Mint minden évben, ez évben is közzé tette Adóhatóság, hogy kik lesznek ellenőrzésének fókuszában ez évben.

Keresetkorlát nélkül dolgozhatnak 2021. január 1-től a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő emberek, miután az Országgyűlés elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényt.

Végre megszületett a megállapodás a 2021-nem érvényes minimálbérről. Mivel ezen minimálbér 2021.02.01-től érvényes, ezért nagyon oda kell rá figyelni, hogy melyik évi minimálbért, melyik időponttól kell alkalmazni.

2021. január 4-től változnak a kötelező számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok: minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról, amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak, adatot kell szolgáltatni adóhatóság felé. Ez azt jelenti, hogy alapvetően minden belföldön teljesített ügyletről kiállított, kibocsátott számláról adatot kell szolgáltatni.

2021. január 1-jétől a pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedőknek biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét, mégpedig úgy, hogy annak folyamatosan rendelkezésre kell állnia, nem játszik januártól a „most pont rossz a bankkártya terminál, csak készpénzzel lehet fizetni” elutasítás.

Január 1-től igényelhető a lakás-felújítási támogatás. A számítása nem egyszerű, nagyon oda kell figyelni rá, hogy nem a felújítás összegének fele jár vissza, hanem a támogatás összegében az anyagköltség és a munkadíj arányának kell 50%-50%-nak lennie, aminek sokan áldozatául fognak esni.

Mától az idősek bármikor vásárolhatnak, de van nekik egy idősáv is fenntartva, amikor csakis ők lehetnek az üzletben.

A Magyar Közlönyben kihirdetésre került veszélyhelyzet ideje alatti egyik gazdaságvédelmi intézkedés az egyes gazdasági ágazatokban igényelhető bértámogatás.

A munkába járást szabott formájú nyomtatvánnyal kell igazolni kijárási tilalom alatt.

November 4-től veszélyhelyzet lett kihírdetve hazánkban.

Július 1-től tizenöt napról nyolc napra csökkent a számlakibocsátás határideje, viszont a számlát a teljesítés bekövetkeztétől számított nyolc napon belül ki kell kibocsátani.

Elfogadta az Országgyűlés az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló törvényjavaslatot.

Fizetés nélküli szabadság igénybevétele a legtöbb esetben a munkavállaló kérelmére, indokoltan, például gyermeknevelés céljából történik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek közös megállapodásukban döntsenek fizetés nélküli szabadságról. A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt.

Ha a belföldi magánszemély nem biztosított, és más jogcímen (pl. gyermekgondozási díjban részesülő, hajléktalan, felsőoktatási intézmény nappalis hallgatója, stb..) sem jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Nem jár táppénz a sárga vagy piros besorolású országokból hazatérők hatósági házi karanténjának idejére.

Július 1-től új adónem lett bevezetve, a társadalombiztosítási járulék, melynek mértéke 18,5%.

Megjelent adóhatóság tájékoztatója a pénztárgépre kötelezettek nyugta-számlaadás és adatszolgáltatásuk összefüggéséről. Bár többségében eddig a számlaadást nyugtaadás is kísérte, ezentúl ajánlott vagy csak nyugtát vagy csak számlát kiállítani az értékesítésről.

Július 1-től új fogalommal kell megbarátkoznia minden részmunkaidőben foglalkoztatottnak, mégpedig a minimum járulékalap bevezetésével.

Július 1-től az orvosoknak és fogorvosoknak is számlát kell adni szolgáltatásukról.

A július 1-től kiállított számlákról, értékhatártól függetlenül, adatot kell szolgáltatni adóhatóság felé mindazoknak, akik az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek: -áfaalanyok; -belföldön nyilvántartásba vett áfaalany részére, belföldön teljesítenek termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást; -számlát, számlát helyettesítő okmányt állítanak ki.