Cikkek

Időszakos ügyleteknél így számlázz jövő évtől!

(Utolsó frissítés: 2015. 11. 03.)

A Parlament még a 2014. év végi adócsomagban módosította a folyamatos elszámolással – időszakos teljesítéssel – kapcsolatos szabályokat. Ezen szabály 2016. január 1-jétől általánosan alkalmazandó azon ügyletekre, amelyekben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg (pl. bérbeadás). Az új szabályok három rendelkezést tartalmaznak:

  • - a főszabály szerint amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban,
  • - vagy fizetésben,
  • - vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
A főszabály alól két kivételt van:
  • Az első kivétel szerint amennyiben az adott időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, akkor a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja.
  • Abban az esetben, amikor az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de az áfa fizetés legkésőbb az elszámolással

Kockázatos vagy megbízható adózó leszel 2016-tól?

(Utolsó frissítés: 2015. 10. 22.)

Ennek jövőre már nagy tétje van, ugyanis ha jó adózónak sorol be adóhatóság, kedvezményeket kapsz, ha kockázatos adózónak, akkor viszont rajtad lesz állam bácsi szeme és szigorú lesz veled! Jövőre Adóhatóság negyedévente fogja minősíteni az adózókat, az alábbi három kategóriában:

  1. Megbízható adózó: (együttesen kell megfelelni)
  • - legalább 3 éve folyamatosan működik, és a minősítés évében és az azt megelőző 5 évben nincs a terhére megállapított olyan adókülönbözet, ami az adóteljesítményének 3 %-át meghaladja,
  • - nincs ellene az állami adóhatóság által indított végrehajtási eljárás, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
  • - nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
  • - nem állt és nem áll a bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt adószám felfüggesztés hatálya alatt,
  • - nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,
  • - nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt,
  • - nem rendelkezett 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással,
  • - a minősítés évét megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot nem szabott ki terhére több mint két alkalommal az állami adóhatóság és nem minősül kockázatos adózónak.
Akit az adóhatóság megbízható adózónak minősít különböző előnyökben részesülhet. A minősítéssel kapott pozitív megkülönböztetéssel pedig az egyéb feltételek fen

Takarításon múlik az adózás?

(Utolsó frissítés: 2015. 09. 15.)

Hosszú kanyargós út után egységesedni látszik adóhivatal véleménye a közösségi lakáskiadás adózásáról. Gondoltátok volna, hogy adózás szempontjából nem mindegy ki takarít ki a lakásban? Ha a lakás használója takarít maga után, akkor bérbeadásról van szó, ha viszont a tulajdonos rak rendet, akkor szálláshelyet szolgáltat turisztikai célból és teljesen más adószabályok vonatkoznak rá, mint a bérbeadásra. Utóbbi eset vonatkozik pl. az Airbnb-n keresztüli lakás kiadására is. Megpróbáltuk összeszedni táblázatban az eltérő adózási módokat, kire mi vonatkozik

Évközi módosítások

(Utolsó frissítés: 2015. 09. 15.)

Az alábbi évközi módosítások léptek életbe 2015. évben, melyek érintik a munkáltatókat:
1. Családi adókedvezmény: A 2014 végén elfogadott szabályok szerint a családi kedvezményt 2016-tól kizárólag az adóazonosító jellel rendelkező gyermekek után lehetett volna igénybe venni. Ezt a rendelkezést halasztotta el egy évvel az ezen a héten hatályba lépő új jogszabály. Igazi adminisztrációs enyhítést azonban az eredményez, hogy jövőre nem a munkavállalóknak kell külön-külön elzarándokolniuk a NAV ügyfélszolgálataira a gyermekek adóazonosító jeléért. Ehelyett a NAV a népesség-nyilvántartásban szereplő adatok alapján, minden 25 év alatti gyermek adóazonosító jelét külön kérés nélkül hozza létre, és az adókártyát 2016. november végéig folyamatosan kiküldi a gyermekek lakcímére. Aki nem kapja meg, az kérem jelezze adóhatóság felé.
2. Munkába járáshoz adott költségtérítés:
Változatlan az a főszabály, hogy a munkáltató a közigazgatási határon kívülről munkába érkező munkavállalók esetében köteles a helyközi utazás (elsősorban busz és vasút) díjának 86%-át megtéríteni. A me-netjegy díjának térítése helyett bizonyos esetekben a

Ha leáll az EKÁER...

