Gyakran megesik, hogy a szállítmány már ott toporog a küszöbön, az ekáer felülete viszont áll, mi ilyenkor a teendő: Üzemzavar és karbantartás esetén az üzemszünet kezdetére, jellegére, helyére és végére vonatkozóan adóhatóság tájékoztatást tesz közzé az ekaer.nav.gov.hu, valamint a nav.gov.hu nyitóoldalain. Ilyenkor a rendszerek ismételt rendelkezésre állásakor az adózónak valamennyi korábban nem rögzített bejelentését legkésőbb az akadály megszűnését követő munkanapon rögzítenie kell az EKÁER elektronikus felületén. A karbantartás, valamint az üzemzavar miatt felmerülő informatikai leállás kezdő és megszűnési időpontja közötti időtartam alatt sem közúti, sem rendeltetési helyen végzett ellenőrzés során nem kerülhet sor az üzemszüneti eljárás következtében nem teljesíthető kötelezettség vonatkozásában szankció alkalmazására. Az üzemszünet kezdő és megszűnési időpontja közzétételre kerül, így az utólagos ellenőrzések során ezen adatok rendelkezésre állnak, ennek megfelelően az üzemszünet elhárulása utáni pótlólagos bejelentések esetében mulasztási bírság kiszabására nem kerül sor. Fontos azonban, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 19. § (3) bekezdése alapján a bejelentésre kötelezett az akadály elhárulását követő munkanapon köteles az elmaradt bejelentéseket pótolni. Mulasztási bírság kiszabása során az adóhatóság figyelembe veszi, ha az adózó úgy járt el, ahogy az tőle elvárható, így pl. ha a p

Április 01-től az alábbiak alapján változott az ekáer rendszer kisvállalkozások számára: - belföld-belföld viszonylatban, amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, az ekáerben a feladó helyett a címzett jelenti be a szállítmányt; - az ekáer számot érvényteleníteni lehet, viszont most már annak indokát is meg kell adni.

Magyarországon a legtöbb cég létesítő okirata szerződésminta alapján készül, ennek az oka, hogy a cég- és változásbejegyzés gyorsabb, az illeték kevesebb lesz. Ilyenkor a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. Ha a társaság létesítő okirata 2006 után készült, vagy 2006 után áttértek a mintás létesítő okiratra, akkor vonatkozhat az Ön cégére is a következő rendelkezés. Sokakban kérdésként merült fel, hogy a szerződésminták közötti eltérés (az új Ptk.-ra történő áttérés) miatt március 15-étől át kell(ett)-e térni a régi szerződésmintáról áttérni az újra, miközben egyébként egyetlen ponton sem módosult a cég szerződése. A kérdés tisztázása érdekében az ügyvédi kamara megkereste a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát és az Országos Bírósági Hivatalt. A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának álláspontja szerint a „mintás” cégek számára nem kötelező a szerződésmódosítás, mivel szerintük a szerződésminta nem tartalmaz a Ptk. kógens rendelkezésébe ütköző rendelkezést. Minden olyan szerződésmódosítás, amelynek a célja kizárólag a Ptk.-nak való megfelelés és cégjegyzékbe bejegyzett adatot nem érint, mentes az illeték- és közzétételi költségtérítés alól. A mentesség mindezek alapján főként a következő változások bejegyzésére vonatkozik: –       üzle

Az üzletek nyitva tartását szabályozó törvény –meghatározott kivételekkel- a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki. A törvényt nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:

1. a gyógyszertárak nyitva tartására; 2. repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására; 3. vasúti és autóbusz-pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására; 4. a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre; 5. egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre; 6. piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre; 7. vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre; 8. benzinkútak nyitva tartására; 9. a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre; 10. a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre; 11. a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre; 12. a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre; 13. a vendéglátásra; 14. a világörökségi területen található üzletekre, valamint 15. a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.

