A törvény három teljesítési időpontot ismer: a.) főszabály szerint mikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul, b.) részteljesítés, c.) időszakos elszámolású ügylet vagy részletfizetés. Főszabály szerint a teljesítés napja az Áfa tv. 55. §-a értelmében az a nap, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul. Egy ügylet tényállásszerű megvalósulása azt jelenti, hogy annak minden tényállási eleme bekövetkezett. Azt, hogy ez megtörtént-e, általában a felek szerződése és/vagy a polgári jog szabályai alapján lehet megállapítani. Viszont nagyon sok helyen alkalmaznak un. „teljesítésigazolást” amelyet jóval később kap vissza a számla kiállítója, így nem egyértelmű, honnan kell számítani a nyolc napot.

A kérdés megválaszolásához az adja a kulcsot, hogy a felek közötti megállapodás értelmében az ügylet tényállásszerű megvalósulásának feltétele-e a teljesítés igazolása. Más szóval, azt kell vizsgálni, hogy a teljesítésigazolás kiállítása magához a teljesítéshez szükséges-e, vagy az csupán pl. a felek közötti kifizetéshez szükséges dokumentum.

1. Ha teljesítésigazolás hiányában az ügylet nem tekinthető teljesítettnek, akkor a teljesítésigazolás kiállításának mozzanata is szükséges a tényállásszerű megvalósuláshoz, következésképpen a számlakibocsátási határidő is ennek napjától indul.

2. Amennyiben azonban a felek a szerződésben rendelkeznek ugyan az igazolás kiállításáról, de az magának az ügylet teljesítésének nem feltétele, akkor az Áfa tv. 55. §-a szerinti dátum az-az időpont lesz, amikor az ügylet teljesítéséhez szükséges valamennyi kötelezően előírt elem megvalósult, függetlenül attól, hogy erről a jogosult kiállította-e már az igazolást.

A teljesítési igazolások kiállításának egy speciális esetköre az, amikor a felek abban állapodnak meg, hogy a szolgáltatás maradéktalan befejezése előtt, egyes részmunkák elkészültével is sor kerül teljesítésigazolás kiállítására. Ilyen esetben a teljesítésigazolás kiállításának a napja – az adott részmunka “átadás-átvételének” napjaként – ún. részteljesítésként teljesítési időpontot eredményez, amelyhez kapcsolódóan a számlakibocsátási kötelezettség is beáll.

A számlakibocsátóknak gyakran fejtörést okoz, hogyan járjanak el, ha a jogosult késlekedve állítja ki a teljesítésigazolást. Abban az esetben, ha az igazolás kiállítása a teljesítés feltétele, nincs probléma, hiszen amíg arra nem kerül sor, meg se kezdődik a számlakibocsátási határidő, fel sem merül tehát a késedelmes számlázás. Ha viszont magának az ügyletnek a teljesüléséhez nem szükséges a teljesítésigazolás átadása, akkor a törvényi határidőn belül számlázni kell, akkor is, ha az igazolás kiállítása még nem történt meg, így valószínűleg sokan igyekeznek úgy megkötni a szerződést, hogy annak teljesítési feltétele legyen a teljesítésigazolás megléte is.