Cikkek

Külföldi utas kiléptetésének igazolása

(Utolsó frissítés: 2013. 09. 26.)

Adóhatóság szeptember 29-től, valamint a 2013. július 01-től értékesített termékek vonatkozásában Adóhatóság csak a 1396 r.sz. nyomdai előállítású nyomtatványokat, valamint az Áfa törvény 2013. január 1-től hatályos előírásai alapján engedélyezett adó-visszaigénylő lapokat fogadja el a kiléptetés igazolására! Más nyomtatvány, vagy megmaradt régi nyomtatvány ezen időponttól nem alkalmazható a kiléptetés igazolására, így ezen nyomtatvány alkalmazásakor nem mentes az általános forgalmi adó alól a külföldi utas számára értékesített termék átadásakor, vagy később azt a külföldi utas számára megtéríteni és visszafizetni nem lehet!

(Utolsó frissítés: 2013. 09. 19.)

Októbertől büntet a NAV ha nincs az online pénztárgép megrendelve Hamarosan lejár a pénztárgépek cseréjének utolsó utáni határideje is: az érintetteknek szeptember 30-ig meg kell rendelniük új pénztárgépüket, ellenkező esetben bírságra számíthatnak a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) ellenőrzésénél. A vállalkozásoknak augusztus 31-ig a pénztárgép üzembe helyezése érdekében regisztrálniuk kellett a NAV-ál a PTREG nyomtatványon. Ezen nyomtatványon kellett megkérni a pénztárgép(ek) üzembehelyezési kódját, és ha a vállalkozás jogosult volt rá, a támogatást is. Így október 01-től a NAV ellenőrzéskor mindkét feltételt vizsgálni fogja:

  1. Vállalkozás rendelkezik-e a PTREG nyomtatványon beadott regisztrációs kóddal;
  2.  Vállalkozás megrendelte-e az online kasszát.
Amennyiben ezen feltételek nem teljesültek, úgy a NAV mulasztási bírságot fog kiszabni!

Így nem dolgozunk 2014-ben

(Utolsó frissítés: 2013. 09. 03.)

Megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete a 2014. évi munkaszüneti napokról. E szerint május 2-án, pénteken pihenőnap lesz, cserébe május 10-e, szombat munkanap. Hasonló a helyzet október 23-a körül is: október 24-én pénteken pihenőnap lesz, cserébe október 18-án szombaton munkanap. Hagyományosan hosszú hétvégét jelent húsvét ami jövőre április 21. és a pünkösdhétfő, ami június 9-én lesz. A miniszteri rendeletből kiderül még, hogy 2014-ben december 13., szombat munkanap, viszont december 24., szerda pihenőnap, vagyis a normális munkarendben dolgozók karácsony hetében csak két napot dolgoznak.

ISMÉT MÓDOSULT A PÉNZTÁRGÉPÁTÁLLÁS HATÁRIDEJE

(Utolsó frissítés: 2013. 08. 23.)

A NAV közleménye szerint, a pénztárgépeket (az elektronikus naplóval és az elektronikus naplóval nem rendelkezőeket is) 2013. december 31-ig lehet használni! Adóhatóság akkor nem szankcionál, ha augusztus 31-ig az online pénztárgép üzembe helyezése érdekében adózó regisztrál, azaz a PTREG nyomtatványon a NAV-tól az üzembehelyezési kódot megkérte.

Iskolakezdési támogatás

(Utolsó frissítés: 2013. 08. 05.)

