I. Pénztárgép használatára kötelezettek esetén

1. Elektronikus naplóval nem rendelkező – ún. „kontrollszalagos” – pénztárgépek adómemória kiíratására vonatkozó szabályok

A 48/2013 (XI. 15.) NGM rendelet 69. § (2) bekezdése értelmében a régi 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szabályainak hatályon kívül helyezés előtti előírásait kell alkalmazni, ennek megfelelően év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását – a bevétellel való egyeztetés érdekében – el kell végezni, és azt az ellenőrzés céljára megőrizni. Az adómemória kiíratását 2013. december 31-i fordulónappal kell elvégezni.

Abban az esetben, amennyiben a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonására még nem került sor, úgy nem kifogásolható, ha az adómemória kiíratására is csak az új, online pénztárgép üzembe helyezésével és a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonásával egyidejűleg, a 2013. január 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása közti teljes időszakra vonatkozóan egyszerre kerül sor.

Az adómemória kiírását az üzemeltető maga is elvégezheti, vagy azzal szervizt, illetve más személyt is megbízhat, arról egyik esetben sem kell adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé.

Azon pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok, akik nyugtaadásukat számla kibocsátásával teljesítik a következő módosításokra kell, hogy figyelemmel legyenek: Azon adóalanyok, akik már 2013. szeptember 01-ét megelőzően is nyugta helyett számla kibocsátásával tettek eleget kötelezettségüknek és pénztárgép használatára lennének kötelezettek, 2014. december 31-ig mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól. Ezen mentességüket 2014. március 17-ig be kell jelenteniük adóhatóság felé. Viszont minden adóalanynak aki kötelezett rá, 2015. január 01-től már adatot kell szolgáltatnia NAV felé, kivétel nélkül. A változás, hogy január 01-től már nem a számla minden adatáról, hanem csak a számla keltéről, sorszámáról, vevő nevéről és címéről, ellenértékről kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

2014. március 15-től életbe lépett az Új Polgári Törvénykönyv, mely számos újdonságot tartalmaz a gazdasági társaságok tekintetében, ezen főbb változások a következőek: -         a jogi személyekre vonatkozó törvényi szabályok modelljellegűvé válnak, a törvénytől való eltérést a törvény megengedi, azaz a jogalkotó a szabályokat mintaként kínálja fel és mindent lehet amit a PTK nem tilt, vagy az nem vezet a hitelezők, tagok, felügyeletet gyakorló szervek jogsérelméhez. -         Valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül, így a BT, KKT is. -         Új elv az együttműködési kötelezettség elve, mely szerint a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljait veszélyezteti. -         Egyesületek esetén komoly változás, hogy a tag, vagy alapító köteles helytállni az esetleges tartozásokért. -         Gazdasági társaság tagja bírósági határozattal zárható ki, ha társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A bírósági kizárásra irányuló keresetet a tagok legalább ¾-es meghozott határozata szükséges. -         Kft-k esetében a törzstőke 3M Ft-ra emelkedik. A törzstőkét legkésőbb az első létesítő okirat módosításakor (pl. székhely változása), de legkésőbb 2016. március 15-ig kell megemelni, ezen időpontig kell azt bejegyeznie a Bíróságnak. -         Bt és Kkt-nak 2015. március 1

Azon pénztárgép használatára kötelezett adózó, aki bizonylatkibocsátási kötelezettségének csak számla kibocsátásával tesz eleget, azaz minden értékesítéséről számlát állít ki nyugta helyett, számlakibocsátásairól hetente adatot szolgáltat adóhatóság részére! Az ilyen számlakibocsátónak regisztrálnia kell a NAV-nál, illetve ezen tevékenységének megszüntetését is be kell jelentenie adóhatóságnak. Az első adatszolgáltatást azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. február 28-át követően történik! Az adatszolgáltatást naptári bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig kell teljesíteni, mindazon adatokról, melyek a számlán feltüntetésre kerülnek.

Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. A szigorításokat visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, a kedvező szabályokat viszont 2014. január 1-jétől lehet. A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtott munkáltatói támogatás már évek óta adómentes volt, míg az idén januártól a szja tv. 1. számú mellékletének módosított 2.7. alpontja szerint az adómentesség a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott támogatásra is kiterjed. Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének 30 százalékát, továbbá a lakás megfelel méltányolható lakásigénynek.