Legfontosabb szabály, hogy a diákok foglalkoztatására ugyan azon adózási, társadalombiztosítási, egyéb törvények, pl. munka törvénykönyve által szabályozott törvények vonatkoznak, mint a „rendes” munkavállalókra. Téves az a széles körben elterjedt „tuti”, hogy pl. nem kell bejelenteni, nyilvántartani a diákmunkát, az után nem kell adózni, kevesebbet lehet nekik fizetni a minimálbérnél, 20 órákat dolgozhatnak, stb… A diákmunkának is, mint más munkavállalási formának, alapvetően háromféle lehetősége lehet:

1. munkaviszony,
2. egyéb jogviszony (pl. megbízási vagy vállalkozási, nem összetévesztve a vállalkozóival, pl. egyéni vállalkozás)
3. egyszerűsített foglalkoztatás.

A Munka törvénykönyve szerint, munkaviszonyt a 16. életévét betöltött személy létesíthet. Diákmunkára viszont az a 15. életévét betöltött személy is alkalmazható, aki iskolai szünet alatt végez munkát és nappali rendszerben végzi tanulmányait. Ez esetben viszont szükséges a szülők hozzájárulása is munkavégzéséhez. 1. Munkaviszonyban foglalkoztatott diákra vonatkozó szabályok: A tanulót be kell jelenteni munkavégzés megkezdése előtt, az ismert módokon Adóhatóság felé. Diákoknak, mint munkavállalónak, meg kell kapnia legalább a minimálbért, (természetesen ez lehet részösszeg is arányosan) vagy ha jogosult rá a garantált bérminimumot. Munkabérként ugyan úgy kell megállapítani járandóságát, mint a többi munkavállalónak. Fizetését a munkáltatónak nyilván kell tartania, kifizetnie, számfejtenie és utána a közterheket megfizetnie. Számfejtését, ugyan úgy át kell adnia diák munkavállaló részére, a munkabért pedig át kell vetetni, mint a többi munkavállalójánál. Szünidei munkájának végén, a munkáltatónak el kell vele számolni, a törvény alapján előírt dokumentumokat számára át kell adni. A diák munkavégzése alatt biztosítottá válik, tehát nem csak orvosi ellátásra lesz jogosult mint tanulói jogviszonya alatt, hanem jogosulttá válik valamennyi társadalombiztosítási ellátásra (pl. táppénz) és nyugdíjjogosultságot is szerez munkában töltött ideje alatt. A diákoknak, mivel munkabért kap, bevallást kell adnia következő év májusáig a megszerzett jövedelméről. Ezen bevallásában fel kell tüntetnie a nyári munka alapján megkapott bért és az egyéb jogcímen megkapott év közben szerzett más adóköteles jövedelmeit is. A jellemzően diákként megkapható albérleti hozzájárulás, ösztöndíj, tankönyv-hozzájárulás, segély, stb… általában adómentes jövedelmek, melyeket bevallásában nem kell szerepeltetni. Tehát mint látható, a szünidő alatt foglalkoztatott diákra ugyan azon törvények vonatkoznak, mint más munkavállalóra. Sőt! Amennyiben fiatal munkavállalóról van szó (18 év alatti) úgy szigorúbb megszorításokkal vállalhatnak csak munkát, pl. tilos őket éjszakai munkára beosztani. Egyaránt ez okozza a legtöbb problémát, hiszen nagyon sok diák un. „pultos”, pincér, konyhai kisegítő, stb… munkakörökben dolgozik, amelyekben általában hajnalig tart a munkaidő. A fiatal diák nem kötelezhető ügyeletre, készenlétre, mindenkor kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálata,  illetve tilos olyan munkakörben dolgoztatni, amely testi adottságainak nem felel meg. Esetükben a napi munkaidő nem lehet hosszabb 8 óránál, heti 40 óránál, azaz un. „hosszúzásra” nem kötelezhetőek. Minden 4,5 óra munkaidő után 30 perc szünetet kell kapniuk, két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell számukra biztosítani. 2. Egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák Ha a tanulóval vállalkozási vagy megbízási szerződést kötnek, akkor a diáknak önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik. Bérszámfejtése, kifizetése hasonlóan történik, mint a munkaviszonynál. Ebben az esetben a nyári munkát végző diák biztosítottá válik. Speciális esetet jelent, ha a diák díjazása egy hónapra vetítve nem éri el a minimálbér 30%-át. Ilyenkor a diák nem lesz biztosított, nem járnak neki a munkaviszonynál említett társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások, ezért díjazásából nem kell levonni az ezt fedező járulékokat sem. A neki díjazást kifizető munkáltatóját ezen szabály nem érinti, ő mindenképpen kifizeti a közterheket az általa foglalkoztatott diák után. Ezen típusban foglalkoztatott diák, az ilyen formában megkapott díjazásával szemben még költséget is tud elszámolni. Ez lehet tételes, amikor a nevére szóló számlákkal csökkenteni tudja az adóalapját, vagy átalány, amikor kap az államtól un. 10% költséghányadot. Utóbbi esetben csak a fennmaradó 90% lesz a diák számára a jövedelem alapja. Erről még díjazásának kifizetése előtt nyilatkoznia kell munkáltatója felé. Hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatott diákokhoz, ezen jövedelméről is bevallást kell készítenie adóhatóság felé, mégpedig a munkáltatójától megkapott igazolás alapján. 3.Egyszerüsített foglalkoztatás keretében végzett nyári munka Ezen foglalkoztatási módban legalább a minimálbér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár a munkát végző diáknak. Eltérés a fentebb említett munkavállalási formákhoz képest, hogy jövedelméről munkáltatója köteles kiadni olyan bizonylatot, amelyből kitűnik bevételének teljes összege és annak jogcíme, de összesített igazolást nem küldenek részére január 31-ig. Így nagyon nehéz eldönteni, hogy kell-e adóbevallást adnia a diáknak jövedelméről, vagy nem. Ez különösen akkor okoz gondot, ha több munkáltatónál is dolgozott a diák, mert magának kell kiszámolnia és nyilvántartania, hogy összesen mennyi jövedelme keletkezett, az adóköteles-e. Ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatás keretében megszerzett bevétel 840.000 Ft-ig adómentes, viszont ha meghaladta a diák bevétele ezen összeget, akkor már első fillértől adóköteles az így megszerzett jövedelme. Ez a gond akkor is fennáll, ha a diáknak volt egyéb adóköteles jövedelme is, hiszen ilyenkor ki kell számítania, hogy mennyi egész évben megszerzett bevételéből a 840.000 Ft feletti rész. Ha az afeletti rész napokra számolt adómentes részét meghaladó bevétele van (ez 2013-ban 4.500 Ft/nap), akkor bevallást kell adnia, ha nincs és más jövedelme nem volt, akkor nem kötelezett rá. Fontos megjegyezni, hogy adóhatóság gyakorlata alapján az alkalmi munka bejelentése mindig 0-24 óráig szól! Azaz, ha valaki éjjel 20 órakor kezd és másnap hajnal 06 óráig dolgozik, akkor be kell jelenteni arra a napra amelyik nap kezd 22 órakor és azon következő napra is, amelyen végez hajnal 06 órakor, így tulajdonképpen 2 napra lesz bejelentve és két napra kell megfizetni utána a közterhet. Egyébként pedig ugyan azon rendelkezések vonatkoznak rájuk, mint a többi egyszerűsített foglalkoztatást végző munkavállalóra, azaz mezőgazdaságban és turisztikában-vendéglátásban évi 120 napot, más alkalmi munkában évi 90 napig végezhető munka.