A tervek szerint ha 2017. év első 9 hónapjában a bruttó átlagbér növekedése meghaladja a 11 %-ot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok, így 2018-ban 2,5 %-os lehet a mérséklődés.
Az alábbi táblázatba foglaltuk össze a megállapodás hatásait:
Minimálbér (Ft)
|
Bruttó bér |
Nettó bér |
Vállalkozó költsége |
Nettó béremelés |
Vállalkozói teheremelkedés |
2016 |
111.000 |
73.815 |
142.635 |
|
|
2017 |
127.650 |
84.887 |
157.648 |
11.072 |
15.013 |
2018 |
137.862 |
91.678 |
167.502 |
6.791 |
9.855 |
Garantált bérminimum (Ft)
|
Bruttó bér |
Nettó bér |
Vállalkozó költsége |
Nettó béremelés |
Vállalkozói teheremelkedés |
2016 |
129.000 |
85.785 |
165.765 |
|
|
2017 |
161.250 |
107.231 |
199.144 |
21.446 |
33.379 |
2018 |
180.600 |
120.099 |
219.429 |
12.868 |
20.285 |
Mint látszik, jövő évtől nagy tétje lesz a garantált bérminimum és minimálbér elválasztásának. Mint a Kúria 2343/2011. elvi határozata kifejti, az a munkavállaló, aki a szükséges képesítéssel, végzettséggel nem rendelkezik, nem jogosult a garantált bérminimumra.
Magyarra lefordítva, ha pl. bolti eladóként alkalmazok vkit, és nincs bolti eladói végzettsége, hanem pl. érettségije van csak, akkor nem kell alkalmazni a garantált bérminimumot, csak a minimálbérre jogosult a dolgozó. Természetesen az már a munkáltató döntése, hogy a minimálbérnél több fizetést ad-e neki.