Legtöbbünket érintő, idén igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmények.

Módosítja a kormány az illetékekről szóló törvényt. A parlament elé terjesztett javaslat célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárások során fizetendő egyes illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak megszüntetése az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

A közelmúlt bértárgyalásainak eredményeként jövőre a minimálbér 15%-al, a garantált bérminimum pedig 25 %-al nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 %-os lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

A kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékeket a behozataltól a boltok polcáig, a weben hirdetett árukat a beszerzéstől a házhoz szállításig ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az év végén. A nagy- és kiskereskedők a megszokottnál is többször számíthatnak ellenőrzésre, hogy az ünnepek előtt ne kerüljön forgalomba adózatlan árucikk.

Egyre elterjedtebb a kamerarendszerek kiépítése a munkáltató vagyona, illetve az élet-testi épség megóvása érdekében.

A pénztárgépekkel rendelkezőknek a megszemélyesítés, vagy a legutóbbi éves felülvizsgálatot követő 365 napon belül kötelező az újabb éves felülvizsgálat, melyről a szerviz nem küld értesítést, azt a pénztárgép üzemeltetőjének kell kezdeményeznie.

A szabadság alap és pótszabadságból (életkor, illetve gyerekek után járó) áll. A főszabály, hogy a szabadságot abban a naptári évben kell kivenni és kiadni, amelyben erre a munkavállaló jogosultságot szerzett.

Október 29-től egyszerűbb és gyorsabb lesz a bankváltás, hatályba lép ugyanis az a kormányrendelet, amely rögzíti a fizetésiszámla-váltás feltételeit és határidőit.

2016. október 13-tól az Ekáer rendelet lehetővé teszi, hogy az un. engedélyezett gazdálkodó (AEO) egyszerűsített adattartamú bejelentést tegyen. Ez a gyakorlatban jelentős könnyebbséget jelent, hiszen a feladó és a címzett adatain kívül csak a rendszámot kell megadni az EKÁER szám igénylésekor, több adatot nem kell kitölteni.

Január elsején csatlakoznak az online rendszerhez az autószerelők, a gépjárműalkatrész-kiskereskedők, a plasztikai sebészek, a diszkók, a tánctermek, a mosodák, a masszázsszalonok, a fogyasztó- és karcsúsítóhelyek, a testépítőklubok, valamint a taxisok és a pénzváltók. Ezeknek a vállalkozásoknak már a modernizált kasszát kell beszerezniük.

A munkáltató a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költsé-gének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adhat adómentesen lakáscélú támogatást dolgozójának.

A vezető tisztségviselő harmadik személyek felé csak abban az esetben felel majd egyetemlegesen a károkozásért, amennyiben azt szándékosan okozta. Így módosította nyáron a Parlament a Polgári törvénykönyvet.

Az eredetileg októbertől elektronikus pénztárgépre kötelezettek körének még sem kell ez évben áttérnie pénztárgépre. Az új időpont 2017. január 01.

• Ha valótlan adattartamú bejelentés történik, vagy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére, a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A “valótlan” bejelentés fogalma pedig akár értelmezhető úgy is, hogy a tévedésből – például a láncügyletek bonyolult szabályai miatt – történt bejelentés is a jelentős mulasztási bírságtétel alá esik;
• A nem útdíjköteles gépjármű esetében is ekáerszámot kell kérni, ha a gépjármű össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, még abban az esetben is, ha nem kockázatos termékek fuvarozása történik. Ezen rendelkezés nyilvánvalóan azon fuvarozókat érinti, akik „túlpakolt” közlekedési eszközzel bonyolították az egyébként ekáerköteles szállításokat;
• A szabályozás szerint a fuvarozó is kötelezett a hatósági zárat sértetlenül megőrizni, ennek megsértése esetén a fuvarozó is szankcionálható. A bírság mértéke magánszemély fuvarozó esetén 200 ezertől 500 ezer forintig, egyéb fuvarozó esetén 500 ezertől 1 millió forintig terjedhet. Ha az adóhatóság a fentiek szerint bírságot szab ki, akkor a fuvarozó eszközét a bírság, illetve a pénzkövetelés biztosításának megfizetéséig (romlandó árut vagy élő állatot szállító eszköz kivételével) leállíttathatja. Kivétel ez alól, ha a kötelezett székhelye/telephelye Magyarországon van, és rendelkezik magyar adószámmal, vagy pénzüg

2016. január 1-jétől változik azoknak a jogszabály által meghatározott követelményeknek a köre, amelyeknek az adózó által használt számlázó program meg kell, hogy feleljen.

