Év közbeni adóváltozások

(Utolsó frissítés: 2013. 04. 25.)

-         Módosult a látvány-csapatsport támogatás: Első ízben ezen új szabályokat a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott, új sportfejlesztési programok támogatására vonatkozóan kell alkalmazni. Ezentúl a támogatás mellett az adózónak  úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is fizetnie kell, méghozzá annak a sportági szakszövetségnek, amelynek a sportágát támogatja. Ennek összege kisebb cégeknél a támogatási összeg 10 százalékának minimum 75 százaléka, amely nem minősül társasági adó szempontból elismert költségnek. Mindez jelentősen csökkenti az adókedvezmény révén elérhető társaságiadó-megtakarítást. Ráadásul a társaságiadó-törvénybe is bekerül az a feltétel, hogy a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetését a teljesítést követően - 8 napos jogvesztő határidővel - az adóhatóságnak is be kell jelenteni, így akár egy egyszerű adminisztrációs hiba miatt el lehet veszíteni a teljes adókedvezményt.   -         Az áfa-törvénybe bekerült az építési terület, illetve az építési telek fogalma. Az új fogalmak tartalmukban megegyeznek azokkal a meghatározásokkal, amelyre a törvény korábban csak hivatkozott azzal a kiegészítéssel, hogy egy telek akkor minősül építési teleknek, ha minimum 3 méter közös határvonala van közterülettel vagy magánúttal.   -         Személygépkocsi értékesítése esetén adómentesen áfa felszámítása nélkül is lehet értékesíteni, ha nem teljesül az a feltétel, hogy a beszerzéshez áthárított adó kapcsolódik. Ez a változás azokat az eseteket érinti, amikor egy személygépkocsit nem adóalany magánszemélytől, egyéb nem adóalany szervezettől, árrés-adózótól, vagy személygépkocsit szintén mentesen értékesítő adóalanytól szerezte be a továbbértékesítő.     -         Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény tavalyi módosítása következtében a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a pénztárban tag munkavállalói és azok hozzátartozói részére - úgynevezett célzott szolgáltatás nyújtása érdekében - a pénztárnak adományt adjon. E juttatásforma adójogi kezelése körül sok volt a bizonytalanság, mivel nem nevesítették külön az szja-törvényben. Most rögzítették, hogy a célzott szolgáltatásra - az éves értékhatárt meg nem haladóan - befizetett összeg béren kívüli juttatásnak minősül. Az éves értékhatár a pénztártag munkavállalók száma és a hatályos minimálbér összegének szorzata, és az 500 ezer forintos cafeteria keret számításánál figyelmen kívül hagyható. A rendelkezés a hatálybalépést megelőzően szerzett jövedelmekre is alkalmazható.   -         A lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés után a jövőben nem kell sem öröklési, sem ajándékozási illetéket fizetni.   -         Pénzügyi tranzakciós illetéket kell viszont fizetni a jövőben azon készpénzfizetések után is, melyet a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményeznek, és közvetlenül a kedvezményezett részére fizetnek. Az on-line elszámoló házak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlájáról végzett tranzakciók az e-kereskedelmi szektor fejlődésének megőrzése érdekében mentessé válnak, pl. Pay-Pal.   -         Módosították a cégautó-adó fizetésre kötelezettek körét. Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautó-adó alanya - az eddigiekkel ellentétben - nem a tulajdonos, hanem a bérbevevő lesz, azaz ugyanaz az adó alanya, mint a gépjárműadó alanya, így tartós bérlet esetén is csökkenthető lesz a cégautó-adó a gépjárműadó összegével. Ennek feltétele, hogy az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Az új szabály első ízben csak a 2013. július 1-jétől hatályos bérleti szerződések esetén alkalmazható.     -         A jövedéki szabályokat illetően több kedvező változást is hozott az adócsomag. Enyhülnek az üzletbezárásra vonatkozó szabályok, ugyanis nem minden esetben lesz kötelező az üzlethelyiség, telephely bezárása, csökken a kötelező üzletbezárás időtartama is. Szennyezetté vált jövedéki termék tisztításához nem kell adóraktári engedély, illetve iparági megkötés nélkül végezheti majd ezt a tevékenységet a keretengedélyes és a felhasználói engedélyes.     -         A biztosítási ügynöki tevékenységet végzők is választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és év közben is bármikor választható lesz a kisvállalati adó (kiva) szerinti adózás.

 

Olvasson tovább

KIVA és KATA változások

(Utolsó frissítés: 2013. 05. 06.)

A KIVA terén könnyebbséget jelent, hogy ezentúl már év közben is választhatóvá válik ezen adónem. A KATA tv. módosítása szerint, immár azok is választhatják ezen adónemet, akik a TEÁOR 2008 szerint: -         66.22  Biztosítási, ügynöki, brókeri tevékenység -         66.29 Biztosítási nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége tevékenységet végeznek.   Mindkét adónemnél év közbeni áttéréskor az adóalanyiság a bejelentést követő hó első napjával jön létre.

Megjelent a bérkompenzációs pályázat

(Utolsó frissítés: 2013. 04. 09.)

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=ma_tamogatas_berkomp megjelent a felhívás a beigért bérkompenzációra. A kérelmeket 2013. május 31-ig lehet benyújtani a https://komp.munka.hu/NMH.KOMP.Web/LoginPalyazo.aspx honlapon, majd az itt letárolt pályázat kérelmét kell eljuttatni a székhely szerint illetékes megyei kormányhivatal munkaügyi központjához személyesen vagy postai úton.    

Minimálbér emelés támogatása

(Utolsó frissítés: 2013. 04. 02.)

Április második felétől igényelhetik a 11 meghatározott ágazatban tevékenykedő vállalkozások a minimálbér emelés végrehajtása miatt megnövekedett terheik csökkentését szolgáló támogatást. A támogatásról a munkáltató által benyújtott kérelem alapján a munkaügyi központ dönt. Ezen kérelmeket várhatóan április második felétől lehet benyújtani. A folyamatos elbírálást követően, előre láthatóan májustól kapják meg a vállalkozások a támogatást, amely egy összegben kerül kifolyósításra. A támogatás kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelés bér és járulékköltségeinek fedezetére használható fel. Ezen kiutalt támogatásról augusztus végéig el kell számolni a munkaügyi központok felé. A következő ágazatokban lehet a támogatást felhasználni: - élelmiszergyártás, - textilgyártás, - ruházati termékgyártás, - bőr, bőrtermék, lábbeligyártás, - fafeldolgozás, - bútorgyártás, - épületek építése, - speciális szaképesítés, - kiskereskedelem, - szálláshely szolgáltatás, - vendéglátás

Mikor kell feltüntetni a vevő adószámát a számlán?

(Utolsó frissítés: 2013. 05. 08.)

Futótűzként söpört végig a vállalkozók között a hír, hogy év elejétől minden esetben kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlán. Az ÁFA tv. szerint viszont csak az alábbi esetekben van erre szükség: -         belföldi fordított adózás alá eső ügylet esetén, -         területi hatályon kívülinek minősülő, külföldre nyújtott szolgáltatás esetén, -         közösségen belüli termékértékesítés esetén; -         a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldi adóalanyra áthárított áfa a 2M Ft-ot eléri vagy meghaladja; Ezen túlmenően a számlakibocsátó nem köteles a vevő adószámát feltüntetni a számlán, még a vevő kifejezett kérésére sem!