Cikkek

2014. augusztus 31. a pénztárgépcsere utolsó határideje

(Utolsó frissítés: 2014. 08. 05.)

A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak - közölte a nemzetgazdasági minisztérium. Azt írják közleményükben, hogy jelenleg több mint 148 ezer online pénztárgép áll összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, ám a hivatal úgy tapasztalta, hogy sok vállalkozó trükközik, és szándékosan hátráltatja a pénztárgép beszerzését, hogy minél később kelljen olyan gépbe ütnie az eladásait, ami össze van kötve az adóhatósággal. Az adóhatóság eddig is bírságolt emiatt, de állításuk szerint a jóhiszeműen késlekedő kereskedőkkel méltányosak voltak. A gazdasági tárca szerint a pénztárgépek ott állnak a boltok polcain, tehát a kereskedők idényeit azonnal ki tudják elégíteni. A kormány a véghatáridőt előzőleg többször is meghosszabbította, de most, a trükközéseket látva, a jogkövető vállalkozások és a költségvetési bevételek növelése érdekében döntött a véghatáridő kitűzése mellett. Az a vállalkozás, amelyik szeptember elsejétől nem online pénztárgépet használ, komoly szankcióra számíthat - írja a minisztérium, az átállást elmulasztó céget egy millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja a NAV, és az üzlethelységet is lezárhatja 12 nyitvatartási napra.

SZÉP kártyán fel nem használt összeg

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 31.)

A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP kártya) fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második év május 31. napját követően lejártnak minősülnek. Az így fel nem használt összeget, vissza kell utalni a munkáltató számára. Ezen, a munkáltatónak visszautalt összeg a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendő az egykori juttatónál. A visszautalt összeg erejéig nincs mód a megfizetett személyi jövedelemadó illetve a megfizetett egészségügyi hozzájárulás valamilyen formában történő visszaigénylésére, illetve kompenzációjára, önrevízióval való helyesbítésére, még akkor sem, ha a munkáltató korábban a kedvezményesen juttatott értékhatárt meghaladóan juttatott SZÉP kártya összeget felhasználójának!   Tehát nemhogy nem lehet a visszakapott összeg után visszakapni a már egyszer kifizetett közterheket, hanem még bevételként, adózni is kell utána!

Ismét egy új adónem: REKLÁMADÓ

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 24.)

2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait.

Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá. Jelen állás szerint ráadásul, a cégnek un. „nullás” bevallást is be kell majd nyújtania.

  És hogy miért lehet kellemetlen meglepetés a kis cégeknek is a reklámadó? Mert a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha a cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Például, ha a Facebook-on havi 2,5M Ft felett hírdetünk és a Facebook-tól nem kapunk olyan tartalmú okmányt (márpedig biztos nem kapunk), hogy megfizeti a reklámadót, akkor b

Számlázó program bejelentése

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 11.)

2014. július 01-vel hatályba lépett az NGM rendelete, miszerint Adóhatóságnak be kell jelenteni a számlázó program adatait! Az alábbi adatokat kell bejelenteni: -         számlázó program neve, -         számlázó program azonosítója, -         fejlesztő neve, -         fejlesztő adószáma, -         értékesítőjének neve, -         értékesítőjének adószáma, -         rendelkezésre bocsátójának neve, -         rendelkezésre bocsátójának adószáma, -         beszerzés, használata megkezdésének időpontja, -         saját fejlesztés esetén a rendeltetésszerű használatbavételének időpontja, -         ha van, akkor a használatból való kivonás időpontja. Határideje: Aki már használ számlázó programot, annak 2014. november 15-ig kell ezen adatokat bejelenteni Adóhatóság felé. Ha valaki 2014. október 01. után szerez be számlázó programot, akkor azt 30 napon belül kell lejelenteni. Arra is figyelni kell, hogy külön adatszolgáltatás vonatkozik a számlázó programokra és külön az online számlázó rendszerekre. Online számlázó rendszer esetén a következő adatokat kell bejelenteni: -         szolgáltatás nyújtó neve, -         szolgáltatást nyújtó adószáma, -         igénybevétel időpontja

Elektronikus pénztárgép meghibásodása

(Utolsó frissítés: 2014. 06. 16.)

