A kormányrendelet a veszélyhelyzet időtartamára lazított a foglalkoztatás szabályain. A Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

– a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,

– a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, valamint

– a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

A munkaidőkeret tartama egyoldalúan 24 hónapra növelhető. A veszélyhelyzet idején legfontosabb munkajogi könnyítést a munkáltatók (és a munkavállalók) számára a rugalmas foglalkoztatás kereteinek a bővítése jelenti. Ennek legjelentősebb eleme a munkaidőkeret hosszának megváltoztatása. 1. paragrafusának (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el, illetve már fennálló munkaidőkeret esetében annak hossza 24 hónapra növelhető.

Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás alapesetben legfeljebb 4 havi vagy 16 heti munkaidőkeretet tesz lehetővé, mely a veszélyhelyzet tartamával összefüggésben elégtelennek bizonyulhat, ez a változás jelentős segítséget nyújthat mind a munkavállalóknak, mind pedig a munkáltatóknak. A munkavállaló ugyanis havibére kézhez kapása mellett akár rendelkezésre állási kötelezettség hiányában is otthon tölthet hónapokat úgy, hogy az adott időszakra eső munkavégzést egy hosszabb időszakon belül pótolja be. A munkaidőkeret lényege ugyanis éppen az, hogy a munkaidő a hét egyes napjaira a napi, heti munkaidőkorlátok, valamint a napi és heti pihenőidő szabályainak figyelembevételével szabadon osztható be.

Szabályok, amelyektől nem lehet eltérni

A kormányrendelet garanciális szabályként rögzíti, hogy a napi munkaidő, a beosztás szerinti napi munkaidő, a napi pihenőidő, valamint a heti pihenőidő szabályaitól nem lehet eltérni. Ennek megfelelően a munkavállaló napi munkaideje továbbra is legfeljebb 8, készenléti jellegű munkakörben legfeljebb 12 óra lehet. A beosztás szerinti napi munkaidő pedig nem haladhatja meg a 12, készenléti jellegű munkakörben pedig a 24 órát. A munkavállaló számára pedig továbbra is heti két pihenőnap vagy 48 óra időtartamú pihenőidő biztosítása kötelező. Ettől eltérni kizárólag az Mt.-ben nevesített esetekben lehet.

Nem tartalmaz azonban a kormányrendelet eltérési lehetőséget a munka minimális díjazására vonatkozóan, így nem javasolt az alapbért a minimálbér/garantált bérminimum mértéke alatt meghatározni. Nem tartalmaz rendelkezéseket a kormányrendelet a rendkívüli munkaidő vonatkozásában sem, így nem javasolt annak mértékétől a felek megállapodásával eltérni.