(Utolsó frissítés: 2015. 05. 04.)

Gyakran megesik, hogy a szállítmány már ott toporog a küszöbön, az ekáer felülete viszont áll, mi ilyenkor a teendő: Üzemzavar és karbantartás esetén az üzemszünet kezdetére, jellegére, helyére és végére vonatkozóan adóhatóság tájékoztatást tesz közzé az ekaer.nav.gov.hu, valamint a nav.gov.hu nyitóoldalain. Ilyenkor a rendszerek ismételt rendelkezésre állásakor az adózónak valamennyi korábban nem rögzített bejelentését legkésőbb az akadály megszűnését követő munkanapon rögzítenie kell az EKÁER elektronikus felületén. A karbantartás, valamint az üzemzavar miatt felmerülő informatikai leállás kezdő és megszűnési időpontja közötti időtartam alatt sem közúti, sem rendeltetési helyen végzett ellenőrzés során nem kerülhet sor az üzemszüneti eljárás következtében nem teljesíthető kötelezettség vonatkozásában szankció alkalmazására. Az üzemszünet kezdő és megszűnési időpontja közzétételre kerül, így az utólagos ellenőrzések során ezen adatok rendelkezésre állnak, ennek megfelelően az üzemszünet elhárulása utáni pótlólagos bejelentések esetében mulasztási bírság kiszabására nem kerül sor. Fontos azonban, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 19. § (3) bekezdése alapján a bejelentésre kötelezett az akadály elhárulását követő munkanapon köteles az elmaradt bejelentéseket pótolni. Mulasztási bírság kiszabása során az adóhatóság figyelembe veszi, ha az adózó úgy járt el, ahogy az tőle elvárható, így pl. ha a p

Ismét változott az EKÁER

(Utolsó frissítés: 2015. 04. 07.)

Április 01-től az alábbiak alapján változott az ekáer rendszer kisvállalkozások számára: - belföld-belföld viszonylatban, amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, az ekáerben a feladó helyett a címzett jelenti be a szállítmányt; - az ekáer számot érvényteleníteni lehet, viszont most már annak indokát is meg kell adni.

BT, KKT, SZÖVETKEZET CÉGMÓDOSÍTÁSA

(Utolsó frissítés: 2015. 03. 20.)

Magyarországon a legtöbb cég létesítő okirata szerződésminta alapján készül, ennek az oka, hogy a cég- és változásbejegyzés gyorsabb, az illeték kevesebb lesz. Ilyenkor a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. Ha a társaság létesítő okirata 2006 után készült, vagy 2006 után áttértek a mintás létesítő okiratra, akkor vonatkozhat az Ön cégére is a következő rendelkezés. Sokakban kérdésként merült fel, hogy a szerződésminták közötti eltérés (az új Ptk.-ra történő áttérés) miatt március 15-étől át kell(ett)-e térni a régi szerződésmintáról áttérni az újra, miközben egyébként egyetlen ponton sem módosult a cég szerződése. A kérdés tisztázása érdekében az ügyvédi kamara megkereste a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát és az Országos Bírósági Hivatalt. A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának álláspontja szerint a „mintás” cégek számára nem kötelező a szerződésmódosítás, mivel szerintük a szerződésminta nem tartalmaz a Ptk. kógens rendelkezésébe ütköző rendelkezést. Minden olyan szerződésmódosítás, amelynek a célja kizárólag a Ptk.-nak való megfelelés és cégjegyzékbe bejegyzett adatot nem érint, mentes az illeték- és közzétételi költségtérítés alól. A mentesség mindezek alapján főként a következő változások bejegyzésére vonatkozik: –       üzle

Hogyan lehet nyitva az üzletem az új szabályok szerint?