Lassan itt a tanévkezdés, szülők és gyermekeik rohanják le a papír-írószereket. A szülők munkáltatója iskolakezdési támogatással tudja boldogabbá tenni az ősz beköszöntét.   Azon munkavállalók részesülhetnek iskolakezdési támogatásban munkaadójuktól, akiknek általános iskolába, vagy középiskolába járó gyermekük van. Fontos megemlíteni a szülői jogosultságot a családi pótlékra, ezen feltétel nélkül nem adható támogatás.   Az iskolakezdési támogatást 2013. évtől csakis utalvány formájában lehet igénybe venni, tehát megszűnt a névre szóló számla és a természetben adható iskolakezdés elszámolhatóságának lehetősége. Az utalvány felhasználhatósága ez évben a július 03. és december 31. közötti dátumot öleli fel.    Mindkét szülő részesülhet a támogatásban ugyan azon gyermek után, így akár meg is duplázódhat a juttatás összege. Ezen évben kedvező adózás mellett, gyermekenként és szülőnként 29.400 Ft adható, azaz két szülőnél akár 58.800 Ft támogatás vehető igénybe egy gyermekre. A támogatás ennél több is lehet az adótörvény kereteit figyelembe véve, de ezen összeg felett már a m

Adatszolgáltatás pénztárgép forgalmáról minden hónapban

(Utolsó frissítés: 2013. 08. 02.)

Azon adózóknak, akik a 3/2013. NGM rendelet szerinti, 2013. március 20-át megelőzően  engedélyezett, de a rendeletnek nem megfelelő, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépekkel rendelkeznek, első ízben 2013. augusztus 10-ig, a pénztárgép forgalmáról adatot kell szolgáltatniuk a NAV felé. Ezen adatszolgáltatást minden hónap 10-ig meg kell ismételni az előző hónap adataival, mindaddig, ameddig az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgép kivonásra nem kerül. Az adatszolgáltatást legfeljebb ez év december 31-ig kell teljesíteni, amikor is mindenképpen ki kell cserélni az üzemelő pénztárgépet. Adatszolgáltatási kötelezettségük azon adózóknak, akik elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépben rögzítik bevételüket, nem áll fent. Nekik továbbra is a 2013. augusztus 31-i időpont az irányadó, eddig üzemeltethetik pénztárgépüket. A NAV tájékoztatása szerint bírságot akkor nem alkalmaznak, ha a pénztárgépet már megrendelte adózó és erről visszaigazolással bír.

Késedelmes fizetés új szabályai

(Utolsó frissítés: 2013. 07. 11.)

2013. július 01-től valamennyi szerződésből erdő pénztartozásra az alábbi szabályok vonatkoznak: -         fizetési határidő a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíteni kell, kivétel nélkül mindenkinek (állam, multik, magánszemély, stb…), -         a fizetési késedelem a 31. napon beáll, -         60 napnál hosszabb fizetési határidő kikötése tisztességtelen, ennek kikötése a szerződés ezen pontját érvénytelenné teszi, -         kamat és késedelmi kamat felszámításánál a naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó, -         kamaton a jegybanki alapkamatot kell érteni, magánszemélyek egymás közötti viszonyában a jegybanki alapkamat 24% ponttal növelt mértékét meghaladó kamat semmis, -         késedelmi kamat felszámítása és annak megfizetése kötelező, melynek minimuma az alapkamat 8% ponttal növelt összege. Magánszemélyek között pedig a jegybanki alapkamat 24% ponttal növelt mérte a maximuma, -         új költség megfizetése is kötelező a fizetési késedelembe esőnél, ez az un. behajtási költségátalány, mely 40 euro összegű. Ennek ellenértéke forintban a mindenkori MNB hivatalos deviza-középárfolyam szerinti összeg. Ezen 40 euro átalányösszeg megfizetését kizáró szerződés semmis.

Mi a teendő a koncesszió alá nem eső dohánytermékkel?

(Utolsó frissítés: 2013. 07. 08.)

