Cikkek

Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz

(Utolsó frissítés: 2013. 07. 01.)

Horvátország 2013. július 01-től az Európai Közösség része lett, így Horvátország felé is megvalósul az áruk és személyek szabad mozgása, ezért -         megszűnik a vámvizsgálat a határon, de mivel a schengeni térségnek még nem tagja, így a határ és személyellenőrzés megmarad, minden esetben elég a személyi igazolvány használata az útlevél helyett, -         Horvátországból be és kivitt árukra az EU belső határán érvényes mennyiségben hozhatóak be és ki jövedéki termékek, azaz ez személyenként 800 szál cigarettát, 110 liter sört, 20 liter köztes alkoholterméket, 10 liter alkoholterméket, 90 liter bor, 10 liter kannában szállítható üzemanyag lehet, nem jövedéki terméket viszont értékhatárra tekintet nélkül lehet behozni, kivinni, -         nem kell bejelenteni a határon ezentúl a 10.000 euró feletti készpénzmennyiséget, azok szabadon átvihetőek, -         házi kedvencek állatútlevéllel szállíthatóak, -         a Kuna, mint fizetőeszköz megmarad, Horvátország még hazánkhoz hasonlóan nem csatlakozott az eurózónához,   -         sürgősségi egészségügyi ellátásra jogosult minden magyar állampolgár, azaz a két ország között már eddig is meglévő egyezmény alapján, külön kötött utasbiztosítás alapján, európai egészségbiztosítási kártyával, de valahogyan minden magyar állampolgárt azonos feltételekkel látnak el esetleges betegség, sérülés esetén, -         horvát és magyar állampolgárok is szabadon vállalhatnak munkát mindkét állam területén, -         bizonyo

Legális adóelkerülés, avagy hogyan tedd adózatlan, eltitkolt jövedelmedet legálissá?

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 24.)

Országgyűlés elfogadta a Stabilitási Megtakarítási Számláról (SMSZ) szóló jogszabályt. Hogy miért is érdekes ez az új jogszabály: anonim pénzelhelyezést biztosít hitelintézetnél, az így megszerzett jövedelmet adózottnak kell tekinteni, bármennyi összeg elhelyezhető ezen számlán felső határ nélkül, 6. évtől nem kell adót és semmilyen további fizetési kötelezettséget teljesíteni, az így megszerzett jövedelemről igazolást állít ki a pénzintézet, mely a pénz legális eredetét igazolja, nem örökölhető, a befizető jelöli ki a kedvezményezettet. SMSZ-t bármely hitelintézetnél nyitni lehet, kizárólag magánszemélyek, minimum 5 millió forint befizetése mellett. A számla két részből áll: egy stabilitás megtakarítási pénzszámlából és egy stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából. Befizetést egyetlen alkalommal, a számla megnyitásakor lehet teljesíteni, de a magánszemély által nyitható SMSZ-ek száma nincsen korlátozva, továbbá a befizetés összegének sincs maximuma. A pénzszámlán a magánszemély által befi-zetett összeg, illetve az értékpapírszámla hozama szerepel. Az értékpapírszámlán pedig a pénzszámla terhére vásárolt, a Magyar Állam vagy az EGT más tagállama által kibocsátott, forintban denominált állampapír szerepelhet. Az SMSZ után a magánszemélyt kamat nem illeti meg.

Mit hoz az új polgári törvénykönyv?

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 24.)

Új KFT szabályok Talán az egyik legfontosabb változás, hogy az új szabályok jelentősen növelik a befizetendő törzstőke összegét. A jelenlegi szabály alapján a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500.000 Ft-nál. A jövőre hatályba lépő új Ptk szerint a törzstőkének legalább a 3.000.000 Ft-ot, azaz a jelenlegi értéknek a hatszorosát kell elérnie.   A már meglévő 500.000 Ft törzstőkéjű KFT-nek ki kell egészíteni 3.000.000 Ft-ra törzstőkéjét, melyekre a következő lehetőségek adottak: -         különbözet befizetése pénztárba vag ybankba, -         törzstőke emelése a társaság vagyonából, -         emelés nem pénzbeli hozzájárulásból (pl. tárgyi eszköz bevitele). Cégalapításkor lehetőség lesz a törzstőke halasztott befizetésére is a tagok teherviselő képességének függvényében, viszont ameddig nincs rendezve ezen tartozás, addig a cég elért eredményét elsődlegesen a törzstőke rendezésére kell fordítani. A rendezésig nem lehet osztalékot fizetni, valamint a tagok saját vagyonukkal felelnek a tartozásért. A jogalkotók ezen szabállyal akarták megnehezíteni a parttalan cégalapítást és a hitelezők védelmét, de ez nyilván nem éri el a célját, hiszen azt semmi nem tiltja, hogy a KFT pénztárába fizessék be tulajdonosok a törzstőkét, az-az csak papíron legyen pénzmozgás, valamint a banksz

