KISKERESKEDELMI KÜLÖNADÓ

(Utolsó frissítés: 2020. 04. 20.)

könyvelés KISKERESKEDELMI KÜLÖNADÓ

A rendelet hatálya, a korábbi szabályozással megegyező TEÁOR szerinti 45.1, 45.32, 45.40 és 47.1- 47.9 tevékenységekre terjed ki (például gépjármű-kereskedelem, alkatrész kereskedelem, élelmiszer kiskereskedelem, iparcikk kiskereskedelem, zöldség/gyümölcs/hús/hal/kenyér/pékáru kereskedelem, stb.), de ide nem értve a gépjármű/pótkocsi nagykereskedelmét valamint a motorkerékpárok javítását és nagykereskedelmét.

A különadó mértéke szintén megegyezik a korábbi szabályozásban megismert mértékekkel, azaz azt az adóköteles tevékenységből származó éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani az alábbiak szerint:
- az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
- az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
- az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
- az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

A kapcsolt vállalkozások esetében korábban alkalmazandó adóalap összeszámítási szabály most is megjelenik, ugyanakkor lényeges különbség, hogy azt csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozások a rendelet hatályba lépését követően jöttek létre (szétválással, kiválással) vagy kapcsolt vállalkozások között a tevékenység folytatására vonatkozó eszközök átadása ezt követően történik, de mentesülni lehet az összeszámítás alól még ezekben az esetekben is akkor, ha az átszervezés igazolhatóan kizárólag gazdasági okokra vezethető vissza.

Az adókötelezettség csak a veszélyhelyzet idejére vonatkozik, ugyanakkor mind a hatályba lépés napjára (azaz májusra), mind a veszélyhelyzet megszüntetésének teljes hónapjára vonatkozó összeget meg kell fizetni. Az adót a veszélyhelyzet megszűnését követően a ténylegesen elért adóévi nettó árbevétel veszélyhelyzettel érintett napokra arányos összege alapján kell bevallani, és megfizetni. Ugyanakkor havi előlegfizetési kötelezettséggel is számolni kell, hiszen a finanszírozásra ebben az időszakban van szükség.

Az adóalanyok május 31-ig kötelesek bevallani az adóelőleg egy hónapra jutó havi összegét az adóhatósághoz. Tekintettel azonban arra, hogy az adóelőleg összegét a korábbi üzleti év nettó árbevétele alapján kell kiszámítani, egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés segíti azokat a cégeket, amelyeknek az esedékes hónapot megelőző hónapban a kereskedelmi forgalmuk az előző év azonos időszakához képest legalább 40 százalékkal visszaesett. Továbbá lehetőség van az előleg megfizetésének határideje előtt benyújtani az általános adómérséklési kérelmet is, amennyiben a járványügyi helyzetre tekintettel a bevétel olyan mértékben csökkent, hogy a különadó nem éri el az adóévben fizetendő adóelőleg összegét.

 

Olvasson tovább

ITT AZ NHP HAJRÁ

(Utolsó frissítés: 2020. 04. 21.)

könyvelés ITT AZ NHP HAJRÁ

Elindította Növekedési Hitelprogramját az MNB 1500 milliárd forintos keretösszeggel NHP Hajrá néven. A program fix kamatozású, legfeljebb 2,5%-os kamattal rendelkező kölcsönt vagy pénzügyi lízingforrást biztosít a kis- és középvállalkozások részére, ezzel az egyik legkedvezőbb elérhető konstrukció lesz a piacon a cégek számára, különösen, amíg a kormány által ígért új, kamattámogatott hitelprogramok el nem indulnak.

MÓDOSÍTOTTAK A BÉRTÁMOGATÁSON

(Utolsó frissítés: 2020. 04. 22.)

könyvelés MÓDOSÍTOTTAK A BÉRTÁMOGATÁSON

Tegnap éjjel megjelent a bértámogatás módosítása. Legfontosabb mozzanata, hogy most már azoknak is jár támogatás, akik 75%-al csökkentik a munkaidőt, azaz pl. napi 8 óráról napi 2 órára, és ilyenkor nem kötelező a fejlesztési idő alkalmazása sem.

ÍGY VÁLTOZTAK A FOGLALKOZTATÁS SZABÁLYAI

(Utolsó frissítés: 2020. 04. 14.)

könyvelés ÍGY VÁLTOZTAK A FOGLALKOZTATÁS SZABÁLYAI

A veszélyhelyzet időtartama alatt, április 11-étől átmenetileg változik a munka törvénykönyve a 104/2020. kormányrendelet szerint.