(Utolsó frissítés: 2015. 03. 19.)

Az üzletek nyitva tartását szabályozó törvény –meghatározott kivételekkel- a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki. A törvényt nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:

  1. a gyógyszertárak nyitva tartására; 2. repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására; 3. vasúti és autóbusz-pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására; 4. a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre; 5. egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre; 6. piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre; 7. vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre; 8. benzinkútak nyitva tartására; 9. a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre; 10. a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre; 11. a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre; 12. a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre; 13. a vendéglátásra; 14. a világörökségi területen található üzletekre, valamint 15. a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.
Főszabály szerint az üzlet: – kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthat nyitva, – vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart. Kivételek az alábbi esetek: – Adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthat

EKAER VÁLTOZÁSOK

(Utolsó frissítés: 2015. 03. 13.)

Már most hozzá kellett nyúlni az ekáer rendeletéhez, valószínűleg még lesznek benne változások, ahogy az élethez hozzá igazítják a rendeletet. A legfontosabb változások:

  • - nem kockázatos termékek esetében nem kell ekáer szám a fuvarhoz, amennyiben az áru tömege a 2.500 kg-ot nem haladja meg és az áru ellenértéke az 5M Ft-ot nem haladja meg (a két feltételnek együttesen kell fennállnia);
  • - kockázatos élelmiszerek esetén 500 kg tömeg – 1M Ft áruérték páros felett keletkezik bejelentési kötelezettség;
  • - belföldön, nem közvetlen végfelhasználó részére történő első áfa köteles értékesítés esetén a címzett, azaz a vevő is kérhet ekáer számot, amennyiben az árut a címzett fuvarozza-fuvaroztatja el;
  • - az áru megérkezését csak az eredeti bejelentésre kötelezett jelentheti;
  • - belföldi láncügyletek esetén, amennyiben a terméket, egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el, akkor az ekáer számot arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák;
  • - új mentességi szabályok lépnek életbe, pl. egyes Közösségen belüli hulladékszállítás keretében szállított hulladéktermékek, a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termékek, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiac szerinti anyagok, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményké

Új követelmény a számlázó programokkal szemben

(Utolsó frissítés: 2015. 02. 17.)

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításáról szóló 2/2015. (II. 3.) NGM rendelet értelmében 2016. január 1-jétől változik azoknak a jogszabály által meghatározott követelményeknek a köre, amelyeknek az adózó által használt számlázó program meg kell, hogy feleljen.

A korábbiakhoz képest új előírás, hogy 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek elindításával adatexport végezhető

  • a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve

  • a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

Adatexportnak minősül az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben.

A fentiek szerinti „adóhatósági el

EKÁER próbaidő meghosszabbítva

(Utolsó frissítés: 2015. 01. 27.)

Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) próbaüzemét 2015. március 1-jéig meghosszabbították. A tájékoztatás szerint az adóhatóság munkatársai a próbaüzem ideje alatt a mulasztókat figyelmeztetik, azonban 2015. március 1-jéig nem szabnak ki mulasztási bírságot, illetve a próbaüzem végéig az adóalanyok mentesülnek a kockázati biztosíték megfizetése alól is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az EKÁER kötelezettségeket nem kell bejelenteni, azokat továbbra is az előírások szerint kell teljesíteni, egy esetleges vizsgálatkor az EKÁER-be be nem jelentett árumozgást a revizorok továbbra is fiktív, nem valós árumozgásnak fognak tartani!

Nyitvatartás

(Utolsó frissítés: 2014. 12. 22.)

