Új PTK. hatása a gazdasági társaságokra

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 03.)

2014. március 15-től életbe lépett az Új Polgári Törvénykönyv, mely számos újdonságot tartalmaz a gazdasági társaságok tekintetében, ezen főbb változások a következőek: -         a jogi személyekre vonatkozó törvényi szabályok modelljellegűvé válnak, a törvénytől való eltérést a törvény megengedi, azaz a jogalkotó a szabályokat mintaként kínálja fel és mindent lehet amit a PTK nem tilt, vagy az nem vezet a hitelezők, tagok, felügyeletet gyakorló szervek jogsérelméhez. -         Valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül, így a BT, KKT is. -         Új elv az együttműködési kötelezettség elve, mely szerint a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljait veszélyezteti. -         Egyesületek esetén komoly változás, hogy a tag, vagy alapító köteles helytállni az esetleges tartozásokért. -         Gazdasági társaság tagja bírósági határozattal zárható ki, ha társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A bírósági kizárásra irányuló keresetet a tagok legalább ¾-es meghozott határozata szükséges. -         Kft-k esetében a törzstőke 3M Ft-ra emelkedik. A törzstőkét legkésőbb az első létesítő okirat módosításakor (pl. székhely változása), de legkésőbb 2016. március 15-ig kell megemelni, ezen időpontig kell azt bejegyeznie a Bíróságnak. -         Bt és Kkt-nak 2015. március 15-ig, Kft, Rt, egyesület, alapítványnak legkésőbb 2016. március 15-ig rendezniük kell létesítő okiratukat, mégpedig úgy, hogy az az új PTK. rendelkezéseivel összhangban legyen. -         Szigorodik az ügyvezető felelőssége, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy megszűnik pl. Kft-nél a korlátolt felelősség és az ügyvezető teljes vagyonával felel, mint ahogy az megjelent a médiában.

 

Olvasson tovább

Ötmilliós lakástámogatás adómentesen

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 04.)

Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. A szigorításokat visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, a kedvező szabályokat viszont 2014. január 1-jétől lehet. A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtott munkáltatói támogatás már évek óta adómentes volt, míg az idén januártól a szja tv. 1. számú mellékletének módosított 2.7. alpontja szerint az adómentesség a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott támogatásra is kiterjed. Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének 30 százalékát, továbbá a lakás megfelel méltányolható lakásigénynek.

HIRDETÉS
A méltányolható lakásigény a 2014. február 25-étől hatályos módosított szöveg szerint az a lakás felel meg a méltányolható lakásigénynek, amelynek a szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott mértéket. Ez azt jelenti, hogy a korábbi előírástól eltérően, a méltányolható lakásigény az építés

Hagyományos pénztárgép adómemóriájának kiíratása

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 03.)

I. Pénztárgép használatára kötelezettek esetén

  1. Elektronikus naplóval nem rendelkező – ún. „kontrollszalagos” – pénztárgépek adómemória kiíratására vonatkozó szabályok

A 48/2013 (XI. 15.) NGM rendelet 69. § (2) bekezdése értelmében a régi 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szabályainak hatályon kívül helyezés előtti előírásait kell alkalmazni, ennek megfelelően év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását – a bevétellel való egyeztetés érdekében – el kell végezni, és azt az ellenőrzés céljára megőrizni. Az adómemória kiíratását 2013. december 31-i fordulónappal kell elvégezni.

Abban az esetben, amennyiben a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonására még nem került sor, úgy nem kifogásolható, ha az adómemória kiíratására is csak az új, online pénztárgép üzembe helyezésével és a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonásával egyidejűleg, a 2013. január 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása közti teljes időszakra vonatkozóan egyszerre kerül sor.

Az adómemória kiírását az üzemeltető maga is elvégezheti, vagy azzal szervizt, illetve más személyt is megbízhat, arról egyik esetben sem kell adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé.

Számlaadáskor nem lehet pénztárgépet ütni?

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 14.)

Többen is megkerestek minket, hogy ha nyugtát adnak akkor nem lehet számlát kibocsátani, illetve ha számlát adnak valakinek, akkor nem lehet azt beütni a pénztárgépbe. Ezen hírek az adóhatóság egy tájékoztatóján alapulnak, amely szerint, ha az adóalany – nem az online kasszával előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe, s ha a nyugtakibocsátást követően kér valaki számlát, akkor sztornírozni kell a nyugtát. Ám ezen értelmezés eltűnt a NAV honlapjáról. NAV szerint az áfatörvény hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani. Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, akkor azt pénztárgéppel kell teljesítenie. Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM-rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell – húzza alá a NAV. Ezzel szemben a vállalkozások túlnyomó többsége, így ügyfeleink is, a pénztárgépbe beütött ellenértékről gépi nyugtát ad, majd arról számlát állít ki, és a nyugtát hozzátűzi a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenértékét, a kettős könyvelés elkerülése érdekében. NAV szerint az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (am

Kiket ellenőriz a NAV 2014. évben?

(Utolsó frissítés: 2014. 03. 07.)

Közzétette adóhatóság a 2014. évre vonatkozó ellenőrzési irányelveit. Tájékoztatója az alábbi linken érhető el: http://www.nav.gov.hu/nav/szabalyzok/2014_ellenorzesi_feladatok.html?query=ellen%C5%91rz%C3%A9si%20ir%C3%A1nyok

CÉGEKRE SPECIALIZÁLÓDOTT SZÉLHÁMOSOK TÁMADNAK!

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 15.)

Napokban vállalkozók hivatalosnak látszó felszólító levelet kaptak, melyben az un. "Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet" 24.000 Ft befizetésére szólít fel. Természetesen a pénzt nem kell befizetni, a levél egy hivatalosnak látszó, nem létező hivatal nevében téveszti meg a címzetteket!

Minden évben van egy-két ilyen megtévesztő próbálkozó, ezért kérünk mindenkit, hogy alaposan nézze meg, kinek utal, milyen felszólítást kap, valóban létezik-e azon Cég, Hivatal, aki pénzt próbál tőlünk behajtani!