1. Iskolakezdési támogatás:

A munkáltató saját döntése alapján részesítheti iskolakezdési támogatásban munkavállalóját, nem kötelezhető rá. E támogatás a verseny- és a közszférában egyaránt elérhető. A juttatás utalvány, vagy az egyre népszerűbb elektronikus fizetési kártya formájában nyújtható.

Az iskolakezdési támogatás továbbra is az iskolakezdést megelőző 60. naptól, viszont egészen az év végéig igénybe vehető. Ez a 2017. szeptember 1-jén kezdődő oktatás esetében a 2017. július 2. és december 31. napja közötti időszakot jelenti. Az iskolakezdési támogatást évente egyszer lehet felhasználni.

Az iskolakezdési támogatást azok a szülők vehetik igénybe, akiknek általános iskolába vagy középiskolába járó gyermekük rendelkezik szülői- vagy gyámjogosultsággal a családi pótlékra, Mind a két szülő részesülhet a támogatásban, valamint az a nem vér szerinti szülő is, aki a családi pótlékra jogosult házastárssal él együtt. Az EGT-tagállamban történő oktatási intézmény látogatása nem zárja ki a juttatás igénybevételének lehetőségét, azaz a gyermeknek nem feltétlenül kell magyarországi iskolába járnia.

Gyakorlatilag bármilyen összeg adható, azonban a korábbi évek kedvező adóztatás mellett  adható mértéke megszűnt, így már az első forinttól magasabb adóteherrel kell számolni. 

Az adóterhet a munkáltató viseli, a munkavállalót ez közvetlenül nem érinti. Az adó mértéke 15 százalék 1,18-al szorozva, ahhoz jön hozzá a 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO), amely az adóalapot terheli. Az iskolakezdési támogatás igényléséhez elegendő a szülő nyilatkozata arról, hogy jogosult rá és kéri azt munkáltatójától.

Gyakorlatilag minden olyan eszköz és felszerelés megvásárlására felhasználható az iskolakezdési támogatás, amely taneszköznek minősülhet. Értelemszerűen elsősorban tankönyvek, taneszközök és ruházat vásárlására költhetjük az összeget, ez azonban kicsit tágabban is értelmezhető. Azon felül, hogy az összegből beszerezhetjük a tankönyveket, írószereket, technikacsomagot, rajzeszközöket, sportfelszerelést, taneszköznek számíthat egyebek mellett a gyermek részére vásárolt íróasztal, szék, vagy akár a a tanuláshoz feltétlenül szükséges számítástechnikai eszköz is.

2. Óvodai, bölcsődei támogatás

Januártól már nem csak a bölcsődés gyermekre, hanem az óvodásra is kiterjed az ingyenesen, vagy kedvezményesen nyújtható szolgáltatás, ellátás adómentessége.

A juttatás egyaránt vonatkozik az állami, önkormányzati, egyházi, magán, munkahelyi intézményekre is. Viszont a napközbeni gyermekfelügyelet intézményére (amely nem tekinthető sem bölcsődének, sem óvodának.) már nem vonatkozik az adómentesség.

A térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek vagy más törvényes képviselőnek kell az intézmény részére megfizetnie.
Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak be kell szereznie a magánszemély nyilatkozatát arról, hogy az adott gyermek vonatkozásában szülői felügyeletet gyakorló szülőnek vagy törvényes képviselőnek minősül-e.

A bölcsődében, óvodában biztosított étkezés része az intézményi szolgáltatásnak, ezért az ellátást biztosító intézmény (bölcsőde, óvoda) számláján feltüntetett étkezési díjat is adómentesen viselheti a munkáltató a nevére szóló számla alapján. 

Az adómentesség kiterjed az olyan szolgáltatásokra is, mint pl. az intézmény által a gyermekek részére biztosított (szervezett) lovagoltatás, népitánc oktatás.

Az adómentesség akkor valósul meg, ha a munkáltató a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a munkavállaló által megelőlegezett összeget, vagy ha egy meghatározott összeget átad a munkavállalónak azzal, hogy a munkavállalónak a szolgáltatás vásárlásáról szintén a munkáltató nevére szóló számlával meghatározott időpontig el kell számolnia. Nem felel meg az adómentesség feltételeinek, ha a számla a munkavállaló nevére szól. Ebben az esetben a munkáltató által megtérített összeg a magánszemély adóköteles bevétele.