Év közbeni adóváltozások
(Utolsó frissítés: 2013. 04. 25.)
- Módosult a látvány-csapatsport támogatás: Első ízben ezen új szabályokat a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott, új sportfejlesztési programok támogatására vonatkozóan kell alkalmazni. Ezentúl a támogatás mellett az adózónak úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is fizetnie kell, méghozzá annak a sportági szakszövetségnek, amelynek a sportágát támogatja. Ennek összege kisebb cégeknél a támogatási összeg 10 százalékának minimum 75 százaléka, amely nem minősül társasági adó szempontból elismert költségnek. Mindez jelentősen csökkenti az adókedvezmény révén elérhető társaságiadó-megtakarítást. Ráadásul a társaságiadó-törvénybe is bekerül az a feltétel, hogy a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetését a teljesítést követően - 8 napos jogvesztő határidővel - az adóhatóságnak is be kell jelenteni, így akár egy egyszerű adminisztrációs hiba miatt el lehet veszíteni a teljes adókedvezményt.
- Az áfa-törvénybe bekerült az építési terület, illetve az építési telek fogalma. Az új fogalmak tartalmukban megegyeznek azokkal a meghatározásokkal, amelyre a törvény korábban csak hivatkozott azzal a kiegészítéssel, hogy egy telek akkor minősül építési teleknek, ha minimum 3 méter közös határvonala van közterülettel vagy magánúttal.
- Személygépkocsi értékesítése esetén adómentesen áfa felszámítása nélkül is lehet értékesíteni, ha nem teljesül az a feltétel, hogy a beszerzéshez áthárított adó kapcsolódik. Ez a változás azokat az eseteket érinti, amikor egy személygépkocsit nem adóalany magánszemélytől, egyéb nem adóalany szervezettől, árrés-adózótól, vagy személygépkocsit szintén mentesen értékesítő adóalanytól szerezte be a továbbértékesítő.
- Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény tavalyi módosítása következtében a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a pénztárban tag munkavállalói és azok hozzátartozói részére - úgynevezett célzott szolgáltatás nyújtása érdekében - a pénztárnak adományt adjon. E juttatásforma adójogi kezelése körül sok volt a bizonytalanság, mivel nem nevesítették külön az szja-törvényben. Most rögzítették, hogy a célzott szolgáltatásra - az éves értékhatárt meg nem haladóan - befizetett összeg béren kívüli juttatásnak minősül. Az éves értékhatár a pénztártag munkavállalók száma és a hatályos minimálbér összegének szorzata, és az 500 ezer forintos cafeteria keret számításánál figyelmen kívül hagyható. A rendelkezés a hatálybalépést megelőzően szerzett jövedelmekre is alkalmazható.
- A lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés után a jövőben nem kell sem öröklési, sem ajándékozási illetéket fizetni.
- Pénzügyi tranzakciós illetéket kell viszont fizetni a jövőben azon készpénzfizetések után is, melyet a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményeznek, és közvetlenül a kedvezményezett részére fizetnek. Az on-line elszámoló házak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlájáról végzett tranzakciók az e-kereskedelmi szektor fejlődésének megőrzése érdekében mentessé válnak, pl. Pay-Pal.
- Módosították a cégautó-adó fizetésre kötelezettek körét. Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautó-adó alanya - az eddigiekkel ellentétben - nem a tulajdonos, hanem a bérbevevő lesz, azaz ugyanaz az adó alanya, mint a gépjárműadó alanya, így tartós bérlet esetén is csökkenthető lesz a cégautó-adó a gépjárműadó összegével. Ennek feltétele, hogy az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Az új szabály első ízben csak a 2013. július 1-jétől hatályos bérleti szerződések esetén alkalmazható.
- A jövedéki szabályokat illetően több kedvező változást is hozott az adócsomag. Enyhülnek az üzletbezárásra vonatkozó szabályok, ugyanis nem minden esetben lesz kötelező az üzlethelyiség, telephely bezárása, csökken a kötelező üzletbezárás időtartama is. Szennyezetté vált jövedéki termék tisztításához nem kell adóraktári engedély, illetve iparági megkötés nélkül végezheti majd ezt a tevékenységet a keretengedélyes és a felhasználói engedélyes.
- A biztosítási ügynöki tevékenységet végzők is választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és év közben is bármikor választható lesz a kisvállalati adó (kiva) szerinti adózás.
|