Ötmilliós lakástámogatás adómentesen

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 04.)

Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. A szigorításokat visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, a kedvező szabályokat viszont 2014. január 1-jétől lehet. A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtott munkáltatói támogatás már évek óta adómentes volt, míg az idén januártól a szja tv. 1. számú mellékletének módosított 2.7. alpontja szerint az adómentesség a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott támogatásra is kiterjed. Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének 30 százalékát, továbbá a lakás megfelel méltányolható lakásigénynek.
HIRDETÉS
A méltányolható lakásigény a 2014. február 25-étől hatályos módosított szöveg szerint az a lakás felel meg a méltányolható lakásigénynek, amelynek a szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott mértéket. Ez azt jelenti, hogy a korábbi előírástól eltérően, a méltányolható lakásigény az építési költség alapján ezen túl nem állapítható meg, hanem csak az együttköltöző családtagok figyelembe vételével meghatározott szobaszám alapján. A változás a korábbi támogatásokat visszamenőlegesen nem érinti, de átmeneti szabály alapján a módosult rendelkezés – ha az a magánszemély számára kedvezőbb – 2014. január 1-jétől alkalmazható. A 2014. február 25-ei módosítás korrigálta a szja tv. 1. számú mellékletének 9.3.2. pontját is. Eszerint a lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszternek a szja tv. 81. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletében meghatározott igazolásokkal. Ilyen igazolások hiányában a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összege a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, a támogatás folyósításának évét követő év május hónapjában, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapjában. A várva-várt rendelet ezeket a törvényi előírásokat egészíti ki a munkáltatók, a bankok (hitelintézetek, kincstár) és a munkavállalók számára az eljárás részletes szabályaival. A legfontosabbak: A támogatás folyósításához nem szükséges elkülönített számlát nyitni, a munkáltató a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ehhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról és – az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából – arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére. A támogatás adómentességének feltételeit utólag vagy a folyósítást megelőzően a munkáltatónak kell vizsgálnia, de a rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy szerződéses megállapodás alapján helyette a bank vizsgálja meg és igazolja mindezt. A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, illetve az előzetesen már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják. Az adómentesség lényeges feltétele, hogy a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül, ideértve, azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg. A munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a következő okiratokat, bizonylatokat: –        lakás-vásárlás esetén az adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okiratot (vagy a tulajdoni lapot), valamint a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okiratot; –        lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén az építési engedélyt, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlákat; –        a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló okiratot, számla-kivonatot. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát az egyes szobák alapterületének nagyságát is tartalmazó nyilatkozat alapján, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint kell meghatározni, az együttköltöző vagy együtt lakó családtagok számát pedig a lakásban lakóhelyként vagy tartózkodási helyként lakó családtagok lakcímkártyáinak másolata, vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja. Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja. A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének bármely napjára vonatkozóan vizsgálható, illetve ha a méltányolható lakásigény megállapítása bármely korábbi időpontban, az akkor hatályos rendelkezések alapján már megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával is igazolható. Lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztésére adott támogatás esetén a következő hitelek vehetők figyelembe: –        a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést, –        az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy –         az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is. A rendelet egyértelműen meghatározza a támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés vizsgálati szempontjait is.

 

Olvasson tovább

Számlaadáskor nem lehet pénztárgépet ütni?

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 14.)

Többen is megkerestek minket, hogy ha nyugtát adnak akkor nem lehet számlát kibocsátani, illetve ha számlát adnak valakinek, akkor nem lehet azt beütni a pénztárgépbe. Ezen hírek az adóhatóság egy tájékoztatóján alapulnak, amely szerint, ha az adóalany – nem az online kasszával előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe, s ha a nyugtakibocsátást követően kér valaki számlát, akkor sztornírozni kell a nyugtát. Ám ezen értelmezés eltűnt a NAV honlapjáról. NAV szerint az áfatörvény hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani. Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, akkor azt pénztárgéppel kell teljesítenie. Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM-rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell – húzza alá a NAV. Ezzel szemben a vállalkozások túlnyomó többsége, így ügyfeleink is, a pénztárgépbe beütött ellenértékről gépi nyugtát ad, majd arról számlát állít ki, és a nyugtát hozzátűzi a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenértékét, a kettős könyvelés elkerülése érdekében. NAV szerint az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (am

Új PTK. hatása a gazdasági társaságokra

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 03.)