Itt az újabb adócsomag

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 21.)

- az ATM-készpénzfelvételnél 0,6 százalékra duplázódik a tranzakciós adó, és eltörlik az illeték 6000 forintos felső plafonját; - egyéb tranzakcióknál 0,3 százalékra nő a ráta 0,2 százalékról; - a telefonadó 2 forintról 3 forintra nő percenként, a felső limit a vállalkozóknak 5000 forint lesz  az eddigi 2500 forint helyett, a magánszemélyeknek 700 forint - 6 százalék egészségügyi járulékot kell fizetni a kamatjövedelmek után, tehát a kamatadó gyakorlatilag 16-ról 22 százalékra nő; - nő a bányajáradék, aminek nagy részét a Mol fizeti   Mit jelent ez a zsebünknek? A tranzakciós illeték megduplázása pl. ATM készpénzfelvételnél, csekk befizetésénél az adóteher megduplázásával jár, azaz 10.000 Ft-onként az eddigi 30 Ft-ról 60-Ft-ra nő. Az adó tranzakciónként 6.000 Ft-os felső határát készpénzfelvételnél eltörlik, elektronikus utalásoknál viszont megmarad. Spórolni leginkább úgy tudunk, ha a fizetési forgalom minél nagyobb részét bonyolítjuk utaláson keresztül, minél több a kártyás fizetés aránya kifizetéseinknél. Ezen közterhek nagyobb részét a bankok nem hárítják tovább részünkre, valamint alacsonyabb az adókulcsa is.   Eddig 16%-os teher terhelte a kamatjövedelmeket és a befektetések árfolyamnyereségét. Mostantól 6%-os egészségügyi hozzájárulás is vonatkozik rá, azaz 22%-os lesz ezen közteher. A 6%-os egészségügyi hozzájárulás a befektetett megtakarításokat is érinti, így pl. az eddig 6. évben kivehető nem adózó TBSZ számlákat is. Tulajdon

Meghosszabbították a pénztárgépek cseréjének határidejét

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 12.)

Június 30. helyett, augusztus 31-ig kell bekötni és üzembe helyezni a pénztárgépeket. Az online összeköttetésre alkalmas kiskasszák beszerzésére vonatkozó időpont kitolása azonban nem változtat a beszerzési támogatások benyújtására vonatkozó december 15-i határidőn!  

Pénztárgép cseréjének támogatása

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 05.)

NAV honlapján az alábbi tájékoztatás jelent meg:

Legfeljebb öt pénztárgép beszerzéséhez, illetve cseréjéhez pénztárgépenként 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek 2013. december 15-ig az üzemeltetők.

A költségvetés vissza nem térítendő támogatást nyújt online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgép 2013. évi beszerzéséhez. A támogatást a pénztárgép használatára kötelezett, illetve nem kötelezett, de azt alkalmazó adóalany a tulajdonában álló, általa üzemeltetett, 2013. március 20. előtt engedélyezett pénztárgép cseréje esetén, valamint a kötelezettként korábban felmentéssel rendelkező adóalany a pénztárgép beszerzése esetén igényelheti. A támogatást a NAV-tól az e célra rendszeresített adatlapon kell igényelni; a kérelmet az elektronikus bevallás benyújtására kötelezetteknek elektronikusan kell beadniuk, egyéb esetben papír alapon is benyújtható. A NAV 5, illetve 8 napon belül dönt a kérelemről, s megküldi az üzemeltetőnek (pénztárgépenként) a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot, mely egyben a pénztárgép üzembe helyezési kódja is. Az üzemeltetőnek a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot a pénztárgép beszerzésekor – legkésőbb 2013. december 31-ig – kell átadnia az eladónak, aki ennek ellenében a támogatás összegével csökkentett áron értékesíti részé

2,5%-os hitel vállalkozások részére

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 05.)

Elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, amely ma elérhető legkedvezőbb forrást jelenti a vállalkozók számára. A hiteleket 2013. június 4. és augusztus 30. között folyósíthatják a bankok. A beruházási hiteleknél az utolsó részletet legkésőbb 2014. február 28-ig meg kell kapniuk a hitelkérelmezőknek.. Szerződéskötésre legkésőbb augusztus 29-ig van mód és a szerződéses összeg 30%-át kell folyósítani ezen időpontig. A maximális kamat 2,5% 10 év futamidővel, beleértve a garancia díját is. Ezen kamat felett a pénzintézetek felszámolhatnak harmadik félnek  fizetendő díjat is, jellemzően ilyenek a közjegyzői díjak, értékbecslés díja, stb… A Hitelprogram a vállalkozók számára két részből áll.

  1. pilléréből finanszírozhatunk beruházást –tárgyi eszköz beszerzése, eszközök korszerűsítése, kapacitásbővítés- valamint forgóeszközhitelre -készletvásárlás, árubeszerzés, vevői követelés finanszírozása- is fordíthatjuk. Ezen túlmenően a forrás EU-s pályázatok önrészére és előfinanszírozására is fordítható.
  2. pillére kizárólag a kisvállalkozások fennálló devizahiteleinek és pénzügyi lízingjének forinthitellé váltására fordítható.
A hitelkihelyezésben 36 pénzintézet vesz részt, így mindenkinek érdemes saját számlavezetőjét felkeresni.

Nyári diákmunka

(Utolsó frissítés: 2013. 06. 05.)

Legfontosabb szabály, hogy a diákok foglalkoztatására ugyan azon adózási, társadalombiztosítási, egyéb törvények, pl. munka törvénykönyve által szabályozott törvények vonatkoznak, mint a „rendes” munkavállalókra. Téves az a széles körben elterjedt „tuti”, hogy pl. nem kell bejelenteni, nyilvántartani a diákmunkát, az után nem kell adózni, kevesebbet lehet nekik fizetni a minimálbérnél, 20 órákat dolgozhatnak, stb… A diákmunkának is, mint más munkavállalási formának, alapvetően háromféle lehetősége lehet:

  1. munkaviszony,
  2. egyéb jogviszony (pl. megbízási vagy vállalkozási, nem összetévesztve a vállalkozóival, pl. egyéni vállalkozás)
  3. egyszerűsített foglalkoztatás.
A Munka törvénykönyve szerint, munkaviszonyt a 16. életévét betöltött személy létesíthet. Diákmunkára viszont az a 15. életévét betöltött személy is alkalmazható, aki iskolai szünet alatt végez munkát és nappali rendszerben végzi tanulmányait. Ez esetben viszont szükséges a szülők hozzájárulása is munkavégzéséhez. 1. Munkaviszonyban foglalkoztatott diákra vonatkozó szabályok: A tanulót be kell jelenteni munkavégzés megkezdése előtt, az ismert módokon Adóhatóság felé. Diákoknak, mint munkavállalónak, meg kell kapnia legalább a minimálbért, (természetesen ez lehet részösszeg is arányosan) vagy ha jogosult rá a garantált bérminimumot. Munkabérként ugyan úgy kell megállapítani járandóságát, mint a többi munkavállalónak. Fizetését a munkáltatónak nyilván kell ta

Mikor kell feltüntetni a vevő adószámát a számlán?

(Utolsó frissítés: 2013. 05. 08.)

Futótűzként söpört végig a vállalkozók között a hír, hogy év elejétől minden esetben kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlán. Az ÁFA tv. szerint viszont csak az alábbi esetekben van erre szükség: -         belföldi fordított adózás alá eső ügylet esetén, -         területi hatályon kívülinek minősülő, külföldre nyújtott szolgáltatás esetén, -         közösségen belüli termékértékesítés esetén; -         a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldi adóalanyra áthárított áfa a 2M Ft-ot eléri vagy meghaladja; Ezen túlmenően a számlakibocsátó nem köteles a vevő adószámát feltüntetni a számlán, még a vevő kifejezett kérésére sem!