Már most hozzá kellett nyúlni az ekáer rendeletéhez, valószínűleg még lesznek benne változások, ahogy az élethez hozzá igazítják a rendeletet. A legfontosabb változások:

• - nem kockázatos termékek esetében nem kell ekáer szám a fuvarhoz, amennyiben az áru tömege a 2.500 kg-ot nem haladja meg és az áru ellenértéke az 5M Ft-ot nem haladja meg (a két feltételnek együttesen kell fennállnia);
• - kockázatos élelmiszerek esetén 500 kg tömeg – 1M Ft áruérték páros felett keletkezik bejelentési kötelezettség;
• - belföldön, nem közvetlen végfelhasználó részére történő első áfa köteles értékesítés esetén a címzett, azaz a vevő is kérhet ekáer számot, amennyiben az árut a címzett fuvarozza-fuvaroztatja el;
• - az áru megérkezését csak az eredeti bejelentésre kötelezett jelentheti;
• - belföldi láncügyletek esetén, amennyiben a terméket, egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el, akkor az ekáer számot arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák;
• - új mentességi szabályok lépnek életbe, pl. egyes Közösségen belüli hulladékszállítás keretében szállított hulladéktermékek, a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termékek, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiac szerinti anyagok, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményké

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításáról szóló 2/2015. (II. 3.) NGM rendelet értelmében 2016. január 1-jétől változik azoknak a jogszabály által meghatározott követelményeknek a köre, amelyeknek az adózó által használt számlázó program meg kell, hogy feleljen.

A korábbiakhoz képest új előírás, hogy 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek elindításával adatexport végezhető

• a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve

• a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

Adatexportnak minősül az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben.

A fentiek szerinti „adóhatósági el

Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) próbaüzemét 2015. március 1-jéig meghosszabbították. A tájékoztatás szerint az adóhatóság munkatársai a próbaüzem ideje alatt a mulasztókat figyelmeztetik, azonban 2015. március 1-jéig nem szabnak ki mulasztási bírságot, illetve a próbaüzem végéig az adóalanyok mentesülnek a kockázati biztosíték megfizetése alól is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az EKÁER kötelezettségeket nem kell bejelenteni, azokat továbbra is az előírások szerint kell teljesíteni, egy esetleges vizsgálatkor az EKÁER-be be nem jelentett árumozgást a revizorok továbbra is fiktív, nem valós árumozgásnak fognak tartani!

Szeretnénk ezúton is tájékoztatni minden partnerünket, hogy Irodánk 2014. december 23 (kedd) - 2015. január 4-ig (vasárnap) Zárva tart! Első munkanapunk 2015. január 05.( hétfő)

A NAV elkészítette az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer honlapját. Emlékeztetőül: január 1-től csak EKÁER szám birtokában lehet közúti fuvarozást végezni, valamint veszélyes élelmiszert, egyéb kockázatos terméket fuvarozni. Ugyan ezen honlapon lehet az un. FELIR számot is igényelni, ellenőrizni, amely az élelmiszerlánc tagjainak kötelező (termelő-kereskedő-fuvarozó-végfelhasználó pl.vendéglő). A honlap az alábbi címen érhető el: https://ekaer.nav.gov.hu/

2015. január 1-jétől kezdődően valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé. Adózó a kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton (PTGSZLAH adatlapon) megküldi az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. december 31-ét követően történik.