• a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve
• a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

A Parlament még a 2014. év végi adócsomagban módosította a folyamatos elszámolással – időszakos teljesítéssel – kapcsolatos szabályokat. Ezen szabály 2016. január 1-jétől általánosan alkalmazandó azon ügyletekre, amelyekben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg (pl. bérbeadás). Az új szabályok három rendelkezést tartalmaznak:

• - a főszabály szerint amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban,
• - vagy fizetésben,
• - vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

• Az első kivétel szerint amennyiben az adott időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, akkor a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja.
• Abban az esetben, amikor az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de az áfa fizetés legkésőbb az elszámolással

Ennek jövőre már nagy tétje van, ugyanis ha jó adózónak sorol be adóhatóság, kedvezményeket kapsz, ha kockázatos adózónak, akkor viszont rajtad lesz állam bácsi szeme és szigorú lesz veled! Jövőre Adóhatóság negyedévente fogja minősíteni az adózókat, az alábbi három kategóriában:

1. Megbízható adózó: (együttesen kell megfelelni)

• - legalább 3 éve folyamatosan működik, és a minősítés évében és az azt megelőző 5 évben nincs a terhére megállapított olyan adókülönbözet, ami az adóteljesítményének 3 %-át meghaladja,
• - nincs ellene az állami adóhatóság által indított végrehajtási eljárás, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
• - nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
• - nem állt és nem áll a bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt adószám felfüggesztés hatálya alatt,
• - nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,
• - nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt,
• - nem rendelkezett 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással,
• - a minősítés évét megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot nem szabott ki terhére több mint két alkalommal az állami adóhatóság és nem minősül kockázatos adózónak.

Hosszú kanyargós út után egységesedni látszik adóhivatal véleménye a közösségi lakáskiadás adózásáról. Gondoltátok volna, hogy adózás szempontjából nem mindegy ki takarít ki a lakásban? Ha a lakás használója takarít maga után, akkor bérbeadásról van szó, ha viszont a tulajdonos rak rendet, akkor szálláshelyet szolgáltat turisztikai célból és teljesen más adószabályok vonatkoznak rá, mint a bérbeadásra. Utóbbi eset vonatkozik pl. az Airbnb-n keresztüli lakás kiadására is. Megpróbáltuk összeszedni táblázatban az eltérő adózási módokat, kire mi vonatkozik

Gyakran megesik, hogy a szállítmány már ott toporog a küszöbön, az ekáer felülete viszont áll, mi ilyenkor a teendő: Üzemzavar és karbantartás esetén az üzemszünet kezdetére, jellegére, helyére és végére vonatkozóan adóhatóság tájékoztatást tesz közzé az ekaer.nav.gov.hu, valamint a nav.gov.hu nyitóoldalain. Ilyenkor a rendszerek ismételt rendelkezésre állásakor az adózónak valamennyi korábban nem rögzített bejelentését legkésőbb az akadály megszűnését követő munkanapon rögzítenie kell az EKÁER elektronikus felületén. A karbantartás, valamint az üzemzavar miatt felmerülő informatikai leállás kezdő és megszűnési időpontja közötti időtartam alatt sem közúti, sem rendeltetési helyen végzett ellenőrzés során nem kerülhet sor az üzemszüneti eljárás következtében nem teljesíthető kötelezettség vonatkozásában szankció alkalmazására. Az üzemszünet kezdő és megszűnési időpontja közzétételre kerül, így az utólagos ellenőrzések során ezen adatok rendelkezésre állnak, ennek megfelelően az üzemszünet elhárulása utáni pótlólagos bejelentések esetében mulasztási bírság kiszabására nem kerül sor. Fontos azonban, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 19. § (3) bekezdése alapján a bejelentésre kötelezett az akadály elhárulását követő munkanapon köteles az elmaradt bejelentéseket pótolni. Mulasztási bírság kiszabása során az adóhatóság figyelembe veszi, ha az adózó úgy járt el, ahogy az tőle elvárható, így pl. ha a p