Évi hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, amely kivehető egyben, vagy két részre bontva, a dolgozó igénye szerint. Erről mindenképpen a dolgozó dönt.

Az esedékesség évében kiadottnak minősül a szabadság, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a következő évre áthúzódó része nem több öt munkanapnál.

 

Következő évre átvihető a szabadság:

- a dolgozó és a munkaadó az adott évre írásbeli megállapodást köthet arról, hogy az életkor szerint járó pótszabadságot a munkavállaló a következő évre átviszi;

- a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött, - ez esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot;

- van kollektív szerződés, amely rögzíti, hogy a szabadság negyedét következő év március 31-ig lehet átvinni; 

- a munkavállaló oldalán felmerült ok (például betegség) miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni a szabadnapokat. 

 

Emellett a munkáltatónak jogában áll a munkavállalót kötelezően szabadságra küldeni, ha még rendelkezik szabadság napokkal, de a mindennapi gyakorlatban általában közös döntésen alapul a szabadságok kivétele.