Rengeteg megkeresést kaptunk, hogy nem mennek az új elektronikus pénztárgépek, hibát hibára halmoznak, leállnak, majd újraindulnak, vagy új sorszámozást kap a nyugta, stb… Pénztárgépekről szóló 4/2013. NGM rendelet szerint, adózó mentesül a gépi nyugta kibocsátása alól az alábbi esetekben: -         pénztárgép meghibásodása esetén, annak megjavításáig, cseregép üzembehelyezéséig, de maximum 15 napig; -         áramszünet esetén az áramszünet idejére, -         pénztárgép bevonása esetén a bevonás idejére, -         pénztárgép eltulajdonítása, pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az észleléstől számított 15 napig; A pénztárgép működésképtelenségének idejére kézi nyugtát mindenképpen ki kell bocsátani, az alól felmentés nincsen! A megfelelő működés helyreállta után, a kézi nyugtán rögzített bevételt egy összegben a pénztárgépben haladéktalanul rögzíteni kell, a gépi nyugtán külön feljegyzéssel a bizonylat megőrzése mellett!

Munkahelymegőrző támogatás

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 23.)

Vállalkozások folyamatosan beadhatják, székhelyük, telephelyük szerinti illetékes Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (Munkaügyi Központ) vissza nem térítendő támogatásukat. Támogatásra jogosult: -nem áll csőd, felszámolási, végelszámolás alatt, -rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik, -munkahelymegőrző támogatáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási kötelezettsége több mint 6 hónapja megszűnt, -munkahelyteremtő támogatással kapcsolatban továbbfoglalkoztatási kötelezettsége nincs, -támogatási kérelem beadása előtti hónap átlagos statisztikai állományi létszámát megtartja, legalább a támogatási időszak plusz ugyanannyi ideig, -de minimis támogatásának mértéke nem lépi és lépte át az EK rendeletben foglalt határt, -nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, - utolsó éves beszámoló szerint saját tőkéje nem kisebb, mint a jegyzett tőke fele, -támogatott munkavállalók minimum 6 hónapja alkalmazásban állnak, -nem lehet adótartozása, rendelkezni kell NAV igazolással vagy köztartozásmentes adatbázisban szerepelnie kell, -támogatásban csak a bruttó 400e Ft alatti munkavállalók részesülhetnek, -támogatásban nem részesülhetnek export tevékenységgel, mg, szénipari, halászat, közúti szállítmányozással foglalkozó cégek, -aktív állományra igényelhető csak támogatás, pl. nyugdíjasra nem, -cég tulajdonosaira, mun

NAV razzia indult az online kasszák ellenőrzésére

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 16.)

A NAV megkezdte célzottan ellenőrizni az online kasszák megrendelését, üzembe helyezését, szabályos működését. Elsősorban a következő vállalkozások számíthatnak az ellenőrök látogatására: -         a beérkezett adatok alapján kétséges, hogy valós forgalomnak megfelelő-e az adatszolgáltatás, -         gyanúsan kevés a forgalom, -         korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet, -         online pénztárgépük megérkezett, de még nem vették át, nem helyzeték üzembe, -         úgy nyilatkoztak hogy minden tételükről számlát állítanak ki, ezért nem rendeltek online pénztárgépet, Itt hívjuk fel mindenki figyelmét, hogy azon vállalkozások, melyek megszegik az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályokat, pl. bevétel eltitkolásával, 1M Ft-ig terjedő bírságra és üzletbezárásra számíthatnak!

CÉGEKRE SPECIALIZÁLÓDOTT SZÉLHÁMOSOK TÁMADNAK!

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 15.)