Azon kereskedők, akik jogosultak voltak dohánytermék értékesítésre de koncessziót nem nyertek, legfeljebb 2013. július 16. 24:00 óráig értékesíthetnek dohányterméket. 2013. július 01-től dohányterméket már nem szerezhetnek be és ezen időponttól csak a már meglévő készletüket árulhatják ki. Koncessziójogot nem szerzett dohányterméket árusító kiskereskedő, 2013. július 16-át követően, 30 napon belül kérheti a nagykereskedőtől, hogy a megmaradt dohánytermékeit vásárolja vissza a beszerzési áron. A nagykereskedő ennek a kérésnek köteles eleget tenni, a megmaradt dohányárut köteles visszavásárolni, melyről természetesen megfelelő bizonylatot kell kiállítania. Július 16-tól a forgalomképtelen dohányterméket javasolt leltárba venni, azt elkülönített helyen, pl. raktárban tartani, de semmiképpen sem a bolt eladó terében tárolni. A leltárjegyzék és a nagykereskedő felé történő bejelentésről valamiféle iratot célszerű a boltban tartani, hiszen egy ellenőrzéskor ezen iratok megléte igazolja, hogy a dohányterméket már nem árulja a kiskereskedő, a szükséges lépéseket megtette a forgalomból való kivonására. Aki 2013. július 16-át követően folytat engedély nélkül dohánytermék árusítását, jogszabály szerint 5M Ft-tól 500M Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. Adóhatóság július 16-tól kiemelten ellenőrzi a dohánykereskedelemmel kapcsolatos árusítást!

Új törvények

(Utolsó frissítés: 2013. 07. 04.)

A Parlament a nyári szabadságolások előtt a következő törvényeket fogadta el: -         Munka Törvénykönyvének változása: a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól, -         munkavállaló akkor kaphat 50%-os bérpótlékot, ha a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, munkaidőkereten, vagy elszámolási időszakon felül dolgozik. Megállapodás alapján bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat munkavállaló; -         Vészhelyzetben és katasztrófaveszélyben segítőknek az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha azt bejelentik adóhatóságnak; -         Ezentúl adó és egészségügyi hozzájárulás mentes a pénzintézet által zálogjoggal biztosított lakáskölcsön elengedése; -         Csökken a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó szintje a fuvarozó vállalkozások számára, ha elektronikus útdíjat fizetett. Az adót a megfizetett elektronikus útdíj 7,5%-val lehet csökkenteni; -         2013. július 01-től a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások új alkalmazottjaik után nem kell, hogy megfizessék két évig a 100.000 Ft bruttó munkabér után a 27%-os szociális hozzájárulást. A harmadik évben a munkabér után csak 12,5%-ot kell fizetni, majd az adókedvezmény a 4. évtől megszűnik. Feltétele, hogy munkáltató ne csökkentse statisztikai létszámát legalább a kedvezményes időszakban. Nem minősül csökkentésnek, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett mun

Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz

(Utolsó frissítés: 2013. 07. 01.)

Horvátország 2013. július 01-től az Európai Közösség része lett, így Horvátország felé is megvalósul az áruk és személyek szabad mozgása, ezért -         megszűnik a vámvizsgálat a határon, de mivel a schengeni térségnek még nem tagja, így a határ és személyellenőrzés megmarad, minden esetben elég a személyi igazolvány használata az útlevél helyett, -         Horvátországból be és kivitt árukra az EU belső határán érvényes mennyiségben hozhatóak be és ki jövedéki termékek, azaz ez személyenként 800 szál cigarettát, 110 liter sört, 20 liter köztes alkoholterméket, 10 liter alkoholterméket, 90 liter bor, 10 liter kannában szállítható üzemanyag lehet, nem jövedéki terméket viszont értékhatárra tekintet nélkül lehet behozni, kivinni, -         nem kell bejelenteni a határon ezentúl a 10.000 euró feletti készpénzmennyiséget, azok szabadon átvihetőek, -         házi kedvencek állatútlevéllel szállíthatóak, -         a Kuna, mint fizetőeszköz megmarad, Horvátország még hazánkhoz hasonlóan nem csatlakozott az eurózónához,   -         sürgősségi egészségügyi ellátásra jogosult minden magyar állampolgár, azaz a két ország között már eddig is meglévő egyezmény alapján, külön kötött utasbiztosítás alapján, európai egészségbiztosítási kártyával, de valahogyan minden magyar állampolgárt azonos feltételekkel látnak el esetleges betegség, sérülés esetén, -         horvát és magyar állampolgárok is szabadon vállalhatnak munkát mindkét állam területén, -         bizonyo

Legális adóelkerülés, avagy hogyan tedd adózatlan, eltitkolt jövedelmedet legálissá?