2014. március 15-től életbe lépett az Új Polgári Törvénykönyv, mely számos újdonságot tartalmaz a gazdasági társaságok tekintetében, ezen főbb változások a következőek: -         a jogi személyekre vonatkozó törvényi szabályok modelljellegűvé válnak, a törvénytől való eltérést a törvény megengedi, azaz a jogalkotó a szabályokat mintaként kínálja fel és mindent lehet amit a PTK nem tilt, vagy az nem vezet a hitelezők, tagok, felügyeletet gyakorló szervek jogsérelméhez. -         Valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül, így a BT, KKT is. -         Új elv az együttműködési kötelezettség elve, mely szerint a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljait veszélyezteti. -         Egyesületek esetén komoly változás, hogy a tag, vagy alapító köteles helytállni az esetleges tartozásokért. -         Gazdasági társaság tagja bírósági határozattal zárható ki, ha társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A bírósági kizárásra irányuló keresetet a tagok legalább ¾-es meghozott határozata szükséges. -         Kft-k esetében a törzstőke 3M Ft-ra emelkedik. A törzstőkét legkésőbb az első létesítő okirat módosításakor (pl. székhely változása), de legkésőbb 2016. március 15-ig kell megemelni, ezen időpontig kell azt bejegyeznie a Bíróságnak. -         Bt és Kkt-nak 2015. március 1

CÉGEKRE SPECIALIZÁLÓDOTT SZÉLHÁMOSOK TÁMADNAK!

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 15.)

Napokban vállalkozók hivatalosnak látszó felszólító levelet kaptak, melyben az un. "Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet" 24.000 Ft befizetésére szólít fel. Természetesen a pénzt nem kell befizetni, a levél egy hivatalosnak látszó, nem létező hivatal nevében téveszti meg a címzetteket!

Minden évben van egy-két ilyen megtévesztő próbálkozó, ezért kérünk mindenkit, hogy alaposan nézze meg, kinek utal, milyen felszólítást kap, valóban létezik-e azon Cég, Hivatal, aki pénzt próbál tőlünk behajtani!

Hagyományos pénztárgép adómemóriájának kiíratása

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 03.)

I. Pénztárgép használatára kötelezettek esetén

  1. Elektronikus naplóval nem rendelkező – ún. „kontrollszalagos” – pénztárgépek adómemória kiíratására vonatkozó szabályok

A 48/2013 (XI. 15.) NGM rendelet 69. § (2) bekezdése értelmében a régi 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szabályainak hatályon kívül helyezés előtti előírásait kell alkalmazni, ennek megfelelően év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását – a bevétellel való egyeztetés érdekében – el kell végezni, és azt az ellenőrzés céljára megőrizni. Az adómemória kiíratását 2013. december 31-i fordulónappal kell elvégezni.

Abban az esetben, amennyiben a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonására még nem került sor, úgy nem kifogásolható, ha az adómemória kiíratására is csak az új, online pénztárgép üzembe helyezésével és a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonásával egyidejűleg, a 2013. január 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása közti teljes időszakra vonatkozóan egyszerre kerül sor.

Az adómemória kiírását az üzemeltető maga is elvégezheti, vagy azzal szervizt, illetve más személyt is megbízhat, arról egyik esetben sem kell adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé.

NAV razzia indult az online kasszák ellenőrzésére

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 16.)

A NAV megkezdte célzottan ellenőrizni az online kasszák megrendelését, üzembe helyezését, szabályos működését. Elsősorban a következő vállalkozások számíthatnak az ellenőrök látogatására: -         a beérkezett adatok alapján kétséges, hogy valós forgalomnak megfelelő-e az adatszolgáltatás, -         gyanúsan kevés a forgalom, -         korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet, -         online pénztárgépük megérkezett, de még nem vették át, nem helyzeték üzembe, -         úgy nyilatkoztak hogy minden tételükről számlát állítanak ki, ezért nem rendeltek online pénztárgépet, Itt hívjuk fel mindenki figyelmét, hogy azon vállalkozások, melyek megszegik az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályokat, pl. bevétel eltitkolásával, 1M Ft-ig terjedő bírságra és üzletbezárásra számíthatnak!