Napokban vállalkozók hivatalosnak látszó felszólító levelet kaptak, melyben az un. "Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet" 24.000 Ft befizetésére szólít fel. Természetesen a pénzt nem kell befizetni, a levél egy hivatalosnak látszó, nem létező hivatal nevében téveszti meg a címzetteket!

Minden évben van egy-két ilyen megtévesztő próbálkozó, ezért kérünk mindenkit, hogy alaposan nézze meg, kinek utal, milyen felszólítást kap, valóban létezik-e azon Cég, Hivatal, aki pénzt próbál tőlünk behajtani!

Számlaadáskor nem lehet pénztárgépet ütni?

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 14.)

Többen is megkerestek minket, hogy ha nyugtát adnak akkor nem lehet számlát kibocsátani, illetve ha számlát adnak valakinek, akkor nem lehet azt beütni a pénztárgépbe. Ezen hírek az adóhatóság egy tájékoztatóján alapulnak, amely szerint, ha az adóalany – nem az online kasszával előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe, s ha a nyugtakibocsátást követően kér valaki számlát, akkor sztornírozni kell a nyugtát. Ám ezen értelmezés eltűnt a NAV honlapjáról. NAV szerint az áfatörvény hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani. Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, akkor azt pénztárgéppel kell teljesítenie. Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM-rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell – húzza alá a NAV. Ezzel szemben a vállalkozások túlnyomó többsége, így ügyfeleink is, a pénztárgépbe beütött ellenértékről gépi nyugtát ad, majd arról számlát állít ki, és a nyugtát hozzátűzi a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenértékét, a kettős könyvelés elkerülése érdekében. NAV szerint az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (am

Ötmilliós lakástámogatás adómentesen

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 04.)

Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. A szigorításokat visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, a kedvező szabályokat viszont 2014. január 1-jétől lehet. A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtott munkáltatói támogatás már évek óta adómentes volt, míg az idén januártól a szja tv. 1. számú mellékletének módosított 2.7. alpontja szerint az adómentesség a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott támogatásra is kiterjed. Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének 30 százalékát, továbbá a lakás megfelel méltányolható lakásigénynek.

HIRDETÉS
A méltányolható lakásigény a 2014. február 25-étől hatályos módosított szöveg szerint az a lakás felel meg a méltányolható lakásigénynek, amelynek a szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott mértéket. Ez azt jelenti, hogy a korábbi előírástól eltérően, a méltányolható lakásigény az építés

Új PTK. hatása a gazdasági társaságokra

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 03.)

2014. március 15-től életbe lépett az Új Polgári Törvénykönyv, mely számos újdonságot tartalmaz a gazdasági társaságok tekintetében, ezen főbb változások a következőek: -         a jogi személyekre vonatkozó törvényi szabályok modelljellegűvé válnak, a törvénytől való eltérést a törvény megengedi, azaz a jogalkotó a szabályokat mintaként kínálja fel és mindent lehet amit a PTK nem tilt, vagy az nem vezet a hitelezők, tagok, felügyeletet gyakorló szervek jogsérelméhez. -         Valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül, így a BT, KKT is. -         Új elv az együttműködési kötelezettség elve, mely szerint a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljait veszélyezteti. -         Egyesületek esetén komoly változás, hogy a tag, vagy alapító köteles helytállni az esetleges tartozásokért. -         Gazdasági társaság tagja bírósági határozattal zárható ki, ha társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A bírósági kizárásra irányuló keresetet a tagok legalább ¾-es meghozott határozata szükséges. -         Kft-k esetében a törzstőke 3M Ft-ra emelkedik. A törzstőkét legkésőbb az első létesítő okirat módosításakor (pl. székhely változása), de legkésőbb 2016. március 15-ig kell megemelni, ezen időpontig kell azt bejegyeznie a Bíróságnak. -         Bt és Kkt-nak 2015. március 1

Hagyományos pénztárgép adómemóriájának kiíratása

(Utolsó frissítés: 2014. 04. 03.)

