Nem meglepő módon a magyar bevallások köszönő viszonyban sincsenek a most megkapott adatokkal, sokkal kevesebb bevételt vallottak be lakáskiadásból itthon, mint amiről tud a közösségi cég.

A NAV a megkapott adatok birtokában, összeveti az ír adatokat a szállásadók bevallásaival, és kiszűri azokat, akik nem vallották be, vagy nem teljeskörűen vallották be jövedelmüket.

Akinek ezen cégen keresztül volt bevétele, annak mindenképpen ajánlott az elmúlt négy évre visszamenőleg adóbevallását önrevíziózni és bevallani az elmaradt adót, természetesen a késedelmi és önrevíziós pótlékkal megfejelve. Az már más kérdés, hogy mennyire jogos az adatkérés, hiszen itthon elméletileg érvényesülnie kellene a „célhozkötöttség elvének”, azaz általánosan adatokat nem lehet kérni mindenkiről, viszont ha valakit kijelöltek vizsgálatra, már lehet kérni konkrét adatokat a vizsgálathoz kapcsolódóan.

Az „ügyfélbarát” adóhivatal valószínűleg az így nyakoncsípetteket nem vizsgálat kijelölésével fogja rémisztgetni, hanem a januártól bevezetett támogató eljárás keretében fogja erősen tanácsolni a bevallásokat módosítását. Ha mégis vizsgálattal kezdődne el az eljárás, akkor is lehetőség van a törvény szerint magánszemélynél, hogy ne szankciót alkalmazzon adóhivatal, hanem önrevízióra való felszólítással záruljon a vizsgálat.

Azért az erős tanulság, hogy adóhatóság élénken érdeklődik az úgynevezett „közösségi szolgáltatások” iránt (pl. booking.com, airbnb, uber, blablacar, stb…) így nagy valószínűséggel megkereste a többi itthon aktív szolgáltatót is, akik várhatóan ki fogják adni a birtokukban lévő adatokat.