ÍGY VÁLTOZTAK A FOGLALKOZTATÁS SZABÁLYAI

(Utolsó frissítés: 2020. 04. 14.)

könyvelés ÍGY VÁLTOZTAK A FOGLALKOZTATÁS SZABÁLYAI

A kormányrendelet a veszélyhelyzet időtartamára lazított a foglalkoztatás szabályain. A Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

– a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,

– a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, valamint

– a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

A munkaidőkeret tartama egyoldalúan 24 hónapra növelhető. A veszélyhelyzet idején legfontosabb munkajogi könnyítést a munkáltatók (és a munkavállalók) számára a rugalmas foglalkoztatás kereteinek a bővítése jelenti. Ennek legjelentősebb eleme a munkaidőkeret hosszának megváltoztatása. 1. paragrafusának (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el, illetve már fennálló munkaidőkeret esetében annak hossza 24 hónapra növelhető.

Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás alapesetben legfeljebb 4 havi vagy 16 heti munkaidőkeretet tesz lehetővé, mely a veszélyhelyzet tartamával összefüggésben elégtelennek bizonyulhat, ez a változás jelentős segítséget nyújthat mind a munkavállalóknak, mind pedig a munkáltatóknak. A munkavállaló ugyanis havibére kézhez kapása mellett akár rendelkezésre állási kötelezettség hiányában is otthon tölthet hónapokat úgy, hogy az adott időszakra eső munkavégzést egy hosszabb időszakon belül pótolja be. A munkaidőkeret lényege ugyanis éppen az, hogy a munkaidő a hét egyes napjaira a napi, heti munkaidőkorlátok, valamint a napi és heti pihenőidő szabályainak figyelembevételével szabadon osztható be.

Szabályok, amelyektől nem lehet eltérni

A kormányrendelet garanciális szabályként rögzíti, hogy a napi munkaidő, a beosztás szerinti napi munkaidő, a napi pihenőidő, valamint a heti pihenőidő szabályaitól nem lehet eltérni. Ennek megfelelően a munkavállaló napi munkaideje továbbra is legfeljebb 8, készenléti jellegű munkakörben legfeljebb 12 óra lehet. A beosztás szerinti napi munkaidő pedig nem haladhatja meg a 12, készenléti jellegű munkakörben pedig a 24 órát. A munkavállaló számára pedig továbbra is heti két pihenőnap vagy 48 óra időtartamú pihenőidő biztosítása kötelező. Ettől eltérni kizárólag az Mt.-ben nevesített esetekben lehet.

Nem tartalmaz azonban a kormányrendelet eltérési lehetőséget a munka minimális díjazására vonatkozóan, így nem javasolt az alapbért a minimálbér/garantált bérminimum mértéke alatt meghatározni. Nem tartalmaz rendelkezéseket a kormányrendelet a rendkívüli munkaidő vonatkozásában sem, így nem javasolt annak mértékétől a felek megállapodásával eltérni.

 

Olvasson tovább

ISMÉT BŐVÜLT A KEDVEZMÉNYEZETTEK KÖRE

(Utolsó frissítés: 2020. 04. 14.)

A 2020. április 10-ei Magyar Közlöny 71. számában megjelent 97/2020. kormányrendelet újabb tevékenységi körökre terjeszti ki a tb-közterhek fizetési mentességét, kedvezményét, katások mentességét. Már nehéz követni, így összeszedtük, hogy kikre vonatkozik a kedvezmény.

KISKERESKEDELMI KÜLÖNADÓ

(Utolsó frissítés: 2020. 04. 20.)

könyvelés KISKERESKEDELMI KÜLÖNADÓ

A Kormány április 14-én kihirdetett rendelete alapján 2020. május 1-jén lép hatályba a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, kiskereskedelmet sújtó különadó, a bankokra vonatkozó különadó mellett. Gyakorlatilag a korábbról ismert bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó adókötelezettség éled újjá a veszélyhelyzet idejére.

MEGJELENT A BÉRTÁMOGATÁS PONTOS SZÖVEGE

(Utolsó frissítés: 2020. 04. 11.)

könyvelés MEGJELENT A BÉRTÁMOGATÁS PONTOS SZÖVEGE

Hajnalban megjelent a Magyar Közlöny 71. számában a 105/2020. kormányrendelet a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásáról. Tulajdonképpen egy pályázatot kell beadni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felé, amelyben igazolni kell, hogy alkalmazottai megtartása nemzetgazdasági érdek, be kell mutatnia rossz gazdasági körülményeit.

ITT AZ NHP HAJRÁ

(Utolsó frissítés: 2020. 04. 21.)

könyvelés ITT AZ NHP HAJRÁ

Elindította Növekedési Hitelprogramját az MNB 1500 milliárd forintos keretösszeggel NHP Hajrá néven. A program fix kamatozású, legfeljebb 2,5%-os kamattal rendelkező kölcsönt vagy pénzügyi lízingforrást biztosít a kis- és középvállalkozások részére, ezzel az egyik legkedvezőbb elérhető konstrukció lesz a piacon a cégek számára, különösen, amíg a kormány által ígért új, kamattámogatott hitelprogramok el nem indulnak.