Január 31-ig kell bejelentkezniük minden olyan személynek és szervezetnek az úgynevezett EUTR nyilvántartási rendszerbe, akik Magyarország területén fát vagy faterméket hoznak forgalomba, illetve ezekkel kereskednek.

Egyszerű foglalkoztatás keretében született meg egy fontos ítélet a legmagasabb bírói fórumon. A Kúria szerint, 8 óra feletti munkavégzés rendkívüli munkaidőnek számít, amire 50%-os bérpótlék jár.

A munkabért kiegészítő jelentősebb céges juttatások 2017-ben a következőek voltak:

Az Ír Adóhatóság megküldte az adatokat Magyarországra azon szállásadókról, akik az Airbnb-n keresztül adják ki lakásukat.

Hittük is meg nem is, hogy a tavaszi adótörvényekkel lezárul az év. Nem így lett, azóta már többször módosították a még el sem fogadott adótörvényeket, sőt év végére is jutott újra belőlük. Reméljük ez már tényleg a vége és a képviselők elmennek karácsonyozni.

Legtöbbünket érintő, idén igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmények.

Módosítja a kormány az illetékekről szóló törvényt. A parlament elé terjesztett javaslat célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárások során fizetendő egyes illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak megszüntetése az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

A közelmúlt bértárgyalásainak eredményeként jövőre a minimálbér 15%-al, a garantált bérminimum pedig 25 %-al nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 %-os lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

A kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékeket a behozataltól a boltok polcáig, a weben hirdetett árukat a beszerzéstől a házhoz szállításig ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az év végén. A nagy- és kiskereskedők a megszokottnál is többször számíthatnak ellenőrzésre, hogy az ünnepek előtt ne kerüljön forgalomba adózatlan árucikk.

Egyre elterjedtebb a kamerarendszerek kiépítése a munkáltató vagyona, illetve az élet-testi épség megóvása érdekében.

A pénztárgépekkel rendelkezőknek a megszemélyesítés, vagy a legutóbbi éves felülvizsgálatot követő 365 napon belül kötelező az újabb éves felülvizsgálat, melyről a szerviz nem küld értesítést, azt a pénztárgép üzemeltetőjének kell kezdeményeznie.

A szabadság alap és pótszabadságból (életkor, illetve gyerekek után járó) áll. A főszabály, hogy a szabadságot abban a naptári évben kell kivenni és kiadni, amelyben erre a munkavállaló jogosultságot szerzett.

Október 29-től egyszerűbb és gyorsabb lesz a bankváltás, hatályba lép ugyanis az a kormányrendelet, amely rögzíti a fizetésiszámla-váltás feltételeit és határidőit.

2016. október 13-tól az Ekáer rendelet lehetővé teszi, hogy az un. engedélyezett gazdálkodó (AEO) egyszerűsített adattartamú bejelentést tegyen. Ez a gyakorlatban jelentős könnyebbséget jelent, hiszen a feladó és a címzett adatain kívül csak a rendszámot kell megadni az EKÁER szám igénylésekor, több adatot nem kell kitölteni.

Január elsején csatlakoznak az online rendszerhez az autószerelők, a gépjárműalkatrész-kiskereskedők, a plasztikai sebészek, a diszkók, a tánctermek, a mosodák, a masszázsszalonok, a fogyasztó- és karcsúsítóhelyek, a testépítőklubok, valamint a taxisok és a pénzváltók. Ezeknek a vállalkozásoknak már a modernizált kasszát kell beszerezniük.

A munkáltató a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költsé-gének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adhat adómentesen lakáscélú támogatást dolgozójának.

A vezető tisztségviselő harmadik személyek felé csak abban az esetben felel majd egyetemlegesen a károkozásért, amennyiben azt szándékosan okozta. Így módosította nyáron a Parlament a Polgári törvénykönyvet.

Az eredetileg októbertől elektronikus pénztárgépre kötelezettek körének még sem kell ez évben áttérnie pénztárgépre. Az új időpont 2017. január 01.

• Ha valótlan adattartamú bejelentés történik, vagy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére, a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A “valótlan” bejelentés fogalma pedig akár értelmezhető úgy is, hogy a tévedésből – például a láncügyletek bonyolult szabályai miatt – történt bejelentés is a jelentős mulasztási bírságtétel alá esik;
• A nem útdíjköteles gépjármű esetében is ekáerszámot kell kérni, ha a gépjármű össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, még abban az esetben is, ha nem kockázatos termékek fuvarozása történik. Ezen rendelkezés nyilvánvalóan azon fuvarozókat érinti, akik „túlpakolt” közlekedési eszközzel bonyolították az egyébként ekáerköteles szállításokat;
• A szabályozás szerint a fuvarozó is kötelezett a hatósági zárat sértetlenül megőrizni, ennek megsértése esetén a fuvarozó is szankcionálható. A bírság mértéke magánszemély fuvarozó esetén 200 ezertől 500 ezer forintig, egyéb fuvarozó esetén 500 ezertől 1 millió forintig terjedhet. Ha az adóhatóság a fentiek szerint bírságot szab ki, akkor a fuvarozó eszközét a bírság, illetve a pénzkövetelés biztosításának megfizetéséig (romlandó árut vagy élő állatot szállító eszköz kivételével) leállíttathatja. Kivétel ez alól, ha a kötelezett székhelye/telephelye Magyarországon van, és rendelkezik magyar adószámmal, vagy pénzüg

2016. január 1-jétől változik azoknak a jogszabály által meghatározott követelményeknek a köre, amelyeknek az adózó által használt számlázó program meg kell, hogy feleljen.

• a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve
• a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.