Az új szabályozás többek között nem kezeli a félszoba fogalmát, azonban lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. (A kormányrendelet szerint a 6-12 négyzetméter közötti hasznos alapterületű helyiséget félszobaként kellett figyelembe venni.) A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. 

Ezzel párhuzamosan a méltányolható lakásigény meghatározásakor sem kell félszobákkal számolni (például három együttköltöző/együttlakó családtag esetén méltányolható lakásigénynek az az ingatlan felel meg, amely legfeljebb négy lakószobával rendelkezik, míg ez a kormányrendelet háttérjogszabályként történő alkalmazásakor három és fél szoba volt).

A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

- egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

- három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. 
 

Az együttköltöző családtagok meghatározásakor a testvért, valamint az élettárs testvérét nem lehet figyelembe venni.