A törvény célja minden bizonnyal az egy-két-három órában alkalmazotti ügyvezetők megadóztatása lett volna, viszont most úgy néz ki, hogy a valóban ennyi órában foglalkoztatottak keresetét nullázza le ez a járulék.

Az új szabályok szerint a járulékfizetés alsó határa legalább a minimálbér 30%-a lesz, azaz hiába van valaki pl. heti öt órában bejelentve és keres havi 20e Ft-ot, az új szabályok szerint legalább 48.300 Ft után kell megfizetnie a járulékokat. Ugyan ez a szabály vonatkozik a foglalkoztatójára is, azaz a foglalkoztató is legalább a minimálbér 30%-a után fizeti meg a szociális hozzájárulást alkalmazottja után.

Ezt a szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

A szabályt szintén nem kell alkalmazni a nyugdíjasokra sem, hiszen július 1-től már semmilyen nyugdíjas jogviszonyra nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, bérüket csak személyi jövedelemadó terhelheti.  

Július 1-től egyébként összevonásra kerül a nyugdíj, egészségbiztosítás és munkaerőpiaci járulék, méghozzá társadalombiztosítási járulék néven, melynek mértéke megegyezik az összevonás előtti mértékkel, azaz 18,5%-al. Ez inkább csak a vállalkozásoknak jelent előnyt, hiszen négy utalás helyett egy utalással is le lehet tudni ezeket az adóterheket.