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 24.)

Országgyűlés elfogadta a Stabilitási Megtakarítási Számláról (SMSZ) szóló jogszabályt. Hogy miért is érdekes ez az új jogszabály: anonim pénzelhelyezést biztosít hitelintézetnél, az így megszerzett jövedelmet adózottnak kell tekinteni, bármennyi összeg elhelyezhető ezen számlán felső határ nélkül, 6. évtől nem kell adót és semmilyen további fizetési kötelezettséget teljesíteni, az így megszerzett jövedelemről igazolást állít ki a pénzintézet, mely a pénz legális eredetét igazolja, nem örökölhető, a befizető jelöli ki a kedvezményezettet. SMSZ-t bármely hitelintézetnél nyitni lehet, kizárólag magánszemélyek, minimum 5 millió forint befizetése mellett. A számla két részből áll: egy stabilitás megtakarítási pénzszámlából és egy stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából. Befizetést egyetlen alkalommal, a számla megnyitásakor lehet teljesíteni, de a magánszemély által nyitható SMSZ-ek száma nincsen korlátozva, továbbá a befizetés összegének sincs maximuma. A pénzszámlán a magánszemély által befi-zetett összeg, illetve az értékpapírszámla hozama szerepel. Az értékpapírszámlán pedig a pénzszámla terhére vásárolt, a Magyar Állam vagy az EGT más tagállama által kibocsátott, forintban denominált állampapír szerepelhet. Az SMSZ után a magánszemélyt kamat nem illeti meg.

Mit hoz az új polgári törvénykönyv?

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 24.)

Új KFT szabályok Talán az egyik legfontosabb változás, hogy az új szabályok jelentősen növelik a befizetendő törzstőke összegét. A jelenlegi szabály alapján a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500.000 Ft-nál. A jövőre hatályba lépő új Ptk szerint a törzstőkének legalább a 3.000.000 Ft-ot, azaz a jelenlegi értéknek a hatszorosát kell elérnie.   A már meglévő 500.000 Ft törzstőkéjű KFT-nek ki kell egészíteni 3.000.000 Ft-ra törzstőkéjét, melyekre a következő lehetőségek adottak: -         különbözet befizetése pénztárba vag ybankba, -         törzstőke emelése a társaság vagyonából, -         emelés nem pénzbeli hozzájárulásból (pl. tárgyi eszköz bevitele). Cégalapításkor lehetőség lesz a törzstőke halasztott befizetésére is a tagok teherviselő képességének függvényében, viszont ameddig nincs rendezve ezen tartozás, addig a cég elért eredményét elsődlegesen a törzstőke rendezésére kell fordítani. A rendezésig nem lehet osztalékot fizetni, valamint a tagok saját vagyonukkal felelnek a tartozásért. A jogalkotók ezen szabállyal akarták megnehezíteni a parttalan cégalapítást és a hitelezők védelmét, de ez nyilván nem éri el a célját, hiszen azt semmi nem tiltja, hogy a KFT pénztárába fizessék be tulajdonosok a törzstőkét, az-az csak papíron legyen pénzmozgás, valamint a banksz

Itt az újabb adócsomag

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 21.)

