A NAV megkezdte célzottan ellenőrizni az online kasszák megrendelését, üzembe helyezését, szabályos működését. Elsősorban a következő vállalkozások számíthatnak az ellenőrök látogatására: -         a beérkezett adatok alapján kétséges, hogy valós forgalomnak megfelelő-e az adatszolgáltatás, -         gyanúsan kevés a forgalom, -         korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet, -         online pénztárgépük megérkezett, de még nem vették át, nem helyzeték üzembe, -         úgy nyilatkoztak hogy minden tételükről számlát állítanak ki, ezért nem rendeltek online pénztárgépet, Itt hívjuk fel mindenki figyelmét, hogy azon vállalkozások, melyek megszegik az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályokat, pl. bevétel eltitkolásával, 1M Ft-ig terjedő bírságra és üzletbezárásra számíthatnak!

Többen is megkerestek minket, hogy ha nyugtát adnak akkor nem lehet számlát kibocsátani, illetve ha számlát adnak valakinek, akkor nem lehet azt beütni a pénztárgépbe. Ezen hírek az adóhatóság egy tájékoztatóján alapulnak, amely szerint, ha az adóalany – nem az online kasszával előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe, s ha a nyugtakibocsátást követően kér valaki számlát, akkor sztornírozni kell a nyugtát. Ám ezen értelmezés eltűnt a NAV honlapjáról. NAV szerint az áfatörvény hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani. Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, akkor azt pénztárgéppel kell teljesítenie. Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM-rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell – húzza alá a NAV. Ezzel szemben a vállalkozások túlnyomó többsége, így ügyfeleink is, a pénztárgépbe beütött ellenértékről gépi nyugtát ad, majd arról számlát állít ki, és a nyugtát hozzátűzi a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenértékét, a kettős könyvelés elkerülése érdekében. NAV szerint az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (am

Vállalkozások folyamatosan beadhatják, székhelyük, telephelyük szerinti illetékes Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (Munkaügyi Központ) vissza nem térítendő támogatásukat. Támogatásra jogosult: -nem áll csőd, felszámolási, végelszámolás alatt, -rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik, -munkahelymegőrző támogatáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási kötelezettsége több mint 6 hónapja megszűnt, -munkahelyteremtő támogatással kapcsolatban továbbfoglalkoztatási kötelezettsége nincs, -támogatási kérelem beadása előtti hónap átlagos statisztikai állományi létszámát megtartja, legalább a támogatási időszak plusz ugyanannyi ideig, -de minimis támogatásának mértéke nem lépi és lépte át az EK rendeletben foglalt határt, -nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, - utolsó éves beszámoló szerint saját tőkéje nem kisebb, mint a jegyzett tőke fele, -támogatott munkavállalók minimum 6 hónapja alkalmazásban állnak, -nem lehet adótartozása, rendelkezni kell NAV igazolással vagy köztartozásmentes adatbázisban szerepelnie kell, -támogatásban csak a bruttó 400e Ft alatti munkavállalók részesülhetnek, -támogatásban nem részesülhetnek export tevékenységgel, mg, szénipari, halászat, közúti szállítmányozással foglalkozó cégek, -aktív állományra igényelhető csak támogatás, pl. nyugdíjasra nem, -cég tulajdonosaira, mun

Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. A szigorításokat visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, a kedvező szabályokat viszont 2014. január 1-jétől lehet. A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtott munkáltatói támogatás már évek óta adómentes volt, míg az idén januártól a szja tv. 1. számú mellékletének módosított 2.7. alpontja szerint az adómentesség a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott támogatásra is kiterjed. Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének 30 százalékát, továbbá a lakás megfelel méltányolható lakásigénynek.

Rengeteg megkeresést kaptunk, hogy nem mennek az új elektronikus pénztárgépek, hibát hibára halmoznak, leállnak, majd újraindulnak, vagy új sorszámozást kap a nyugta, stb… Pénztárgépekről szóló 4/2013. NGM rendelet szerint, adózó mentesül a gépi nyugta kibocsátása alól az alábbi esetekben: -         pénztárgép meghibásodása esetén, annak megjavításáig, cseregép üzembehelyezéséig, de maximum 15 napig; -         áramszünet esetén az áramszünet idejére, -         pénztárgép bevonása esetén a bevonás idejére, -         pénztárgép eltulajdonítása, pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az észleléstől számított 15 napig; A pénztárgép működésképtelenségének idejére kézi nyugtát mindenképpen ki kell bocsátani, az alól felmentés nincsen! A megfelelő működés helyreállta után, a kézi nyugtán rögzített bevételt egy összegben a pénztárgépben haladéktalanul rögzíteni kell, a gépi nyugtán külön feljegyzéssel a bizonylat megőrzése mellett!