Új EKÁER szabályok 2016.08.01-től!

(Utolsó frissítés: 2016. 08. 23.)

könyvelés Új EKÁER szabályok 2016.08.01-től!
  • Ha valótlan adattartamú bejelentés történik, vagy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére, a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A “valótlan” bejelentés fogalma pedig akár értelmezhető úgy is, hogy a tévedésből – például a láncügyletek bonyolult szabályai miatt – történt bejelentés is a jelentős mulasztási bírságtétel alá esik;
  • A nem útdíjköteles gépjármű esetében is ekáerszámot kell kérni, ha a gépjármű össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, még abban az esetben is, ha nem kockázatos termékek fuvarozása történik. Ezen rendelkezés nyilvánvalóan azon fuvarozókat érinti, akik „túlpakolt” közlekedési eszközzel bonyolították az egyébként ekáerköteles szállításokat;
  • A szabályozás szerint a fuvarozó is kötelezett a hatósági zárat sértetlenül megőrizni, ennek megsértése esetén a fuvarozó is szankcionálható. A bírság mértéke magánszemély fuvarozó esetén 200 ezertől 500 ezer forintig, egyéb fuvarozó esetén 500 ezertől 1 millió forintig terjedhet. Ha az adóhatóság a fentiek szerint bírságot szab ki, akkor a fuvarozó eszközét a bírság, illetve a pénzkövetelés biztosításának megfizetéséig (romlandó árut vagy élő állatot szállító eszköz kivételével) leállíttathatja. Kivétel ez alól, ha a kötelezett székhelye/telephelye Magyarországon van, és rendelkezik magyar adószámmal, vagy pénzügyi intézmény garanciát vállal a bírságért, illetve másik magyar adóalany átvállalja a bírságfizetést.

 

Olvasson tovább

Számlázó program követelménye 2016-tól

(Utolsó frissítés: 2015. 11. 04.)

  1. január 1-jétől változik azoknak a jogszabály által meghatározott követelményeknek a köre, amelyeknek az adózó által használt számlázó program meg kell, hogy feleljen.
A korábbiakhoz képest új előírás, hogy 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek elindításával adatexport végezhető
  • a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve
  • a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.
Adatexportnak minősül az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben. A fentiek szerinti „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció célja az egységes ellenőrzési adatszolgáltatás elősegítése, melynek keretében az adózó által elektronikus adathordozón tárolt – számlákra vonatkozó – adatok rendelkezésére bocsátása bármely számlázó program használata esetén gyorsan és egységes szerkezetben valósulhat meg.

Időszakos ügyleteknél így számlázz jövő évtől!

(Utolsó frissítés: 2015. 11. 03.)

A Parlament még a 2014. év végi adócsomagban módosította a folyamatos elszámolással – időszakos teljesítéssel – kapcsolatos szabályokat. Ezen szabály 2016. január 1-jétől általánosan alkalmazandó azon ügyletekre, amelyekben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg (pl. bérbeadás). Az új szabályok három rendelkezést tartalmaznak:

  • - a főszabály szerint amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban,
  • - vagy fizetésben,
  • - vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
A főszabály alól két kivételt van:
  • Az első kivétel szerint amennyiben az adott időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, akkor a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja.
  • Abban az esetben, amikor az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de az áfa fizetés legkésőbb az elszámolással

Kockázatos vagy megbízható adózó leszel 2016-tól?

(Utolsó frissítés: 2015. 10. 22.)

Ennek jövőre már nagy tétje van, ugyanis ha jó adózónak sorol be adóhatóság, kedvezményeket kapsz, ha kockázatos adózónak, akkor viszont rajtad lesz állam bácsi szeme és szigorú lesz veled! Jövőre Adóhatóság negyedévente fogja minősíteni az adózókat, az alábbi három kategóriában:

  1. Megbízható adózó: (együttesen kell megfelelni)
  • - legalább 3 éve folyamatosan működik, és a minősítés évében és az azt megelőző 5 évben nincs a terhére megállapított olyan adókülönbözet, ami az adóteljesítményének 3 %-át meghaladja,
  • - nincs ellene az állami adóhatóság által indított végrehajtási eljárás, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
  • - nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
  • - nem állt és nem áll a bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt adószám felfüggesztés hatálya alatt,
  • - nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,
  • - nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt,
  • - nem rendelkezett 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással,
  • - a minősítés évét megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot nem szabott ki terhére több mint két alkalommal az állami adóhatóság és nem minősül kockázatos adózónak.
Akit az adóhatóság megbízható adózónak minősít különböző előnyökben részesülhet. A minősítéssel kapott pozitív megkülönböztetéssel pedig az egyéb feltételek fen

Takarításon múlik az adózás?

(Utolsó frissítés: 2015. 09. 15.)

Hosszú kanyargós út után egységesedni látszik adóhivatal véleménye a közösségi lakáskiadás adózásáról. Gondoltátok volna, hogy adózás szempontjából nem mindegy ki takarít ki a lakásban? Ha a lakás használója takarít maga után, akkor bérbeadásról van szó, ha viszont a tulajdonos rak rendet, akkor szálláshelyet szolgáltat turisztikai célból és teljesen más adószabályok vonatkoznak rá, mint a bérbeadásra. Utóbbi eset vonatkozik pl. az Airbnb-n keresztüli lakás kiadására is. Megpróbáltuk összeszedni táblázatban az eltérő adózási módokat, kire mi vonatkozik

Évközi módosítások

(Utolsó frissítés: 2015. 09. 15.)

Az alábbi évközi módosítások léptek életbe 2015. évben, melyek érintik a munkáltatókat:
1. Családi adókedvezmény: A 2014 végén elfogadott szabályok szerint a családi kedvezményt 2016-tól kizárólag az adóazonosító jellel rendelkező gyermekek után lehetett volna igénybe venni. Ezt a rendelkezést halasztotta el egy évvel az ezen a héten hatályba lépő új jogszabály. Igazi adminisztrációs enyhítést azonban az eredményez, hogy jövőre nem a munkavállalóknak kell külön-külön elzarándokolniuk a NAV ügyfélszolgálataira a gyermekek adóazonosító jeléért. Ehelyett a NAV a népesség-nyilvántartásban szereplő adatok alapján, minden 25 év alatti gyermek adóazonosító jelét külön kérés nélkül hozza létre, és az adókártyát 2016. november végéig folyamatosan kiküldi a gyermekek lakcímére. Aki nem kapja meg, az kérem jelezze adóhatóság felé.
2. Munkába járáshoz adott költségtérítés:
Változatlan az a főszabály, hogy a munkáltató a közigazgatási határon kívülről munkába érkező munkavállalók esetében köteles a helyközi utazás (elsősorban busz és vasút) díjának 86%-át megtéríteni. A me-netjegy díjának térítése helyett bizonyos esetekben a