I. Pénztárgép használatára kötelezettek esetén

  1. Elektronikus naplóval nem rendelkező – ún. „kontrollszalagos” – pénztárgépek adómemória kiíratására vonatkozó szabályok

A 48/2013 (XI. 15.) NGM rendelet 69. § (2) bekezdése értelmében a régi 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szabályainak hatályon kívül helyezés előtti előírásait kell alkalmazni, ennek megfelelően év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását – a bevétellel való egyeztetés érdekében – el kell végezni, és azt az ellenőrzés céljára megőrizni. Az adómemória kiíratását 2013. december 31-i fordulónappal kell elvégezni.

Abban az esetben, amennyiben a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonására még nem került sor, úgy nem kifogásolható, ha az adómemória kiíratására is csak az új, online pénztárgép üzembe helyezésével és a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonásával egyidejűleg, a 2013. január 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása közti teljes időszakra vonatkozóan egyszerre kerül sor.

Az adómemória kiírását az üzemeltető maga is elvégezheti, vagy azzal szervizt, illetve más személyt is megbízhat, arról egyik esetben sem kell adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé.

Kiket ellenőriz a NAV 2014. évben?

(Utolsó frissítés: 2014. 03. 07.)

Közzétette adóhatóság a 2014. évre vonatkozó ellenőrzési irányelveit. Tájékoztatója az alábbi linken érhető el: http://www.nav.gov.hu/nav/szabalyzok/2014_ellenorzesi_feladatok.html?query=ellen%C5%91rz%C3%A9si%20ir%C3%A1nyok

Számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás változása

(Utolsó frissítés: 2014. 03. 05.)

Azon pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok, akik nyugtaadásukat számla kibocsátásával teljesítik a következő módosításokra kell, hogy figyelemmel legyenek: Azon adóalanyok, akik már 2013. szeptember 01-ét megelőzően is nyugta helyett számla kibocsátásával tettek eleget kötelezettségüknek és pénztárgép használatára lennének kötelezettek, 2014. december 31-ig mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól. Ezen mentességüket 2014. március 17-ig be kell jelenteniük adóhatóság felé. Viszont minden adóalanynak aki kötelezett rá, 2015. január 01-től már adatot kell szolgáltatnia NAV felé, kivétel nélkül. A változás, hogy január 01-től már nem a számla minden adatáról, hanem csak a számla keltéről, sorszámáról, vevő nevéről és címéről, ellenértékről kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

Minden héten adatot szolgáltat a számlakibocsátó

(Utolsó frissítés: 2014. 02. 17.)

Azon pénztárgép használatára kötelezett adózó, aki bizonylatkibocsátási kötelezettségének csak számla kibocsátásával tesz eleget, azaz minden értékesítéséről számlát állít ki nyugta helyett, számlakibocsátásairól hetente adatot szolgáltat adóhatóság részére! Az ilyen számlakibocsátónak regisztrálnia kell a NAV-nál, illetve ezen tevékenységének megszüntetését is be kell jelentenie adóhatóságnak. Az első adatszolgáltatást azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. február 28-át követően történik! Az adatszolgáltatást naptári bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig kell teljesíteni, mindazon adatokról, melyek a számlán feltüntetésre kerülnek.

Tájékoztatás visszavont engedélyű pénztárgépekkel kapcsolatos lehetőségekről

(Utolsó frissítés: 2014. 02. 04.)

Az NGM úgy döntött, hogy a pénztárgép cserében az Alt Cash károsultak előleg befizetését átvállalja, ezen követelésüket az érintettek az államra engedményezhetik. A károsultaknak ezen döntésüket az ügyfélkapun kell jelezniük, viszont ezen bejelentést még nem tehetik meg, a bejelentő felület kialakítása tart. Az érintettek a visszavont forgalmi engedélyű pénztárgépekre leadott megrendeléshez felhasznált üzembe helyezési kóddal tudnak új, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező pénztárgépre megrendelést leadni.

VISSZAVONT ENGEDÉLYŰ PÉNZTÁRGÉPEK

(Utolsó frissítés: 2014. 01. 24.)

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ( MKEH) Metrológiai Hatósága 2014. január 23-i döntéseiben az alábbi pénztárgépek forgalmazási engedélyét igazságügyi szakértő bevonásával lefolytatott vizsgálat alapján visszavonta: · az Alt Cash Kft. (1141 Budapest, Fogarasi út 195-197.) A017 számon engedélyezettSAM4S NR-300 ONLINE · a Japán Cash Company Kft (1089 Budapest, Orczy tér 4/C.) A018 számon engedélyezett S&E NR-300 ONLINE A döntéseket megalapozó vizsgálat kimutatta, hogy az érintett pénztárgépek - a beépített AEE funkcionális és biztonsági hiányosságai miatt - lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre, és rejtett funkciójuknak köszönhetően jogsértő célokra használhatók. Ezen időponttól a visszavont pénztárgéppel nyugta nem adható ki, az elszámolásra nem alkalmas, ha be van üzemelve akkor vállalkozóknak más pénztárgépet kell megrendelnie a NAV oldalán!

Pályázati lehetőség mikro-, kis-, és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásának támogatására

(Utolsó frissítés: 2014. 01. 09.)

Pályázaton azon cégek vehetnek részt, melyek a támogatást igénylő beruházást még nem kezdték el, de azt november 30-ig befejezik. Vállalják, hogy a támogatással legalább két, teljes munkaidős munkavállaló számára létesítenek munkahelyet és a már meglévő és újonnan felvett dolgozókat a beruházás befejezése után még legalább két évig foglalkoztatják és a létrehozott beruházást legalább három évig működtetik. A támogatás keretében új gépek, berendezések, műszaki eszközök, technológiák beszerzésének, valamint új létesítmények építésének költségei számolhatóak el. Munkavállalónként 1,5M Ft az alap és 3M Ft lehet maximum új munkahelyenként a támogatás mértéke. Az összeg akkor emelkedik, ha az új munkahelyen a cég nyilvántartott álláskeresőt, vagy roma munkavállalót alkalmaz. Szintén növelheti az elnyert összeget, ha a vállalkozás hátrányos helyzetű térségben, illetve szabad vállalkozási zónában működik. Bővebb információ: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/foglalkoztataspolitikaert-elelos-allamtitkarsag/hirek/palyazati-felhivas-a-mikro-kis-es-kozepvallalkozasok-munkahelyteremto-beruhazasainak-tamogatasara-kodjel-nfa-2014-kkv

Ezt a juttatást kérd munkáltatódtól!

(Utolsó frissítés: 2014. 01. 09.)

Munkáltató évek óta adhat adómentes lakáscélú támogatást munkavállalójának. A jelentős összegű, 5M Ft összegig, de maximum a teljes építési költség 30%-ig terjedő támogatást, ed-dig, csak lakás vásárlására, építésére, bővítésére és korszerűsítésére lehetett felhasználni. 2014. évtől a törvényi feltételek megléte esetén, hitelintézeten keresztül a lakáscélú hitel törlesztő részletét is támogathatja a munkáltató. Fontos azonban arra figyelni, hogy a lakáscélú támogatás adómentességéhez speciális feltételek (pl. 12/2001. kormány rendelet szerinti méltányolható lakásigény szükséges) valamint a törvény előírja az igazoló dokumentumok meglétét is (pl. hitelintézettel-munkáltatóval fennálló hitelszerződés, hitel törlesztését igazoló okirat).

MINIMÁLBÉR 2014

(Utolsó frissítés: 2014. 01. 07.)

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló észére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege: Havibér esetén: 101.500 Ft, Hetibér esetén: 23.360 Ft, Napibér esetén: 4.670 Ft, Órabér esetén: 584 Ft. Legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma: Havibér esetén: 118.000 Ft, Hetibér esetén: 27.160 Ft, Napibér esetén: 5.430 Ft, Órabér esetén: 679 Ft.

Előző oldal 1 2 3 4 5 6 7 8 910 11 Következő oldal