Szeretnénk ezúton is tájékoztatni minden partnerünket, hogy Irodánk 2014. december 23 (kedd) - 2015. január 4-ig (vasárnap) Zárva tart! Első munkanapunk 2015. január 05.( hétfő)

EKAER

(Utolsó frissítés: 2014. 12. 18.)

A NAV elkészítette az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer honlapját. Emlékeztetőül: január 1-től csak EKÁER szám birtokában lehet közúti fuvarozást végezni, valamint veszélyes élelmiszert, egyéb kockázatos terméket fuvarozni. Ugyan ezen honlapon lehet az un. FELIR számot is igényelni, ellenőrizni, amely az élelmiszerlánc tagjainak kötelező (termelő-kereskedő-fuvarozó-végfelhasználó pl.vendéglő). A honlap az alábbi címen érhető el: https://ekaer.nav.gov.hu/

SZÁMLAKIBOCSÁTÓ ADATSZOLGÁLTATÁSA 2015. ÉVTŐL

(Utolsó frissítés: 2014. 12. 08.)

2015. január 1-jétől kezdődően valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé. Adózó a kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton (PTGSZLAH adatlapon) megküldi az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. december 31-ét követően történik.

Így adózol 2015-ben II.

(Utolsó frissítés: 2014. 11. 28.)

Társasági Adó: -         Már nem csak azon társaságok fognak kapcsolt vállalkozásnak minősülni, amelyek – leegyszerűsítve – azonos tulajdonosi körbe tartoznak, hanem azok is, amelyek csak az ügyvezetésükben egyeznek meg; -         Új adóalap-csökkentő kedvezmény lép életbe. Ha cég felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtana ingyenes juttatást, feltéve, ha a támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt; -         K+F kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előzetes minősítése alapján lesznek elérhetőek 2015-től kezdve, -         A nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok 2014. március 15-ét követően módosultak, amely szerint lehetséges, hogy a kétéves várakozási időt megelőzően a nonprofit társaság közhasznú jogállást kérhessen, illetve azt bejegyezzék. Viszont, ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti éve alapján nem teljesítette a Civil törvényben leírt feltételeket, vagy a közhasznú jogállás elnyerésétől számított két éven belül megszűnne, akkor az eltelt két évre visszamenőleg is adófizetési és egyéb kötelezettsége keletkezne; -         Lehetőség lesz  a társasági adó más szervezetekhez való közvetlen átcsoportosítására. A cég a kedvezményezett szervezet nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhetne az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százaléká

Így adózol 2015-ben I.

(Utolsó frissítés: 2014. 11. 25.)

SZJA - Első házasok kedvezménye: az a házaspár érvényesítheti az adókedvezményt, amely esetében legalább az egyik fél első házasságát köti. Mértéke együttesen havi 5.000 Ft, legfeljebb 24 hónapon keresztül; - Az egyéni vállalkozók és tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelők jövő évtől már nem korlátlanul, hanem csak 5 év távlatában számolhatják el még nem érvényesített elhatárolt veszteségüket; - Kiterjeszti az adócsomag a munkáltató által adómenetesen adható lakáscélú támogatást a mozgáskorlátozott személyek életviteli nehézségeit csökkentő akadálymentesítésre is; - Nyugdíjbiztosítások adókedvezményével való visszaélések miatt pontosít a törvény. Adójogilag kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell. A biztosítás kedvezményezettje csak a biztosított lehet, nyugellátásra való jogosultságon csak a saját jogú nyugellátást lehet érteni, a haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át. - 2016-tól lép életbe, de már most érdemes rá felkészülni, hogy családi kedvezményt csak a gyerekek adóazonosító számának birtokában lehet érvényesíteni, így lassan a gyermekeknek is adójelet kell kérni; - A társasági adó szabályokkal összhangban a jövedelemminimum elszámolásakor a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével

Végzett diákok biztosítása

(Utolsó frissítés: 2014. 10. 10.)

