Számlaadáskor nem lehet pénztárgépet ütni?

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 14.)

Többen is megkerestek minket, hogy ha nyugtát adnak akkor nem lehet számlát kibocsátani, illetve ha számlát adnak valakinek, akkor nem lehet azt beütni a pénztárgépbe. Ezen hírek az adóhatóság egy tájékoztatóján alapulnak, amely szerint, ha az adóalany – nem az online kasszával előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe, s ha a nyugtakibocsátást követően kér valaki számlát, akkor sztornírozni kell a nyugtát. Ám ezen értelmezés eltűnt a NAV honlapjáról. NAV szerint az áfatörvény hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani. Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, akkor azt pénztárgéppel kell teljesítenie. Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM-rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell – húzza alá a NAV. Ezzel szemben a vállalkozások túlnyomó többsége, így ügyfeleink is, a pénztárgépbe beütött ellenértékről gépi nyugtát ad, majd arról számlát állít ki, és a nyugtát hozzátűzi a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenértékét, a kettős könyvelés elkerülése érdekében. NAV szerint az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését számos esetben megkönnyítheti) nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában. Másrészt saját véleményünk az, hogy sok helyen sántít a korábban kiadott NAV közleménye, hiszen a nyugta stórnirozását írta elő ha utólag valaki számlát kért, amiről szó sem lehet pénztárgép esetében, hiszen nyugtát nem lehet stornírozni pénztárgéppel. Ugyan így téves jogértelmezés volt véleményünk szerint, hogy a kiadott tájékoztató az Áfa törvényre és nem a nyugtaadást szabályozó rendeletre hivatkozott, márpedig amennyiben van konkrét szabály, akkor azt kell alkalmazni és nem az ebben esetben általánosnak számító áfa törvényt (lex specialis derogat lex generalis). A lényeg viszont az, hogy továbbra is lehet alkalmazni a már bevált, adminisztrációt és könyvelést megkönnyítő szabályokat!

 

Olvasson tovább

CÉGEKRE SPECIALIZÁLÓDOTT SZÉLHÁMOSOK TÁMADNAK!

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 15.)

Napokban vállalkozók hivatalosnak látszó felszólító levelet kaptak, melyben az un. "Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet" 24.000 Ft befizetésére szólít fel. Természetesen a pénzt nem kell befizetni, a levél egy hivatalosnak látszó, nem létező hivatal nevében téveszti meg a címzetteket!

Minden évben van egy-két ilyen megtévesztő próbálkozó, ezért kérünk mindenkit, hogy alaposan nézze meg, kinek utal, milyen felszólítást kap, valóban létezik-e azon Cég, Hivatal, aki pénzt próbál tőlünk behajtani!

Ötmilliós lakástámogatás adómentesen

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 04.)

Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. A szigorításokat visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, a kedvező szabályokat viszont 2014. január 1-jétől lehet. A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtott munkáltatói támogatás már évek óta adómentes volt, míg az idén januártól a szja tv. 1. számú mellékletének módosított 2.7. alpontja szerint az adómentesség a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott támogatásra is kiterjed. Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének 30 százalékát, továbbá a lakás megfelel méltányolható lakásigénynek.

HIRDETÉS
A méltányolható lakásigény a 2014. február 25-étől hatályos módosított szöveg szerint az a lakás felel meg a méltányolható lakásigénynek, amelynek a szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott mértéket. Ez azt jelenti, hogy a korábbi előírástól eltérően, a méltányolható lakásigény az építés

NAV razzia indult az online kasszák ellenőrzésére

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 16.)

A NAV megkezdte célzottan ellenőrizni az online kasszák megrendelését, üzembe helyezését, szabályos működését. Elsősorban a következő vállalkozások számíthatnak az ellenőrök látogatására: -         a beérkezett adatok alapján kétséges, hogy valós forgalomnak megfelelő-e az adatszolgáltatás, -         gyanúsan kevés a forgalom, -         korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet, -         online pénztárgépük megérkezett, de még nem vették át, nem helyzeték üzembe, -         úgy nyilatkoztak hogy minden tételükről számlát állítanak ki, ezért nem rendeltek online pénztárgépet, Itt hívjuk fel mindenki figyelmét, hogy azon vállalkozások, melyek megszegik az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályokat, pl. bevétel eltitkolásával, 1M Ft-ig terjedő bírságra és üzletbezárásra számíthatnak!

Új PTK. hatása a gazdasági társaságokra

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 03.)

2014. március 15-től életbe lépett az Új Polgári Törvénykönyv, mely számos újdonságot tartalmaz a gazdasági társaságok tekintetében, ezen főbb változások a következőek: -         a jogi személyekre vonatkozó törvényi szabályok modelljellegűvé válnak, a törvénytől való eltérést a törvény megengedi, azaz a jogalkotó a szabályokat mintaként kínálja fel és mindent lehet amit a PTK nem tilt, vagy az nem vezet a hitelezők, tagok, felügyeletet gyakorló szervek jogsérelméhez. -         Valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül, így a BT, KKT is. -         Új elv az együttműködési kötelezettség elve, mely szerint a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljait veszélyezteti. -         Egyesületek esetén komoly változás, hogy a tag, vagy alapító köteles helytállni az esetleges tartozásokért. -         Gazdasági társaság tagja bírósági határozattal zárható ki, ha társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A bírósági kizárásra irányuló keresetet a tagok legalább ¾-es meghozott határozata szükséges. -         Kft-k esetében a törzstőke 3M Ft-ra emelkedik. A törzstőkét legkésőbb az első létesítő okirat módosításakor (pl. székhely változása), de legkésőbb 2016. március 15-ig kell megemelni, ezen időpontig kell azt bejegyeznie a Bíróságnak. -         Bt és Kkt-nak 2015. március 1

Munkahelymegőrző támogatás

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 23.)

Vállalkozások folyamatosan beadhatják, székhelyük, telephelyük szerinti illetékes Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (Munkaügyi Központ) vissza nem térítendő támogatásukat. Támogatásra jogosult: -nem áll csőd, felszámolási, végelszámolás alatt, -rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik, -munkahelymegőrző támogatáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási kötelezettsége több mint 6 hónapja megszűnt, -munkahelyteremtő támogatással kapcsolatban továbbfoglalkoztatási kötelezettsége nincs, -támogatási kérelem beadása előtti hónap átlagos statisztikai állományi létszámát megtartja, legalább a támogatási időszak plusz ugyanannyi ideig, -de minimis támogatásának mértéke nem lépi és lépte át az EK rendeletben foglalt határt, -nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, - utolsó éves beszámoló szerint saját tőkéje nem kisebb, mint a jegyzett tőke fele, -támogatott munkavállalók minimum 6 hónapja alkalmazásban állnak, -nem lehet adótartozása, rendelkezni kell NAV igazolással vagy köztartozásmentes adatbázisban szerepelnie kell, -támogatásban csak a bruttó 400e Ft alatti munkavállalók részesülhetnek, -támogatásban nem részesülhetnek export tevékenységgel, mg, szénipari, halászat, közúti szállítmányozással foglalkozó cégek, -aktív állományra igényelhető csak támogatás, pl. nyugdíjasra nem, -cég tulajdonosaira, mun