1. Kettős feltételnek kell érvényesülnie
A törvény, illetve a kormányrendelet kimondja, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára minimálbérként garantált bérminimum jár. 

Első lépésben így minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy ilyen munkakörről van-e szó. Előírhat képzettségi szintet jogszabály, melyre példa a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet, az5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, de az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódóan számos egyéb jogszabály is képzési követelményeket fogalmaz meg, ahogyan erre korábbi elemzéseinkben utaltunk [12/2004. (II. 13.) GKM rendelet: földgázellátásban közreműködő műszaki szakemberek egyes kategóriái, a személy- és a vagyonvédelem vonatkozásában a 2005. évi CXXXIII. tv.]. 

Ezen túlmenően képesítési követelményt fogalmazhat meg kollektív szerződés, a munkáltató szabályzata, illetve a munkáltató gyakorlata is (munkaköri leírás). 

A képesítési követelményt pedig, amennyiben ilyen ténylegesen van, a szintje alapján be kell azonosítanunk. A szint beazonosításánál egyrészt az Országos Képzési Jegyzékre [OKJ: 150/2012. (VII. 6.) korm. r.], a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv-re, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényre támaszkodunk, de leginkább az OKJ-re. Amennyiben itt a szint középfokúnak van besorolva, abban az esetben azt kell megvizsgálni, hogy a konkrét, előírt képesítéssel rendelkezik-e a munkavállaló. 

Nem általánosságban kell középfokú képesítéssel rendelkezni, hanem a konkrét munkakör vonatkozásában.

2. A felügyelet szerint már az alsó-középfokú képesítés (31. szinttől) is megfelelő!Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) pontosan meghatározza, hogy mely szakképesítés(ráépülés), milyen szintnek felel meg.
Az OKJ magyarázata szerint a 34. szint (illetve felette) középfokú szakképesítésnek minősül, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, és jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium keretei közé integrálódott felügyelet ugyanakkor azt az álláspontot képviseli, hogy már a 31. szint is garantált bérminimumra jogosít (l. személy és vagyonőr: 32. szint). S habár az állásfoglalás nem jogszabály, érdemes ezt a minimális díjazás mértékének megállapításánál figyelembe venni, hiszen a munkaügyi ellenőrzés keretében ezt fogják számon kérni.

3. A munkakör egy része alapján már jogosult lehet a munkavállaló
További kérdésként merül fel az a helyzet, amikor a munkavállaló munkakörének egy részéhez kapcsolódik ilyen jogszabályi, képesítési követelmény, másik részéhez azonban nem. A választ ebben az esetben nem a jogszabályban vagy annak hatósági értelmezésében kell keresni. 

A bírói gyakorlat fektette ugyanis le elvként, hogy amennyiben a munkavállaló munkakörének egyes elemeihez középfokú, más elemeihez viszont ennél alacsonyabb képesítési követelmény kapcsolódik, a munkavállaló szintén jogosult a garantált bérminimumra.

4. Szakközépiskolai ágazatok és a kapcsolódó betölthető munkakörök
Gyakori értelmezési problémát okoz az OKJ 3. sz. melléklete is, mely szakközépiskolai ágazatokat,és az ott szerzett végzettséggel betölthető munkaköröket említ. 

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal tájékoztatása szerint ez a melléklet azokat a foglalkozásokat/munkaköröket tartalmazza (FEOR számmal), amelyek az adott szakközépiskolai ágazatban a kötelező szakmai érettségi vizsga teljesítésével tölthetők be.

Ezek, a munkakör betöltésére jogosító érettségi vizsgák azonban először 2017. májusban lesznek a szakgimnáziumokban (elnevezésük 2016. augusztus 31-éig szakközépiskola), és az ezt követő két évfolyam tanulói fejezik még be így tanulmányaikat. 

2020-tól pedig a szakközépiskolából lett új iskolatípusban, a szakgimnáziumokban érettségiző tanulók kapnak a szakmai érettségivel OKJ-s szakképesítést, illetve szakképesítéseket.