Annak a diáknak, aki a nyáron befejezte tanulmányait és még nem tudott elhelyezkedni, az adóhivatalnál egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ha egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra. A nappali tagozaton tanuló diákok a diákigazolványuk érvényességi idejét követő 45 napig jogosultak egészségügyi ellátásra.

A nyáron végzős tanulók diákigazolványa október 31-ig érvényes, így december 16-tól előfordulhat, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük.

Egészségügyi szolgáltatási járulékként havonta 6810 forintot kell fizetni. Amennyiben a kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes időtartamára, a napi összeggel kell számolni, ez jelenleg 227 forint. A járulékfizetést a volt diák helyett, beleegyezésével más is teljesítheti, így például a jövedelemmel nem rendelkező fiatal után a családtag.

A járulékfizetési kötelezettség bejelentéséhez a 14T1011-es adatlapot kell kitölteni, amely beszerezhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatain vagy letölthető oldalról. A nyomtatványt postán vagy személyesen, illetve Ügyfélkapun keresztül elektronikusan lehet eljuttatni a NAV-hoz.

2014. augusztus 31. a pénztárgépcsere utolsó határideje

(Utolsó frissítés: 2014. 08. 05.)

A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak - közölte a nemzetgazdasági minisztérium. Azt írják közleményükben, hogy jelenleg több mint 148 ezer online pénztárgép áll összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, ám a hivatal úgy tapasztalta, hogy sok vállalkozó trükközik, és szándékosan hátráltatja a pénztárgép beszerzését, hogy minél később kelljen olyan gépbe ütnie az eladásait, ami össze van kötve az adóhatósággal. Az adóhatóság eddig is bírságolt emiatt, de állításuk szerint a jóhiszeműen késlekedő kereskedőkkel méltányosak voltak. A gazdasági tárca szerint a pénztárgépek ott állnak a boltok polcain, tehát a kereskedők idényeit azonnal ki tudják elégíteni. A kormány a véghatáridőt előzőleg többször is meghosszabbította, de most, a trükközéseket látva, a jogkövető vállalkozások és a költségvetési bevételek növelése érdekében döntött a véghatáridő kitűzése mellett. Az a vállalkozás, amelyik szeptember elsejétől nem online pénztárgépet használ, komoly szankcióra számíthat - írja a minisztérium, az átállást elmulasztó céget egy millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja a NAV, és az üzlethelységet is lezárhatja 12 nyitvatartási napra.

SZÉP kártyán fel nem használt összeg

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 31.)

A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP kártya) fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második év május 31. napját követően lejártnak minősülnek. Az így fel nem használt összeget, vissza kell utalni a munkáltató számára. Ezen, a munkáltatónak visszautalt összeg a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendő az egykori juttatónál. A visszautalt összeg erejéig nincs mód a megfizetett személyi jövedelemadó illetve a megfizetett egészségügyi hozzájárulás valamilyen formában történő visszaigénylésére, illetve kompenzációjára, önrevízióval való helyesbítésére, még akkor sem, ha a munkáltató korábban a kedvezményesen juttatott értékhatárt meghaladóan juttatott SZÉP kártya összeget felhasználójának!   Tehát nemhogy nem lehet a visszakapott összeg után visszakapni a már egyszer kifizetett közterheket, hanem még bevételként, adózni is kell utána!

Ismét egy új adónem: REKLÁMADÓ

(Utolsó frissítés: 2014. 07. 24.)

2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait.

Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá. Jelen állás szerint ráadásul, a cégnek un. „nullás” bevallást is be kell majd nyújtania.

  És hogy miért lehet kellemetlen meglepetés a kis cégeknek is a reklámadó? Mert a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha a cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Például, ha a Facebook-on havi 2,5M Ft felett hírdetünk és a Facebook-tól nem kapunk olyan tartalmú okmányt (márpedig biztos nem kapunk), hogy megfizeti a reklámadót, akkor b

Előző oldal 1 2 3 4 5 67 8 9 Következő oldal