Társasági Adó: -         Már nem csak azon társaságok fognak kapcsolt vállalkozásnak minősülni, amelyek – leegyszerűsítve – azonos tulajdonosi körbe tartoznak, hanem azok is, amelyek csak az ügyvezetésükben egyeznek meg; -         Új adóalap-csökkentő kedvezmény lép életbe. Ha cég felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtana ingyenes juttatást, feltéve, ha a támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt; -         K+F kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előzetes minősítése alapján lesznek elérhetőek 2015-től kezdve, -         A nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok 2014. március 15-ét követően módosultak, amely szerint lehetséges, hogy a kétéves várakozási időt megelőzően a nonprofit társaság közhasznú jogállást kérhessen, illetve azt bejegyezzék. Viszont, ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti éve alapján nem teljesítette a Civil törvényben leírt feltételeket, vagy a közhasznú jogállás elnyerésétől számított két éven belül megszűnne, akkor az eltelt két évre visszamenőleg is adófizetési és egyéb kötelezettsége keletkezne; -         Lehetőség lesz  a társasági adó más szervezetekhez való közvetlen átcsoportosítására. A cég a kedvezményezett szervezet nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhetne az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százaléká

SZJA - Első házasok kedvezménye: az a házaspár érvényesítheti az adókedvezményt, amely esetében legalább az egyik fél első házasságát köti. Mértéke együttesen havi 5.000 Ft, legfeljebb 24 hónapon keresztül; - Az egyéni vállalkozók és tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelők jövő évtől már nem korlátlanul, hanem csak 5 év távlatában számolhatják el még nem érvényesített elhatárolt veszteségüket; - Kiterjeszti az adócsomag a munkáltató által adómenetesen adható lakáscélú támogatást a mozgáskorlátozott személyek életviteli nehézségeit csökkentő akadálymentesítésre is; - Nyugdíjbiztosítások adókedvezményével való visszaélések miatt pontosít a törvény. Adójogilag kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell. A biztosítás kedvezményezettje csak a biztosított lehet, nyugellátásra való jogosultságon csak a saját jogú nyugellátást lehet érteni, a haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át. - 2016-tól lép életbe, de már most érdemes rá felkészülni, hogy családi kedvezményt csak a gyerekek adóazonosító számának birtokában lehet érvényesíteni, így lassan a gyermekeknek is adójelet kell kérni; - A társasági adó szabályokkal összhangban a jövedelemminimum elszámolásakor a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével

A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak - közölte a nemzetgazdasági minisztérium. Azt írják közleményükben, hogy jelenleg több mint 148 ezer online pénztárgép áll összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, ám a hivatal úgy tapasztalta, hogy sok vállalkozó trükközik, és szándékosan hátráltatja a pénztárgép beszerzését, hogy minél később kelljen olyan gépbe ütnie az eladásait, ami össze van kötve az adóhatósággal. Az adóhatóság eddig is bírságolt emiatt, de állításuk szerint a jóhiszeműen késlekedő kereskedőkkel méltányosak voltak. A gazdasági tárca szerint a pénztárgépek ott állnak a boltok polcain, tehát a kereskedők idényeit azonnal ki tudják elégíteni. A kormány a véghatáridőt előzőleg többször is meghosszabbította, de most, a trükközéseket látva, a jogkövető vállalkozások és a költségvetési bevételek növelése érdekében döntött a véghatáridő kitűzése mellett. Az a vállalkozás, amelyik szeptember elsejétől nem online pénztárgépet használ, komoly szankcióra számíthat - írja a minisztérium, az átállást elmulasztó céget egy millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja a NAV, és az üzlethelységet is lezárhatja 12 nyitvatartási napra.

A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP kártya) fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második év május 31. napját követően lejártnak minősülnek. Az így fel nem használt összeget, vissza kell utalni a munkáltató számára. Ezen, a munkáltatónak visszautalt összeg a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendő az egykori juttatónál. A visszautalt összeg erejéig nincs mód a megfizetett személyi jövedelemadó illetve a megfizetett egészségügyi hozzájárulás valamilyen formában történő visszaigénylésére, illetve kompenzációjára, önrevízióval való helyesbítésére, még akkor sem, ha a munkáltató korábban a kedvezményesen juttatott értékhatárt meghaladóan juttatott SZÉP kártya összeget felhasználójának!   Tehát nemhogy nem lehet a visszakapott összeg után visszakapni a már egyszer kifizetett közterheket, hanem még bevételként, adózni is kell utána!

