitűzése mellett. Az a vállalkozás, amelyik szeptember elsejétől nem online pénztárgépet használ, komoly szankcióra számíthat - írja a minisztérium, az átállást elmulasztó céget egy millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja a NAV, és az üzlethelységet is lezárhatja 12 nyitvatartási napra.

2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait.

Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá. Jelen állás szerint ráadásul, a cégnek un. „nullás” bevallást is be kell majd nyújtania.

2014. július 01-vel hatályba lépett az NGM rendelete, miszerint Adóhatóságnak be kell jelenteni a számlázó program adatait! Az alábbi adatokat kell bejelenteni: -         számlázó program neve, -         számlázó program azonosítója, -         fejlesztő neve, -         fejlesztő adószáma, -         értékesítőjének neve, -         értékesítőjének adószáma, -         rendelkezésre bocsátójának neve, -         rendelkezésre bocsátójának adószáma, -         beszerzés, használata megkezdésének időpontja, -         saját fejlesztés esetén a rendeltetésszerű használatbavételének időpontja, -         ha van, akkor a használatból való kivonás időpontja. Határideje: Aki már használ számlázó programot, annak 2014. november 15-ig kell ezen adatokat bejelenteni Adóhatóság felé. Ha valaki 2014. október 01. után szerez be számlázó programot, akkor azt 30 napon belül kell lejelenteni. Arra is figyelni kell, hogy külön adatszolgáltatás vonatkozik a számlázó programokra és külön az online számlázó rendszerekre. Online számlázó rendszer esetén a következő adatokat kell bejelenteni: -         szolgáltatás nyújtó neve, -         szolgáltatást nyújtó adószáma, -         igénybevétel időpontja

SZJA - Első házasok kedvezménye: az a házaspár érvényesítheti az adókedvezményt, amely esetében legalább az egyik fél első házasságát köti. Mértéke együttesen havi 5.000 Ft, legfeljebb 24 hónapon keresztül; - Az egyéni vállalkozók és tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelők jövő évtől már nem korlátlanul, hanem csak 5 év távlatában számolhatják el még nem érvényesített elhatárolt veszteségüket; - Kiterjeszti az adócsomag a munkáltató által adómenetesen adható lakáscélú támogatást a mozgáskorlátozott személyek életviteli nehézségeit csökkentő akadálymentesítésre is; - Nyugdíjbiztosítások adókedvezményével való visszaélések miatt pontosít a törvény. Adójogilag kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell. A biztosítás kedvezményezettje csak a biztosított lehet, nyugellátásra való jogosultságon csak a saját jogú nyugellátást lehet érteni, a haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át. - 2016-tól lép életbe, de már most érdemes rá felkészülni, hogy családi kedvezményt csak a gyerekek adóazonosító számának birtokában lehet érvényesíteni, így lassan a gyermekeknek is adójelet kell kérni; - A társasági adó szabályokkal összhangban a jövedelemminimum elszámolásakor a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével