Kérjük, hogy figyeljétek az állásfoglalásokat, kiadott útmutatókat a támogatással kapcsolatban, van kérdés bőven.

Legfontosabb pontjai első olvasatra:
- A támogatást a vészhelyzet alatt, vagy elmúltát követő egy hónapon belül lehet benyújtani a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz elektronikus formába, melyről a hivatalnak nyolc napon belül kell döntenie. A Határozat ellen jogorvoslat nem nyújtható be;
- A támogatást csak munkavállalókra lehet érvényesíteni;
- A rendeletet a vészhelyzet kihirdetése után módosított, a módosítás előtti munkaszerződés 50%-ot elérő, de 70%-át meg nem haladó munkaidőre lehet alkalmazni, amelyek legalább napi 4 óra tartalmúak;
- A munkaadónak létszámmegtartó kötelezettsége lesz a támogatás időszakára és még plusz egy hónapig,
- Munkaadónak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkeznie, amelyről igazolást is be kell mutatnia, nem állhat végelszámolás, felszámolás, csődeljárás alatt, nem minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak;
- A munkaadónak és munkavállalónak együtt kell kérelmeznie a támogatást;
- Sem a munkaadónak sem a munkavállalónak támogatása nem lehet folyamatban;
- Munkaadónak be kell mutatnia a kérelmét alátámasztó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését, hogy munkavállalói megtartása nemzetgazdasági érdek; Be kell mutatnia, hogy a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette, a munkaidőkeret lejárt, vagy az lezárásra került;
- Munkaadónak már legalább hat hónapja működnie kell;
- Támogatás a benyújtását követő időszakra állapítható meg, időtartama max három hónap lehet;
- A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj (tulajdonképpen az alapbér) általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a 30-40-50%-ban kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a;
- A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét;
- Az így folyósított támogatás köztehermentes és a munkavállaló utólag kapja meg;
- A támogatás fizetés nélküli szabadságot igénybevevő számára nem folyósítható;
- A munkaadónak és a munkavállalónak egyéni fejlesztési időben kell megállapodnia, de ezen időszak alatt is a munkaadó rendelkezésére kell állnia, a munkavállalónak pedig munkabért kell fizetnie ezen időszakra;
- A támogatás nem vehető igénybe a más foglalkoztatónál foglalkoztatottra, munkaerő kölcsönzésre;

Példával: Egy példán keresztül bemutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban: például egy munkavállaló nettó bére épp a minimálbér kétszerese, 214 ezer forint. A munkáltatója elküldi őt részmunkaidőbe, vagyis 50%-os bért kap a cégtől (107 ezer forintot). A béréből kieső 50%-ra az állam 70%-os támogatást nyújt, így kompenzálva a munkavállalót (és tehermentesítve a céget). A támogatás összege  214 ezer forint 50%-ának a 70%-a, vagyis 75 ezer forint. Vagyis a munkavállaló 182 ezer forintos nettóban részesül a támogatás után, az eredeti 214 ezer forintos nettó bére helyett. Fontos látni, hogy mivel a figyelembe vehető nettó bér a számítás során maximálva van, ezért a támogatás összege sem lehet fejenként nagyobb ennél a 75 ezer forintos összegnél. Ne feledjük, hogy a fejlesztési idő után is fizetni kell!

Összességében azt mondhatjuk, hogy a munkaadó számára látványos tehercsökkenést nem okoz a programban való részvétel (nettó bér támogatásáról van szó, valamint fizetnie kell a cégnek a fejlesztési idő után is a bért értelmezésünk szerint, ami azt jelenti, hogy az eredeti munkabér állami támogatással nem fedezett részét is fizetnie kell a munkaadónak). A feltételek pedig eleve nagyon beszűkítik a munkáltatók körét. Emellett a támogatás igénylése rendkívül bonyolultnak és bürokratikusnak tűnik, főleg ha a kisvállalkozások oldaláról közelítjük meg a kérdést. 
Mindezek fényében megítélésünk szerint nem lesz annyira vonzó a programban való részvétel a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt nehéz helyzetbe került (például az árbevétel nagy részét elveszítő) cégek számára, mint azt korábban sokan várták (kiszivárgott hírek szerint a kormány 1 millió dolgozóval is számolt). Vagyis a magyar bértámogatási program épp az eredeti célját nem fogja tudni teljesíteni, a munkahelyek nagy számban történő megőrzését/megmentését. Nem úgy, mint a koncepció eredeti megvalósítója, Németország esetében (ott 2,3 millió emberrel számolnak).