2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait.

Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá. Jelen állás szerint ráadásul, a cégnek un. „nullás” bevallást is be kell majd nyújtania.

2014. július 01-vel hatályba lépett az NGM rendelete, miszerint Adóhatóságnak be kell jelenteni a számlázó program adatait! Az alábbi adatokat kell bejelenteni: -         számlázó program neve, -         számlázó program azonosítója, -         fejlesztő neve, -         fejlesztő adószáma, -         értékesítőjének neve, -         értékesítőjének adószáma, -         rendelkezésre bocsátójának neve, -         rendelkezésre bocsátójának adószáma, -         beszerzés, használata megkezdésének időpontja, -         saját fejlesztés esetén a rendeltetésszerű használatbavételének időpontja, -         ha van, akkor a használatból való kivonás időpontja. Határideje: Aki már használ számlázó programot, annak 2014. november 15-ig kell ezen adatokat bejelenteni Adóhatóság felé. Ha valaki 2014. október 01. után szerez be számlázó programot, akkor azt 30 napon belül kell lejelenteni. Arra is figyelni kell, hogy külön adatszolgáltatás vonatkozik a számlázó programokra és külön az online számlázó rendszerekre. Online számlázó rendszer esetén a következő adatokat kell bejelenteni: -         szolgáltatás nyújtó neve, -         szolgáltatást nyújtó adószáma, -         igénybevétel időpontja

Rengeteg megkeresést kaptunk, hogy nem mennek az új elektronikus pénztárgépek, hibát hibára halmoznak, leállnak, majd újraindulnak, vagy új sorszámozást kap a nyugta, stb… Pénztárgépekről szóló 4/2013. NGM rendelet szerint, adózó mentesül a gépi nyugta kibocsátása alól az alábbi esetekben: -         pénztárgép meghibásodása esetén, annak megjavításáig, cseregép üzembehelyezéséig, de maximum 15 napig; -         áramszünet esetén az áramszünet idejére, -         pénztárgép bevonása esetén a bevonás idejére, -         pénztárgép eltulajdonítása, pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az észleléstől számított 15 napig; A pénztárgép működésképtelenségének idejére kézi nyugtát mindenképpen ki kell bocsátani, az alól felmentés nincsen! A megfelelő működés helyreállta után, a kézi nyugtán rögzített bevételt egy összegben a pénztárgépben haladéktalanul rögzíteni kell, a gépi nyugtán külön feljegyzéssel a bizonylat megőrzése mellett!

Vállalkozások folyamatosan beadhatják, székhelyük, telephelyük szerinti illetékes Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (Munkaügyi Központ) vissza nem térítendő támogatásukat. Támogatásra jogosult: -nem áll csőd, felszámolási, végelszámolás alatt, -rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik, -munkahelymegőrző támogatáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási kötelezettsége több mint 6 hónapja megszűnt, -munkahelyteremtő támogatással kapcsolatban továbbfoglalkoztatási kötelezettsége nincs, -támogatási kérelem beadása előtti hónap átlagos statisztikai állományi létszámát megtartja, legalább a támogatási időszak plusz ugyanannyi ideig, -de minimis támogatásának mértéke nem lépi és lépte át az EK rendeletben foglalt határt, -nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, - utolsó éves beszámoló szerint saját tőkéje nem kisebb, mint a jegyzett tőke fele, -támogatott munkavállalók minimum 6 hónapja alkalmazásban állnak, -nem lehet adótartozása, rendelkezni kell NAV igazolással vagy köztartozásmentes adatbázisban szerepelnie kell, -támogatásban csak a bruttó 400e Ft alatti munkavállalók részesülhetnek, -támogatásban nem részesülhetnek export tevékenységgel, mg, szénipari, halászat, közúti szállítmányozással foglalkozó cégek, -aktív állományra igényelhető csak támogatás, pl. nyugdíjasra nem, -cég tulajdonosaira, mun