- az ATM-készpénzfelvételnél 0,6 százalékra duplázódik a tranzakciós adó, és eltörlik az illeték 6000 forintos felső plafonját; - egyéb tranzakcióknál 0,3 százalékra nő a ráta 0,2 százalékról; - a telefonadó 2 forintról 3 forintra nő percenként, a felső limit a vállalkozóknak 5000 forint lesz  az eddigi 2500 forint helyett, a magánszemélyeknek 700 forint - 6 százalék egészségügyi járulékot kell fizetni a kamatjövedelmek után, tehát a kamatadó gyakorlatilag 16-ról 22 százalékra nő; - nő a bányajáradék, aminek nagy részét a Mol fizeti   Mit jelent ez a zsebünknek? A tranzakciós illeték megduplázása pl. ATM készpénzfelvételnél, csekk befizetésénél az adóteher megduplázásával jár, azaz 10.000 Ft-onként az eddigi 30 Ft-ról 60-Ft-ra nő. Az adó tranzakciónként 6.000 Ft-os felső határát készpénzfelvételnél eltörlik, elektronikus utalásoknál viszont megmarad. Spórolni leginkább úgy tudunk, ha a fizetési forgalom minél nagyobb részét bonyolítjuk utaláson keresztül, minél több a kártyás fizetés aránya kifizetéseinknél. Ezen közterhek nagyobb részét a bankok nem hárítják tovább részünkre, valamint alacsonyabb az adókulcsa is.   Eddig 16%-os teher terhelte a kamatjövedelmeket és a befektetések árfolyamnyereségét. Mostantól 6%-os egészségügyi hozzájárulás is vonatkozik rá, azaz 22%-os lesz ezen közteher. A 6%-os egészségügyi hozzájárulás a befektetett megtakarításokat is érinti, így pl. az eddig 6. évben kivehető nem adózó TBSZ számlákat is. Tulajdon

Meghosszabbították a pénztárgépek cseréjének határidejét

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 12.)

Június 30. helyett, augusztus 31-ig kell bekötni és üzembe helyezni a pénztárgépeket. Az online összeköttetésre alkalmas kiskasszák beszerzésére vonatkozó időpont kitolása azonban nem változtat a beszerzési támogatások benyújtására vonatkozó december 15-i határidőn!  

Pénztárgép cseréjének támogatása

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 05.)

NAV honlapján az alábbi tájékoztatás jelent meg:

Legfeljebb öt pénztárgép beszerzéséhez, illetve cseréjéhez pénztárgépenként 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek 2013. december 15-ig az üzemeltetők.

A költségvetés vissza nem térítendő támogatást nyújt online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgép 2013. évi beszerzéséhez. A támogatást a pénztárgép használatára kötelezett, illetve nem kötelezett, de azt alkalmazó adóalany a tulajdonában álló, általa üzemeltetett, 2013. március 20. előtt engedélyezett pénztárgép cseréje esetén, valamint a kötelezettként korábban felmentéssel rendelkező adóalany a pénztárgép beszerzése esetén igényelheti. A támogatást a NAV-tól az e célra rendszeresített adatlapon kell igényelni; a kérelmet az elektronikus bevallás benyújtására kötelezetteknek elektronikusan kell beadniuk, egyéb esetben papír alapon is benyújtható. A NAV 5, illetve 8 napon belül dönt a kérelemről, s megküldi az üzemeltetőnek (pénztárgépenként) a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot, mely egyben a pénztárgép üzembe helyezési kódja is. Az üzemeltetőnek a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot a pénztárgép beszerzésekor – legkésőbb 2013. december 31-ig – kell átadnia az eladónak, aki ennek ellenében a támogatás összegével csökkentett áron értékesíti részé

2,5%-os hitel vállalkozások részére

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 05.)

Elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, amely ma elérhető legkedvezőbb forrást jelenti a vállalkozók számára. A hiteleket 2013. június 4. és augusztus 30. között folyósíthatják a bankok. A beruházási hiteleknél az utolsó részletet legkésőbb 2014. február 28-ig meg kell kapniuk a hitelkérelmezőknek.. Szerződéskötésre legkésőbb augusztus 29-ig van mód és a szerződéses összeg 30%-át kell folyósítani ezen időpontig. A maximális kamat 2,5% 10 év futamidővel, beleértve a garancia díját is. Ezen kamat felett a pénzintézetek felszámolhatnak harmadik félnek  fizetendő díjat is, jellemzően ilyenek a közjegyzői díjak, értékbecslés díja, stb… A Hitelprogram a vállalkozók számára két részből áll.

  1. pilléréből finanszírozhatunk beruházást –tárgyi eszköz beszerzése, eszközök korszerűsítése, kapacitásbővítés- valamint forgóeszközhitelre -készletvásárlás, árubeszerzés, vevői követelés finanszírozása- is fordíthatjuk. Ezen túlmenően a forrás EU-s pályázatok önrészére és előfinanszírozására is fordítható.
  2. pillére kizárólag a kisvállalkozások fennálló devizahiteleinek és pénzügyi lízingjének forinthitellé váltására fordítható.
A hitelkihelyezésben 36 pénzintézet vesz részt, így mindenkinek érdemes saját számlavezetőjét felkeresni.

Nyári diákmunka

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 05.)

Legfontosabb szabály, hogy a diákok foglalkoztatására ugyan azon adózási, társadalombiztosítási, egyéb törvények, pl. munka törvénykönyve által szabályozott törvények vonatkoznak, mint a „rendes” munkavállalókra. Téves az a széles körben elterjedt „tuti”, hogy pl. nem kell bejelenteni, nyilvántartani a diákmunkát, az után nem kell adózni, kevesebbet lehet nekik fizetni a minimálbérnél, 20 órákat dolgozhatnak, stb… A diákmunkának is, mint más munkavállalási formának, alapvetően háromféle lehetősége lehet:

  1. munkaviszony,
  2. egyéb jogviszony (pl. megbízási vagy vállalkozási, nem összetévesztve a vállalkozóival, pl. egyéni vállalkozás)
  3. egyszerűsített foglalkoztatás.
A Munka törvénykönyve szerint, munkaviszonyt a 16. életévét betöltött személy létesíthet. Diákmunkára viszont az a 15. életévét betöltött személy is alkalmazható, aki iskolai szünet alatt végez munkát és nappali rendszerben végzi tanulmányait. Ez esetben viszont szükséges a szülők hozzájárulása is munkavégzéséhez. 1. Munkaviszonyban foglalkoztatott diákra vonatkozó szabályok: A tanulót be kell jelenteni munkavégzés megkezdése előtt, az ismert módokon Adóhatóság felé. Diákoknak, mint munkavállalónak, meg kell kapnia legalább a minimálbért, (természetesen ez lehet részösszeg is arányosan) vagy ha jogosult rá a garantált bérminimumot. Munkabérként ugyan úgy kell megállapítani járandóságát, mint a többi munkavállalónak. Fizetését a munkáltatónak nyilván kell ta

Mikor kell feltüntetni a vevő adószámát a számlán?

(Utolsó frissítés: 2013. 05. 08.)

Futótűzként söpört végig a vállalkozók között a hír, hogy év elejétől minden esetben kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlán. Az ÁFA tv. szerint viszont csak az alábbi esetekben van erre szükség: -         belföldi fordított adózás alá eső ügylet esetén, -         területi hatályon kívülinek minősülő, külföldre nyújtott szolgáltatás esetén, -         közösségen belüli termékértékesítés esetén; -         a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldi adóalanyra áthárított áfa a 2M Ft-ot eléri vagy meghaladja; Ezen túlmenően a számlakibocsátó nem köteles a vevő adószámát feltüntetni a számlán, még a vevő kifejezett kérésére sem!

Előző oldal 1 2 3 4 5 6 7 89 Következő oldal