KIVA és KATA változások

(Utolsó frissítés: 2013. 05. 06.)

A KIVA terén könnyebbséget jelent, hogy ezentúl már év közben is választhatóvá válik ezen adónem. A KATA tv. módosítása szerint, immár azok is választhatják ezen adónemet, akik a TEÁOR 2008 szerint: -         66.22  Biztosítási, ügynöki, brókeri tevékenység -         66.29 Biztosítási nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége tevékenységet végeznek.   Mindkét adónemnél év közbeni áttéréskor az adóalanyiság a bejelentést követő hó első napjával jön létre.

Év közbeni adóváltozások

(Utolsó frissítés: 2013. 04. 25.)

-         Módosult a látvány-csapatsport támogatás: Első ízben ezen új szabályokat a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott, új sportfejlesztési programok támogatására vonatkozóan kell alkalmazni. Ezentúl a támogatás mellett az adózónak  úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is fizetnie kell, méghozzá annak a sportági szakszövetségnek, amelynek a sportágát támogatja. Ennek összege kisebb cégeknél a támogatási összeg 10 százalékának minimum 75 százaléka, amely nem minősül társasági adó szempontból elismert költségnek. Mindez jelentősen csökkenti az adókedvezmény révén elérhető társaságiadó-megtakarítást. Ráadásul a társaságiadó-törvénybe is bekerül az a feltétel, hogy a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetését a teljesítést követően - 8 napos jogvesztő határidővel - az adóhatóságnak is be kell jelenteni, így akár egy egyszerű adminisztrációs hiba miatt el lehet veszíteni a teljes adókedvezményt.   -         Az áfa-törvénybe bekerült az építési terület, illetve az építési telek fogalma. Az

Kamarai hozzájárulás

(Utolsó frissítés: 2013. 04. 10.)

Minden vállakozásnak-vállalkozónak KIVÉTEL NÉLKÜL március 31-ig meg kel fizetnie az 5.000 Ft-os kamarai hozzájárulást. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számlaszáma: 12042809-00167914-00200002 A közleményrovatban tüntessük fel a kamarai hozzájárulás szöveget és az adószámot!

Megjelent a bérkompenzációs pályázat

(Utolsó frissítés: 2013. 04. 09.)

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=ma_tamogatas_berkomp megjelent a felhívás a beigért bérkompenzációra. A kérelmeket 2013. május 31-ig lehet benyújtani a https://komp.munka.hu/NMH.KOMP.Web/LoginPalyazo.aspx honlapon, majd az itt letárolt pályázat kérelmét kell eljuttatni a székhely szerint illetékes megyei kormányhivatal munkaügyi központjához személyesen vagy postai úton.    

Minimálbér emelés támogatása

(Utolsó frissítés: 2013. 04. 02.)

Április második felétől igényelhetik a 11 meghatározott ágazatban tevékenykedő vállalkozások a minimálbér emelés végrehajtása miatt megnövekedett terheik csökkentését szolgáló támogatást. A támogatásról a munkáltató által benyújtott kérelem alapján a munkaügyi központ dönt. Ezen kérelmeket várhatóan április második felétől lehet benyújtani. A folyamatos elbírálást követően, előre láthatóan májustól kapják meg a vállalkozások a támogatást, amely egy összegben kerül kifolyósításra. A támogatás kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelés bér és járulékköltségeinek fedezetére használható fel. Ezen kiutalt támogatásról augusztus végéig el kell számolni a munkaügyi központok felé. A következő ágazatokban lehet a támogatást felhasználni: - élelmiszergyártás, - textilgyártás, - ruházati termékgyártás, - bőr, bőrtermék, lábbeligyártás, - fafeldolgozás, - bútorgyártás, - épületek építése, - speciális szaképesítés, - kiskereskedelem, - szálláshely szolgáltatás, - vendéglátás

Előző oldal 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő oldal